Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

Az Apostolok Cselekedetei * 26. fejezet

1. Agrippa király erre Pálhoz fordult e szavakkal: “Megengedjük, hogy szólj a magad érdekében.” Pál erre kiterjesztette kezét, majd belekezdett védekezô beszédébe. * 2. “Boldognak tartom magamat, Agrippa király, hogy a te jelenlétedben védekezhetem a zsidók összes vádaskodásai ellen, annál is inkább, * 3. mivel te ismered a zsidóknál honos összes szokásokat és vitás kérdéseket. Kérlek tehát, hallgass meg türelmesen. * 4. Életem kezdettôl fogva népem környezetében, Jeruzsálemben folyt, és ifjúkoromtól kezdve ismeretes az összes zsidók elôtt. * 5. Régtôl fogva ismernek, s ha akarják, ôk is megerôsíthetik, hogy vallásuk legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus. * 6. Most meg azért állok itt és várom itéletemet, mert reméltem Isten atyáinknak tett igéretében, * 7. pedig tizenkét törzsünk is abban reménykedik, hogy elnyeri ezt, ha éjjel-nappal állandóan teljesíti szolgálatát. E miatt a reménység miatt vádolnak engem a zsidók, király. * 8. Mi hihetetlent találtok abban, hogy Isten halottakat támaszt föl? * 9. Eleinte én is azt gondoltam, hogy határozottan a názáreti Jézus ellen kell szegülnöm, * 10. s ezt meg is tettem Jeruzsálemben. A fôpapok fölhatalmazásával sok szentet fogságba vetettem és kivégzésük mellett szavaztam. * 11. Zsinagógáról zsinagógára jártam, sokszor megkínoztattam ôket s így akartam ôket káromlásra kényszeríteni. Sôt mindinkább elfogott a dûh velük szemben, úgy hogy még idegen városokban is üldöztem ôket. * 12. Egy alkalommal a fôpapok fölhatalmazásával és engedélyével Damaszkusz felé tartottam. * 13. Ekkor útközben déltájban napnál vakítóbb fényt láttam, király, amely körülragyogott engem és útitársaimat. Mindnyájan földre buktunk. * 14. Ekkor egy hangot hallottam, amely zsidó nyelven így szólt hozzám: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Hiába rugdalózol az ösztöke ellen! * 15. Én erre megkérdeztem: Ki vagy Te Uram? Én vagyok Jézus, felelte az Úr, akit te üldözöl. * 16. De kelj föl, állj talpra. Azért jelentem meg elôtted, hogy terjesztôje és tanúja légy annak, amit láttál és amit még ezután mutatok nekedd. * 17. Megoltalmazlak népeddel és a pogányokkal szemben. * 18. Ezek közé (most) azért küldelek, hogy fölnyisd szemüket, hogy a sötétségbôl a világosságba, a sátán hatalmából az Istenhez térjenek, s így elnyerjék a bûnbocsánatot és helyet kapjanak azok között, akiket a belém vetett hit megszentelt. * 19. Ezért hát, Agrippa király, nem voltam hirtelen a mennyei látomás iránt, * 20. hanem hirdettem elôször a damaszkusziaknak, jeruzsálemieknek és egész Judea lakósainak, majd a pogányoknak is, hogy tartsanak bûnbánatot és térjenek meg Istenhez a bûnbánat méltó tettei által. * 21. Ezek miatt fogtak el a zsidók a templomban és voltak azon, hogy megöljenek. * 22. Isten oltalma azonban megsegített mind a mai napig. Tanuságo tettem kicsinyek és nagyok elôtt. Semmi mást nem mondtam azon kivül, amit Mózes és a próféták megjövendöltek: * 23. vagyis hogy a Messiás szenvedni fog, elsônek támad föl a halottak közül, s világosságot hirdet népének és a pogányoknak.” * 24. Mikor védekezô beszédében eddig jutott, Fesztusz harsány hangon közbekiáltottt: “Elment az eszed, Pál! A sok tudomány elvette az eszedet.” * 25. “nem vagyok én esztelen, kegyelmes Fesztusz, viszonozta Pál, hanem igaz és józan szavakat hirdetek. * 26. A király, akihez éppen ezért bátran beszélek, ismeri ezeket a dolgokat. Valóban nem hinném, hogy valami is ismeretlen volna elôtte ezek közül, hiszen mindez nem zúgban történt. * 27. Agrippa király, hiszel a prófétákban? Tudom, hogy hiszel!” * 28. Erre Agrippa azt mondja Pálnak: “Kevés híja, hogy keresztény nem leszek.” * 29. Pál erre így felelt: “Arra kérem az Istent, hogy akár kevés, akár sok, nemcsak te, hanem egész mai hallgatóságom olyan legyen mint én, e bilincsek kivételével.” * 30. Ekkor a király, a helytartó, Berniké és a köröttük ülôk fölemelkedtek helyükrôl. * 31. Távozásuk közben ezeket a szavakat váltották egymás közt: “Ez az ember semmit sem tett, ami halált vagy bilincset érdemelne.” * 32. Agrippa pedig így nyilatkozott Fesztusz elôtt: “Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha nem föllebezett volna a császárhoz.”

Reklámok

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: