Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

Jézus Krisztus evangéliuma Márk szerint * 6. fejezet

1. Jézus Názáretben. Eltávozva onnét lakóhelyére érkezett. Tanítványai kísérték. * 2. A következõ szombaton elkezdett tanítani a zsinagógában. Nagy hallgatósága csodálkozott (tanításán). “Honnan vette mindezt? – kérdezték. Ki adott neki ekkora bölcsességet? Hogyan történnek ilyen csodák általa? * 3. Nem az ács ez, a Mária fia? Nem Jakab, József, Júdás és Simon testvére? És ugye nõvérei is itt élnek köztünk?” Szóval megbotránkoztak benne. * 4. Jézus erre megjegyezte: “Sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint saját hazájában és családjában.” * 5. Nem is tudott ott csodát tenni, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezét. * 6. Õ maga is csodálkozott hitetlenségükön. * 7. Az apostolok szétküldése. Ezután bejárta a környék falvait és tanított. Majd magához hívta a tizenkettõt, és hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek fölött, kettesével szétküldte õket. * 8. Megparancsolta nekik, hogy ne vigyenek az útra semmi mást, csak egy vándorbotot; se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt az övükben. * 9. Sarut viselhetnek, de ne legyen két ruhájuk. * 10. Aztán így szólt hozzájuk: “Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem utaztok onnan. * 11. De ha valahol nem fogadnak be titeket és szavatokra nem hallgatnak, menjetek el onnan és – vádképpen ellenük – a port is rázzátok le lábatokról.” * 12. Azok útra kelve bûnbánatot hirdettek, sok ördögöt ûztek ki * 13. és olajjal megkenve sok beteget gyógyítottak meg. * 14. Keresztelõ János lefejezése. Heródes király is hallott róla, mert messze terjedt a híre. “Keresztelõ János támadt föl halottaiból, ezért mûködik benne a csodatévõ erõ”, mondta. * 15. Némelyek viszont így vélekedtek: “Õ Illés.” Mások pedig: “Próféta õ, olyan, mint a többi próféta.” Ennek hallatára Heródes továbbra is azt állította: “Õ János, akinek fejét vétettem. * 16. Az támadt föl (halottaiból).” * 17. Heródes tudniillik annak idején elfogatta Jánost és börtönbe vettette, testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás miatt, akit feleségül vett. * 18. János ugyanis figyelmeztette: “Nem szabad elvenned testvéred feleségét.” * 19. Heródiás ezért áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. * 20. Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember s ezért védelmébe vette. Valahányszor beszélt vele, nagy zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta. * 21. Végül elérkezett a kedvezõ nap. Heródes születésnapján lakomát adott vezetõ embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea elõkelõinek. * 22. Közben Heródiás leánya bement és táncolt nekik. Nagyon megtetszett Heródesnek és vendégeinek. A király így szólt a leányhoz: “Kérj tõlem, amit akarsz, megadom neked.” * 23. Sõt meg is esküdött: “Bármit kérsz, megadom neked, még országom felét is.” * 24. Az kiment és megkérdezte anyjától: “Mit kérjek?” “Keresztelõ János fejét” – felelte. * 25. Erre visszasietett a királyhoz és elõadta kérését: “Azt akarom, hogy tüstént add nekem egy tálon Keresztelõ János fejét.” * 26. A király nagyon elszomorodott emiatt, de tekintettel a vendégek elõtt tett esküjére, nem akarta azt érvényteleníteni. * 27. Azonnal küldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el a fejet. * 28. Az elment, lefejezte õt a börtönben és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának. * 29. Amikor ezt tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték a testét és egy sírboltba temették. * 30. Az apostolok visszatérése. Az apostolok visszatértek Jézushoz és elbeszélték neki mindazt, amit tettek és tanítottak. * 31. Erre így szólt: “Jöjjetek félre egy magányos helyre és pihenjétek ki magatokat egy kicsit.” Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy enni sem maradt idejük. * 32. Egy magányos helyre eveztek hát, hogy egyedül legyenek. * 33. De távozóban sokan látták õket, és megértve szándékukat, gyalog odasiettek a városokból és megelõzték õket. * 34. Az elsõ kenyérszaporítás. Amikor kiszállt, ott látta a nagy tömeget. Megesett a szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért sok mindenre kezdte õket tanítani. * 35. Késõre járt már az idõ, amikor odaléptek hozzá tanítványai és figyelmeztették: “A vidék elhagyatott, az idõ is eljárt. * 36. Bocsásd el õket, hogy a környékbeli tanyákra és falvakba mehessenek, s ennivalót vegyenek maguknak.” * 37. Õ azonban így válaszolt: “Adjatok ti nekik enni.” Azok megjegyezték: “Talán menjünk és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy el tudjuk látni õket?” * 38. Erre õ megkérdezte: “Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzetek csak körül.” Körülnéztek és jelentették: “Öt, és két halunk.” * 39. Ekkor meghagyta nekik, hogy csoportonkint telepítsék le mindnyájukat a zöld gyepre. * 40. Le is telepedtek százas és ötvenes csoportokban. * 41. Azután fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre és megáldotta azokat. Majd megtörte a kenyereket és tanítványainak adta, hogy osszák ki. A két halat is szétosztotta valamennyiük közt. * 42. Mindnyájan ettek és jól is laktak. * 43. A kenyérmaradékból és a halakból pedig tizenkét kosarat szedtek tele. * 44. A kenyérbõl ötezer férfi evett. * 45. Jézus a vízen jár. Ezután nyomban fölszólította tanítványait, hogy szálljanak bárkába és keljenek át a túlsó partra, Betszaidába, amíg õ hazaküldi a tömeget. * 46. Miután elbúcsúzott tõlük, fölment egy hegyre, hogy imádkozzék. * 47. Közben beesteledett. A bárka mélyen benn járt a tavon, õ pedig egyedül maradt a parton. * 48. Amikor látta, mennyire küszködnek az evezéssel, mert ellenszelük volt, az éjszaka negyedik õrváltása idején a vízen járva feléjük indult. El akarta kerülni õket. * 49. Amint meglátták, hogy a vízen jár, azt hitték, hogy kísértet, és elkezdtek kiáltozni, mert mindnyájan látták õt és megrémültek. * 50. Õ azonban mindjárt odafordult hozzájuk: “Bátorság! Én vagyok, ne féljetek.” * 51. Aztán beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Azok egészen magukon kívül voltak a csodálkozástól, * 52. mert nem okultak a kenyérszaporításból, s szívük még érzéketlen volt. * 53. Genezáret földjén. Átérve a túlsó partra, Genezáret földjére jutottak, s ott kikötöttek. * 54. Mihelyt kiléptek a bárkából, azonnal fölismerték õt az emberek. * 55. Bejárták az egész környéket és ágyastul oda hordták a betegeket, ahol tudomásuk szerint tartózkodott. * 56. Amerre csak járt, a falvakban, a városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre és kérték, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak hozzáért, meggyógyult.

Reklámok

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: