Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

Jézus Krisztus evangéliuma Márk szerint * 10. fejezet * Jézus mûködése Júdeában és Jeruzsálemben * Út Jeruzsálem felé

1. A házasság felbonthatatlansága. Útra kelve a Jordán túlsó partján Júdea vidékére tartott. Ismét nagy tömeg gyûlt köréje. Szokott módján tanította õket. * 2. Akkor a farizeusok ezzel a kérdéssel léptek hozzá: “Szabad-e a férfinak elbocsátania feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni. * 3. Õ azonban megkérdezte: “Mózes mit parancsolt nektek?” * 4. “Mózes megengedte a válólevéllel történõ elbocsátást”, válaszolták. * 5. Jézus erre kijelentette: “Mózes keményszívûségtek miatt adta ezt az engedményt. * 6. Kezdetben, a teremtéskor Isten férfinak és nõnek teremtette õket. * 7. Az ember ezért elhagyta atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik s a kettõ egy test lesz. * 8. Úgyhogy már nem ketten vannak, hanem csak egy test. * 9. Amit tehát Isten egybekötött, ember szét ne válassza.” * 10. Otthon tanítványai ismét érdeklõdtek e dolog felõl. * 11. Õ megmagyarázta nekik: “Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtöréssel vét ellene. * 12. Ha pedig a nõ hagyja el férjét és máshoz megy, szintén házsasságtörést követ el.” * 13. Jézus és a gyermekek. Akkor gyermekeket hoztak hozzá, hogy rájuk tegye a kezét. De a tanítványok elutasították õket. * 14. Amikor Jézus ezt látta, megneheztelt rájuk és így szólt: “Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek és ne tartsátok vissza õket, mert ilyeneké az Isten országa. * 15. Bizony mondom nektek, aki az Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, nem megy be oda.” * 16. Azután ölébe vette õket és rájuk téve kezét megáldotta õket. * 17. A gazdag ifjú. Amikor kilépett az utcára, odafutott hozzá valaki és térdre borulva megkérdezte tõle: “Jó Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?” * 18. “Miért mondasz engem jónak? – válaszolta Jézus. Senki sem jó, csak egyedül az Isten. * 19. Ismered a parancsokat: ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, ne csalj, atyádat és anyádat tiszteld.” * 20. Erre õ kijelentette: “Mester, ezt mind megtartottam gyermekkorom óta.” * 21. Jézus rátekintett, megszerette õt és így szólt hozzá: “Valami még hiányzik neked: menj, add el, amid van, és árát oszd szét a szegények közt, így kincsed lesz a mennyben. Aztán jöjj, és a keresztet magadra véve kövess engem.” * 22. E szavak hallatára elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt. * 23. A gazdagság veszélyei. Jézus erre körülnézett, majd ezekkel a szavakkal fordult tanítványaihoz: “Milyen nehezen jut be a gazdag Isten országába!” * 24. A tanítványok megütköztek szavain. Jézus azonban megismételte: “Fiaim, bizony nehéz a vagyonban bízóknak bejutni Isten országába. * 25. Könnyebb a tevének átmenni a tû fokán, mint a gazdagnak az Isten országába jutni.” * 26. Azok még jobban megrökönyödtek és azt kérdezték egymástól: “Hát akkor ki üdvözülhet?” * 27. Jézus rájuk tekintett és így szólt: “Embernek ez lehetetlen, de nem az Istennek, mert Istennek minden lehetséges.” * 28. Az önkéntes szegénység jutalma. Akkor Péter vette át a szót: “Nézd, mi mindenünket elhagytuk és követtünk téged.” * 29. Jézus így válaszolt: “Bizony mondom nektek: Senki sem hagyja el otthonát, testvéreit, nõvéreit, anyját, atyját, gyermekeit, vagy földjét értem és az evangéliumért, * 30. hogy százannyit ne kapna: már most ezen a világon – bár üldözések közt – otthont, testvért, nõvért, anyát, gyermeket és földet, a másvilágon pedig az örök életet. * 31. Sokan lesznek elsõkbõl utolsók és utolsókból elsõk.” * 32. Jézus harmadszor jövendöli meg szenvedését. Éppen útban voltak Jeruzsálem felé. Jézus elõttük ment. Ez aggodalommal töltötte el õket és csak félve követték. Ekkor ismét magához hívta a tizenkettõt és megmondta nekik, hogy mi vár rá: * 33. “Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott az Emberfiát a fõpapok és az írástudók (és a vének) kezére adják. * 34. Azok halálra ítélik és kiszolgáltatják a pogányoknak, akik kigúnyolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik. De harmadnapra föltámad.” * 35. Zebedeus fiai. Akkor odalépett hozzá Jakab és János, Zebedeus fiai. “Mester, kérték, szeretnénk, ha teljesítenéd egy kérésünket.” * 36. “Mit akartok tõlem?” – kérdezte. * 37. Azok megmondták: “Tedd meg nekünk, hogy egyikünk jobbodon, másikunk balodon üljön dicsõségedben.” * 38. Jézus így válaszolt: “Nem tudjátok mit kértek. Készek vagytok arra, hogy igyatok abból a kehelybõl, melybõl én iszom? Vagy arra, hogy megkeresztelkedjetek azzal a keresztséggel mellyel én megkeresztelkedem?” * 39. “Készek vagyunk” – felelték. Jézus erre így szólt hozzájuk: “Abból a kehelybõl ugyan, amelybõl én iszom, ti is inni fogtok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is meg fogtok keresztelkedni, * 40. de hogy jobbomra vagy balomra üljetek, azt nem én döntöm el, mert ez azoknak jár, akiknek készült.” * 41. Ennek hallatára a többi tíz megneheztelt Jakabra és Jánosra. * 42. Jézus ezért magához hívta õket és így szólt hozzájuk: “Tudjátok, hogy azok, akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok pedig önkényüket éreztetik velük. * 43. Köztetek azonban ne így legyen, hanem aki nagyobb akar lenni, legyen szolgátok, * 44. és aki elsõ akar lenni, legyen mindenkinek a cselédje. * 45. Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy õ szolgáljon és váltságul odaadja életét sokakért.” * 46. A jerikói vak. Közben Jerikóba érkeztek. Jerikót tanítványai és nagy tömeg kíséretében hagyta el. Útjuk mentén egy vak koldus, Bartimeus, Timeus fia üldögélt. * 47. Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus jön arra, kiáltozni kezdett: “Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” * 48. Sokan csitították, hogy hallgasson el. Õ azonban annál jobban kiabált: “Dávid fia, könyörülj rajtam!” * 49. Jézus erre megállt: “Hívjátok ide”, mondta. Azok odaszóltak a vaknak: “Bátorság, kelj föl, téged hív.” * 50. Erre ledobta köpenyét, felugrott és odasietett Jézushoz. * 51. Jézus megkérdezte tõle: “Mit tegyek veled?” “Mester, kérte a vak, azt, hogy lássak.” * 52. Jézus így szólt hozzá: “Menj, hited meggyógyított téged.” Azonnal visszanyerte látását és csatlakozott hozzá az útján.

Reklámok

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: