Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

október 4, 2009 havi archívum

Jézus Krisztus evangéliuma Lukács szerint * 4. fejezet

1. Jézus megkísértése. Jézus Szentlélekkel eltelve visszatért a Jordántól. * 2. A Lélek a pusztába vitte negyven napra. Ott megkísértette az ördög. Azokban a napokban semmit sem evett, de mihelyt elmúltak, megéhezett. * 3. Az ördög akkor így szólt hozzá: “Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kõnek, hogy váljék kenyérré!” * 4. Jézus azt felelte: “Írva van: nem csak kenyérrel él az ember, (hanem Istennek minden igéjével).” * 5. Ezután fölvitte õt (az ördög egy magas hegyre). Egy szempillantás alatt megmutatta neki a világ minden országát. * 6. “Minden hatalmat és dicsõséget neked adok, mondta, mert én kaptam meg és annak adom, akinek akarom. * 7. Ha imádsz engem, minden a tiéd lesz.” * 8. Jézus elutasította: “Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!” * 9. Végül Jeruzsálembe vitte õt és a templomépület párkányára állította: “Ha Isten Fia vagy, mondta, vesd le magadat! * 10. Írva van: Angyalainak parancsolt felõled, hogy oltalmazzanak. * 11. Tenyerükön fognak hordozni téged, hogy kõbe ne üssed lábadat.” * 12. De Jézus így válaszolt: “Az is írva van: ne kísértsd uradat, Istenedet.” * 13. Mikor ezek a kísértések mind véget értek, egy idõre elhagyta õt az ördög. * Jézus nyilvános mûködése Galileában * Jézus mûködésének kezdete * 14. A názáreti zsinagógában. Jézus a Lélek erejével eltelve visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. * 15. Tanított az ottani zsinagógákban és mindenki elismeréssel beszélt róla. * 16. Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába és olvasásra jelentkezett. * 17. Izajás könyvét adták neki. Kinyitotta a könyvet és éppen arra a helyre talált, ahol ez van írva: * 18. “Az Úr lelke rajtam: õ kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, õ küldött engem, hogy (meggyógyítsam a megtört szívûeket), szabadulást hirdessek a raboknak, és a vakoknak megvilágosodást, hogy felszabadítsam az elnyomottakat, * 19. hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét, (és bosszújának napját).” * 20. Azután összetekerte az Írást, visszaadta a szolgának és leült. A zsinagógában minden szem rászegezõdött. * 21. Akkor megszólalt: “Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.” * 22. Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a magasztos igéken, amik ajkáról elhangzottak. “Nem József fia ez?” – kérdezgették egymástól. * 23. Õ azonban így folytatta: “Bizonyára ezt a közmondást fogjátok nekem szegezni: orvos, gyógyítsd önmagadat! Tedd idehaza is azt, amit hallomásunk szerint Kafarnaumban tettél. * 24. Bizony mondom nektek, folytatta, sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a saját hazájában. * 25. Igaz, amit mondok nektek: sok özvegy élt Izraelben Illés napjaiban, amikor három évre és hat hónapra bezárult az ég, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. * 26. Azok közül egyhez sem volt küldetése Illésnek, csak egy özvegyasszonyhoz a Szidon-földi Száreptába. * 27. Leprás is sok élt Izraelben Elizeus próféta idejében. De azok közül sem tisztult meg más, csak a szíriai Naamán.” * 28. Ennek hallatára mindnyájan haragra gerjedtek a zsinagógában. * 29. Fölugráltak és kiûzték a városból. Fölvitték a hegy tetejére, ahol a városuk épült, hogy onnan letaszítsák. * 30. Õ azonban áthaladt közöttük és elment. * 31. Jézus meggyógyít egy ördögtõl megszállt embert. Lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába és szombatonként ott tanított. * 32. Tanítása ámulatba ejtett mindenkit, mert szavának hatalma volt. * 33. Talált a zsinagógában egy tisztátalan lélektõl megszállt embert, aki így kiáltozott: “El innen! * 34. Mi bajod velünk, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten szentje.” * 35. Jézus ráparancsolt: “Hallgass és takarodj ki belõle!” A tisztátalan lélek erre földre sújtotta õt és kiment belõle, anélkül hogy ártott volna neki. * 36. Csodálkozás fogta el mindnyájukat. “Mi ez? – kérdezték egymástól. Akkora hatalommal és erõvel parancsol a tisztátalan lelkeknek, hogy kimennek a megszálltakból?” * 37. Híre egyszerre elterjedt az egész környéken. * 38. Péter házában. Elhagyva a zsinagógát Simon házába ment. Simon anyósa magas lázban feküdt. Szóltak neki érdekében. * 39. Õ föléje hajolt, parancsolt a láznak és az elhagyta. Mindjárt föl is kelt és szolgálni kezdett nekik. * 40. Napnyugta után odavitték hozzá különbözõ bajban szenvedõ betegeiket. Mindegyikükre rátette kezét és meggyógyította õket. * 41. Sokból ördögök mentek ki hangos kiáltozással: “Te vagy az Isten Fia.” Rájuk parancsolt, hogy hallgassanak. Azok ugyanis tudták, hogy õ a Messiás. * 42. Kafarnaum környékén. Mikor megvirradt, kiment egy puszta helyre. A nép addig kereste, míg meg nem találta. Tartóztatták, hogy ne menjen el tõlük. * 43. De õ így felelt nekik: “A többi városban is hirdetnem kell Isten országának evangéliumát. Ez a küldetésem.” * 44. Aztán hirdette az igét Júdea zsinagógáiban.

Reklámok

Jézus Krisztus evangéliuma Lukács szerint * 3. fejezet * Jézus nyilvános mûködésének elõkészítése.

1. Keresztelõ szent János föllépése. Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik évében történt. Poncius Pilátus volt Judea helytartója, Heródes Galileának, testvére, Fülöp, Itureának és Trakonitisz tartománynak, Lizániász pedig Abilinának volt negyedes fejedelme. * 2. Annás és Kaifás voltak a fõpapok. Akkor elhangzott az Úr szava Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. * 3. Bejárta a Jordán egész vidékét és bûnbánati keresztséget hirdetett a bûnök bocsánatára, amint Izaiás beszédeinek könyvében olvassuk: * 4. “A pusztában kiáltónak ez a szava: Készítsétek elõ az Úr útját! Egyengessétek ösvényeit! Töltsenek föl minden völgyet, * 5. Minden hegyet és halmot hordjanak le, Ami egyenetlen, legyen egyenessé, Ami göröngyös, legyen síma úttá, S meglátja majd minden ember az Isten üdvösségét.” * 6. A Keresztelõ bûnbánatot hirdet. Így beszélt a tömeghez, amely kivonult hozzá, hogy megkeresztelkedjék: “Viperák fajzata! Ki tanított arra, hogy fussatok a fenyegetõ megtorlás elõl? * 7. Teremjétek hát a bûnbánat méltó gyümölcsét. Ne emlegessétek magatokban: Abrahám a mi atyánk! – mert mondom nektek: tud az Isten ezekbõl a kövekbõl is fiakat támasztani Abrahámnak. * 8. A fejsze már a fák gyökeréhez ért. Kivágnak és tûzre vetnek minden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem.” * 9. A nép megkérdezte: “Mit tegyünk tehát?” Mire õ így felelt: “Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek egy sincs, és akinek ennivalója van, tegyen hasonlóképen.” * 10. Jöttek vámosok is, hogy megkeresztelkedjenek. “Mester, mi mit tegyünk?” – kérdezték. * 11. “Ne követeljetek többet, mint amennyi jogos”, válaszolta. * 12. Katonák is fordu!tak hozzá: “Hát mi mit tegyünk?” “Senkit se bántsatok és meg ne zsaroljatok, felelte, s elégedjetek meg zsoldotokkal.” * 13. A Keresztelõ tanusága Jézusról. A nép nagyon nyugtalan volt. Mindnyájan azt gondolták, hogy talán János a Messiás. * 14. (János) azonban kijelentette: “Én csak vízzel keresztellek titeket. De eljön az, aki hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy sarusziját megoldjam. Õ Szentlélekkel és tûzzel fog megkeresztelni titeket. * 15. Szórólapáttal kezében kitakaritja szérüjét, és csûrbe gyüjti búzáját, a pelyvát pedig olthatatlan tûzben elégeti.” * 16. Aztán még sok más tanítással hirdette a népnek az üdvösséget. * 17. Heródest, a negyedes fejedelmet is megfeddte Heródiásért, testvérének feleségéért és minden más elkövetett gonoszságáért. * 18. Heródes azonban mindezt azzal tetézte, hogy börtönbe vetette Jánost. * 19. Jézus megkeresztelkedése. Mikor a nép keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, * 20. megnyílt az ég és galambhoz hasonló testi alakban leszállt rá a Szentlélek. A mennybõl ez a szózat hangzott: “Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” * 21. Jézus nemzetségtáblája. Jézus mintegy harminc esztendõs volt, mikor föllépett. József fiának tartották, akinek õsei: Héli, * 22. Mátát, Lévi, Melki, Janne, József, * 23. Matatiás, Ámosz, Heszli, Nagge, * 24. Mahát, Matatiás, Szemei, József, Júda, * 25. Joanna, Résza, Zorobábel, Szalátiel, Néri, * 26. Melki, Addi, Kószán, Elmádám, Hér, * 27. Jézus, Eliezer, Jórim, Mátát, Lévi, * 28. Simeon, Júda, József, Jóna, Eliákim, * 29. Melea, Menna, Matáta, Nátán, Dávid, * 30. Jessze, Obed, Booz, Szálmon, Náásszon, * 31. Aminádáb, Admin, Árni, Ezron, Fáresz, Júda, * 32. Jákob, Izsák, Ábrahám, Táre, Nákor, * 33. Szárug, Ragau, Fáleg, Héber, Szálé, * 34. Kainán, Árfáxád, Szem, Noé, Lámek, * 35. Matuszále, Hénok, Járed, Malaléel, Kainán, * 36. Hénosz, Szet és Ádám, aki Istentõl származik.

2009. október 4., vasárnap Ők az én uraim!

Egyházi rendjükre való tekintettel olyan határtalan bizalmat adott nekem az Úr és ad szüntelenül papjai iránt, akik a római Szentegyház szabályai szerint élnek, hogy még ha üldöznének, akkor is csak hozzájuk menekülnék. És ha akkora bölcsességgel rendelkeznék is, mint Salamon, és szegényes papokkal találkoznék a világban, akaratuk ellenére semmiképpen sem akarnék plébániájuk területén prédikálni. Úgy akarom tisztelni, szeretni és becsülni őket, mint uraimat. Nem akarom észrevenni rajtuk a bűnt, mivel Isten Fiát szemlélem bennük, s ezért uraim ők. Ezt azért teszem, mert Isten magasságbeli Fiából testi szemeimmel itt e földön semmi mást nem látok, mint szentséges testét és szentséges vérét. Ezt pedig ők érintik kezükkel és ők szolgáltatják ki másoknak is.
Assisi Szent Ferenc végrendelete

4. vasárnap: ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP (ASSISI SZENT FERENC)

A férfi ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté

Ter 2,18-24

Azt mondta továbbá az Úr Isten: ,,Nem jó, hogy az ember egyedül van: alkossunk hozzá illő segítőt is!” Az Úr Isten ugyanis megalkotta a földből a föld minden állatát és az ég összes madarát, és odavezette őket az emberhez, hogy lássa, minek nevezi el őket — mert minden élőlénynek az lett a neve, aminek az ember elnevezte. — Meg is adta az ember a maga nevét minden állatnak és az ég összes madarának és a föld minden vadjának, de az embernek nem akadt magához illő segítője. Ezért az Úr Isten mély álmot bocsátott az emberre, s amikor elaludt, kivette egyik bordáját, és hússal töltötte ki a helyét. Azután az Úr Isten asszonnyá formálta a bordát, amelyet az emberből kivett, és odavezette az emberhez. Az ember ekkor azt mondta: ,,Ez végre csont az én csontomból, és hús az én húsomból! Legyen a neve feleség, mert a férfiből vétetett!” Ezért elhagyja a férfi apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és egy testté lesznek.

Zs 127

Zarándok-ének. Mind boldog az, aki féli az Urat, s az ő útjain jár! Élvezed akkor kezed munkáját, boldog vagy, és jó dolgod lesz. Feleséged olyan lesz, mint a bőven termő szőlőtő házad oldalán, fiaid, mint az olajfa-csemeték asztalod körül. Íme, ilyen áldás éri azt az embert, aki féli az Urat. Áldjon meg téged Sionról az Úr, hogy lásd Jeruzsálem boldogságát életed minden napján, és lásd fiaidnak fiait. Békesség legyen Izraelen!

Zsid 2,9-11

Láttuk azonban, hogy Jézust, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztelettel koronázta [Zsolt 8,5-7G], hogy Isten kegyelme szerint mindenkiért megízlelje a halált. Mert illett ahhoz, akiért és aki által minden van, s aki sok fiat akart a dicsőségbe vezetni, hogy üdvösségük szerzőjét szenvedés által vezesse el a teljességre. Mert aki megszentel és akik megszentelődnek, egytől vannak mindnyájan. Ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni.

Mk 10,2-16

A farizeusok odajárultak hozzá, s hogy próbára tegyék, megkérdezték tőle: ,,Szabad-e a férfinak elbocsátani a feleségét?” Ő így felelt nekik: ,,Mit parancsolt nektek Mózes?” Erre azt mondták: ,,Mózes megengedte, hogy válólevet írjunk és elbocsássuk” [MTörv 24,1]. Erre Jézus azt válaszolta nekik: ,,A ti szívetek keménysége miatt írta nektek e parancsot. A teremtés kezdetén azonban Isten férfivá és nővé alkotta őket [Ter 1,27]. Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és a kettő egy testté lesz [Ter 2,24]. Így már nem ketten vannak, hanem egy test. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!” Odahaza a tanítványai ismét megkérdezték őt erről a dologról. Azt felelte nekik: ,,Aki elbocsátja a feleségét és másikat vesz, házasságtöréssel vét ellene. És ha az asszony elhagyja férjét és máshoz megy, házasságot tör.” Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket. Ezt látva Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: ,,Hagyjátok a kisgyerekeket, hadd jöjjenek hozzám, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.” Azután karjaiba vette őket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket.