Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

november, 2009 havi archívum

NÉGY GYERTYA


Négy gyertya égett  az adventi koszorún.

Olyan csend volt, hogy hallani lehetett amit a gyertyák beszéltek.

A lángja pislákolni kezdett, míg végül kialudt…

Az első gyertya megpislant és elkezdte

  • a nevem BÉKE

AZ ÉN LÁNGOM VILÁGÍT, DE AZ EMBEREK NEM TARTJÁK BE A BÉKÉT

A második gyertya is rákezdte:

a nevem HIT

DE AZ EMBEREK NEM AKARNAK TUDOMÁST SZEREZNI SEMMIRŐL, ÚGYHOGY HIÁBA VILÁGÍTOK ÉN IS

Huzat támadt és a gyertya lángja kialudt…

A harmadik gyerta szomorúan és csendesen rákezdte:az én nevem SZERETET

MÁR NINCS ÉRTELME, HOGY VILÁGÍTSAK,

AZ EMBEREK FÉLRETOLTAK ÉS ELFELEJTETTEK

És a lángja sisteregve kialudt…

egy kisfiú lépett a szobába ránézett a gyertyákra és így kiáltott: „NEKTEK ÉGNI KELL!“

És majdnem sírva fakadt…

és ebben a pillanatban megszólalt a negyedik gyertya is: NEFÉLJ! ameddig én égek, addig mindig van remény

a nevem:

REMÉNY

ÉS  A KISFIÚ MEGGYÚJTOTTA RÓLA  A HÁROM KIALUDT  GYERTYÁT.

A

REMÉNY

lángjának soha nem szabad kialudnia…

…és így a négy lángot:

Békéét,

Hitét,

Szeretetét és

Reményét

őrizni kell mindörökre.

Kellemes adventi ünnepeket!

Béke

Hit

Remény

Szeretet

Légy a BÉKE, a HIT, a SZERETET nagykövete!

Pál apostol levele Filemonhoz 1. fejezet

1. Címzés és apostoli üdvözlet. Pál, Krisztus Jézus foglya, és Timóteus testvér, Filemonnak, szeretett munkatársunknak, * 2. Appiának, (kedves) nõvérünknek, Archippusz bajtársunknak és a házadban lévõ közösségnek. * 3. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentõl és az Úr Jézus Krisztustól. * 4. Hálaadás. Hálát adok Istenemnek mindenkor, amikor imádságomban megemlékezem rólad, * 5. mert értesültem hitedrõl és szeretetedrõl, amely Krisztus Jézus és valamennyi szent iránt eltölt. * 6. Hitbõl fakadó nagylelkûséged legyen továbbra is hatékony minden jótett felismerésében, amire Jézus Krisztusért alkalom nyílik köztünk. * 7. Nagy örömömre és vigasztalásomra szolgál ugyanis szereteted, mert általad, testvér, a szentek szíve megenyhül. * 8. Kérés Onezimusz érdekében. Ezért, bár Jézus Krisztusban teljes joggal megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed, * 9. a szeretet miatt inkább kérlek, így amint vagyok: én az öreg Pál, aki most Krisztus Jézusért fogságot is szenvedek, * 10. Fiamért, Onezimuszért könyörgök, kinek bilincseimben adtam életet. * 11. Egykor haszontalan volt számodra, most azonban számodra is, számomra is hasznos. * 12. Visszaküldöm õt, mint saját szívemet. * 13. Szívesen magamnál tartottam volna, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért viselt bilincseimben. * 14. Jóváhagyásod nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótéteményed ne kényszerbõl, hanem önként történjék. * 15. Hiszen talán éppen ezért távozott el tõled egy idõre, hogy visszakapjad mindörökre. * 16. Már nem mint rabszolgát, hanem mint valami jobbat: mint szeretett testvért. Õ nekem nagyon is az, de mennyivel inkább neked: test szerint is, és az Úrban is. * 17. Ha tehát együtt érzel velem, fogadd õt úgy, mint engem. * 18. Ha pedig megkárosított vagy tartozik valmivel, írd terhemre. * 19. Én, Pál, saját kezûleg írom: én térítem meg. Arról nem is szólok, hogy önmagaddal is nekem tartozol. * 20. Bizony, testvér! Hasznodat akarom venni az Úrban. Enyhítsd meg szívemet Krisztusban. * 21. Befejezés. Engedelmességedben bízva írok neked. Tudom, hogy többet is teszel annál, amit mondok. * 22. Egyszersmind készíts szállást is nekem. remélem ugyan, hogy imádságtokra ajándékul visszakaptok engem. * 23. Köszönt téged Epafrász, fogolytársam Krisztus Jézusban, * 24. és munkatársaim: Márk, Arisztarchusz, Démász meg Lukács. * 25. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel! Amen.

Pál apostol levele Tituszhoz * 3. fejezet

1. Engedelmesség az elöljárókkal szemben. Figyelmeztesd õket, hogy vessék alá magukat a fejedelmeknek és a hatóságoknak, engedelmeskedjenek és legyenek minden jóra készek. * 2. Senkit se szidalmazzanak és ne veszekedjenek, hanem legyenek elnézõk, s tanusítsanak mindenki iránt nagy szelídséget. * 3. Hiszen egykor mi magunk is oktalanok, hitetlenek és tévelygõk voltunk, mindenféle vágynak és gyönyörnek éltünk, gonoszságunkban és irigykedésünkben utálatra méltóak voltunk és gyûlöltük egymást. * 4. Mikor azonban megjelent az üdvözítõ Istenünk jósága és emberszeretete, megment minket, * 5. – nem ami igaz cselekedeteinkért, hanem irgalmassága miatt – az újjászületés és megujulás fürdõjében, amelyben a Szentlélek mûködik, * 6. akit bõven kiársztott ránk Üdvözitõnk, Jézus Krisztus által. * 7. Kegyelmébõl megigazulva reménybeli örökösei vagyunk az örök életnek. * 8. Óvás a haamis tanításoktól. Igaz beszéd ez, és kívánom, hogy teljes határozottsággal hangoztasd: Akik hisznek Istenben, törekedjenek arra, hogy jócselekedetekben elõljárjanak. Ez válik az emberek javára és hasznára. * 9. Kerüld azonban az oktalan kérdéseket, a nemzettségtörténeket, a veszekedéseket s a törvényrõl szóló vitákat, mert haszontalanok és hiábavalók. A tévtanítót egy-két figyelmeztetés után kerüld, hiszen tudod, hogy az ilyen ember meghasonlottt, bûnben él s önmagát itéli el. * Befejezés. * 12. Ha majd hozzád küldöm Artemászt vagy Thikuszt, siess, jöjj hozzám Nikopoliszba, mert úgy határoztam, hogy, hogy a telet ott töltöm. * 13. Zénászt, a törvénytudót, és Apollót gondosan ellátva küld tovább, hogy semmiben hiányt ne szenvedjenek. * 14. Tanulják meg a mieinkis, hogy szükség esetén jótettekkel mûködjenek közre, különben gyümölcstelenek lesznek. * 15. Köszöntenek a velem lévõk mindnzájan. Köszöntsd szokat, akik szeretnek minket a hitben. (Isten) kegyelme legyen mindnyájatokkal. (Amen.)

Pál apostol levele Tituszhoz * 2. fejezet * Lelkipásztori tanácsok.

1. Az állapotbeli kötelességek sürgetése. Te azt hirdesd, ami az üdvös tanításnak megfelel. * 2. Az idõsebb férfiak józanak legyenek, tisztességesek, megfontoltak, a hitben, szeretetben és türelemben erõsek. * 3. Az idõsebb asszonyok szintén legyenek komoly magaviseletûek, ne rágalmazzanak, ne igyanak sok bort, hanem tanítsanak a jóra. * 4. Oktassák a fiatal asszonyokat, hogy férjükhöz ragaszkodjanak, gyermekeiket szeressék, * 5. legyenek megfontoltak, tiszták (erkölcsösek), háziasak, gyöngédek, férjüknek engedelmesek, hogy Isten igéjét káromlás ne érjen. * 6. Az ifjakat is buzdítsd, hogy mindenben fegyelmezetten éljenek. * 7. Magad járj elõ a jópéldával mindenben, a tanításban légy kifogástalan és komoly. * 8. Szavad legyen józan és feddhetetlen, hadd szégyenüljön meg az ellenfél, mivel semmi rosszat nem tud ránk fogni. * 9. A rabszolgák mindenben engedelmeskedjenek gazdáiknak, járjanak jedvükbe, * 10. ne ellenkezzenek, ne csaljanak, hanem tanúsítsanak mindenben igaz hûséget, hogy díszére válljanak minden tekintetben üdvözítõ Istenünk tanításának. * 11. A megváltás kegyelme. Megjelent ugyanis Istennek minden emberre üdvöt árasztó kegyelme, * 12. amely arra tanít, hogy szakítsunk az istentelenséggel és a világi vágyakkal, s éljünk mértéktartóan, szentül és buzgón e világon. * 13. Várjuk a boldog reményt: a nagy Istennek és Üdvözítõnknek, Jézus Kriszusnak dicsõséges eljövetelét * 14. aki önmagát adta értünk, hogy minden gonoszságtól megváltson, megtisztítson és jótettekben buzgolkodó választott bépévé tegyen.

Pál apostol levele Tituszhoz 1. fejezet * Bevezetés

1. Címzés és apostoli üdvözlet. Pál, Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola, Isten választottainak hite és az igazság ismerete végett, * 2. mely istenfélelemre vezet és az örök élet reményét adja. Ezt örök idõk elõtt megigérte az igazmondó Isten, * 3. aztán kellõ idõben nyilvánosságra is hozta tanítását az igehirdetés által, melyet üdvözítõ Istenünk rendelete rám bízott. * 4. Titusznak, szeretett fiának a közös hitben.Kegyelem és békesséeg az Atyaistentõl és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítõnktõl. * Gondoskodás a krétai egyházról * 5. Egyházi elöljárók rendelése. Azért hagytalak Krétában, hogy elintézd, ami még hátramaradt, s városról városra egyházi elöljárókat rendelj, amint meghagytam neked. * 6. Olyant keress, aki feddhetetlen, egyszer nõsült férfi, akinek gyermekei hívõk és könnyelmû élettel vagy engedetlenséggel nem vádolhatók. * 7. A püspöknek ugyanis, mint Isten megbízottjának feddhetetlennek kell lennie, nem önhittnek, nem ingerlékenynek, nem iszákosnak, nem veszekedõnek, nem haszonlesõnek, * 8. hanem vendégszeretõnek, jóakaratúnak, megfontoltnak, igaznak, szentnek, fegyelmezettnek. * 9. Ragaszkodjék a hiteles tanítás szavaihoz, hogy képes legyen józan oktatásával buzdítani és az ellentmondókat megcáfolni. * 10. Harc a tévtanítókkal szemben. Akad ugyanis számos lázongó, fecsegõ és ámító ember, különösen a körülmetéltek sorában. * 11. Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak, s piszkos haszonlesésbõl olyasmit tanítanak, amit nem kellene. * 12. Egyikük, asját prófétájuk azt mondta: “A krétai örök hazudozó, gonosz fenevad és falánk naplopó.” * 13. Ez a tanúságtétel igaz. Ezért fedd õket keményen, hogy hit dolgában épek legyenek. * 14. Ne hallgassanak zsidó mendemondákra és az igazságtól elfordult emberek rendelkezéseire. * 15. A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert elméjük és lelkiismeretük megfertõzött. * 16. Hangoztatják, hogy ismerik az Istent, de tetteikkel megtagadják, mert utálatra méltók, konokok és semmi jótettre sem alkalmasak.

2009. november 30., hétfő Felelős világiak

A lelkipásztori szemléletmódot oly módon kellene javítani, hogy – miközben ügyelünk a különféle hivatásokra, a fölszenteltek és világiak sajátos szerepére – Isten Népének valamennyi tagja együttesen egyre inkább ráébredjen közös felelősségére. Ez felfogásbeli váltást kíván, főleg a világiak tekintetében. Ahelyett, hogy a „papság munkatársainak” tekintenénk őket, inkább az Egyház létének és tevékenységének „társ-felelőseiként” kell őket elismernünk, előmozdítva azt, hogy kialakuljon az érett és elkötelezett világi hivatás.

A megkereszteltek közösségének Egyház-tudata nem csökkenti a plébánosok felelősségét. Éppen rajtatok múlik, kedves plébánosok, hogy segítsétek azoknak az embereknek a lelki és apostoli növekedését, akik már buzgó módon elkötelezték magukat a plébánián: ők a közösség magvát alkotják, mely kovászként hat majd a többiek körében.

XVI. Benedek beszéde a római egyházmegye pasztorális találkozóján, 2009

Pál apostol második levele Timóteushoz * 4. fejezet

1. Kérve-kérlek Istenre s Krisztus Jézusra, ki ítélni fog eleveneket és holtakat, az õ eljövetelére és országára: * 2. hirdesd az Igét! Állj elõ vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel! * 3. Eljön ugyanis az idõ, amikor a józan tanítást nem hallgatják szívesen az emberek, hanem ízlésük szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat és csiklandoztatják a fülüket, * 4. elfordulnak az igazság meghallgatásától és mesékre hajlanak. * 5. Te azonban maradj mindig meggondolt, viseld el a bajokat, lásd el az igehírdetõ munkáját, teljesítsd szolgálatodat. * 6. Én ugyanis nemsokára áldozatul esem, s közel van már elköltözésem ideje. * 7. A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. * 8. Most készen vár az igaz élet koronája, melyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik örömmel várják eljövetelét. * Befejezés * 9. Siess, jöjj mielõbb! * 10. Démász ugyanis a világ kedvéért elhagyott és Tesszelonikába ment, Kreszcensz Galáciába, Títusz meg Dalmáciába. * 11. Egyedül Lukács van velem. Márkot vedd magad mellé és hozd el, hasznát tudom venni szolgálatomban. * 12. Tichikuszt Efezusba küldtem. * 13. Köpenyemet, melyet Troászban Karposznál hagytam, arra jövet hozd magaddal. A könyveket is, fõleg pedig a pergamen tekercseket. * 14. Alexander, a rézmûves, sok rosszat tett velem. Az Úr majd megfizet neki tettei szerint. * 15. Te is õrízkedjél tõle, nagyon ellenszegült szavainknak. * 16. Elsõ védekezésem alkalmával senki sem állt pártomra. Mindenki cserbenhagyott. Ne rovassék föl nekik! * 17. Ám az Úr pártomra állt és erõt öntött belém, hogy az igehirdetés teljessé legyen általam, s tudomást szerezzen róla minden pogány. Így megmenekültem az oroszlán torkából. * 18. Az Úr továbbra is megszabadít minden gonosz cselvetéstõl és mennyei országának üdvösségére vezet. Dicsõség neki mindörökkön-örökké! Amen. * 19. Köszöntsd Priszkát és Akvilát, továbbá Onéziforosz családját. * 20. Erasztosz Korintusban maradt. Tromifoszt betegen hagytam Milétoszban. * 21. Siess, hogy a tél beállta elõtt megjöhess. Köszöntenek Eubúlosz, Pudensz, Línusz, Klaudia és az összes testvérek. * 22. Az Úr Jézus (Krisztus) legyen lelkeddel! Kegyelem veletek. (Amen.)

Pál apostol második levele Timóteushoz * 3. fejezet

1. A jövõ veszélyei. Tudd meg, hogy a végsõ napokban veszedelmes idõk következnek. * 2. Az emberek önzõk lesznek, kapzsik, kérkedõk, kevélyek, szitkozódók, szüleiknek engedetlenek, * 3. rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, * 4. árulók, vakmerõk és fölfuvalkodottak. Inkább a gyönyört keresik majd, mint az Istent. * 5. Az istenfélelem látszatát keltik, de a lényegét megtagadják. Kerüld az ilyeneket. * 6. Ezek közül valók azok, akik betolakodnak a házakba s megnyernek maguknak olyan nõket, akiket vétkek terhelnek és mindenféle vágy hajt; * 7. azokat, akik mindig csak tanulnak, de az igazság ismeretére soha el nem jutnak. * 8. Mint ahogy Jannész és Jambrész ellenszegültek Mózesnek, úgy szegülnek ellene ezek az igazságnak – romlott elméjû, megbízhatatlan hitû emberek. * 9. Ám sokra nem jutnak, mert oktalanságuk mindenki elõtt nyilvánvalóvá lesz, mint ahogy azoké is azzá vált. * 10. Kitartás az apostoli munkában. Te azonban megértetted tanításomat, életmódomat, életcélomat, hitemet, kitartásomat, szeretetemet, türelmemet, * 11. üldöztetésemet és szenvedéseimet – mindazt, ami Antióchiában, Ikóniumban és Lisztrában ért. Miféle üldözést nem viseltem el? De az Úr valamennyibõl kimentett. * 12. Hiszen mindaz, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban, üldözést szenved. * 13. A gonoszok és csalók viszont egyre mélyebbre süllyednek, tévedésbe ejtenek és tévelyegnek. * 14. Te azonban tarts ki abban, amit tanultál és amirõl meggyõzõdtél, hiszen tudod, kitõl tanultad. * 15. Gyermekkorod óta ismered a Szentírást: az képes arra, hogy a Krisztus Jézusba vetett hit által az üdvösségre oktasson téged. * 16. Minden Istentõl sugalmazott Írás hasznos a tanításra, az intésre, a feddésre, az igaz életre való nevelésre, * 17. hogy Isten embere tökéletes és minden jócselekedetre kész legyen.

30. hétfő: SZENT ANDRÁS APOSTOL (ünnep)

A hit hallásból ered, a hallás pedig Krisztus igéjéből

Róm 10,9-18

Ha tehát a száddal vallod, hogy ,,Jézus az Úr!”, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt halottaiból, üdvözülsz. A szív hite megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál. Az Írás ugyanis azt mondja: ,,Mindaz, aki hisz benne, meg nem szégyenül” [Iz 28,16]. Nincsen ugyanis különbség zsidó és görög között, mert mindnyájuknak ugyanaz az egy Ura van, aki bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt. Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül [Jo 3,5]. De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? S hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak, ha nincsen, aki hirdesse? S hogyan hirdessék, ha nem küldték őket? Amint meg van írva: ,,Milyen gyönyörűségesek azok lábai, akik a jó hírt hirdetik!” [Iz 52,7] De nem mindnyájan fogadták engedelmességgel az evangéliumot. Azért mondja Izajás: ,,Uram, ki hitt annak, amit hallott tőlünk?” [Iz 53,1] Eszerint a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus szava által. De kérdem én: Talán nem hallották? Sőt, ellenkezőleg: ,,Hangjuk elhatott az egész földre, s beszédük a földkerekség határaira” [Zsolt 19,5].

Zs 18A

A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Isten dicsőségét beszélik az egek, és keze művét hirdeti az égbolt. Ezt harsogja az egyik nap a másiknak, erre tanítja az egyik éj a másikat. Nem sustorgással, nem dadogással, hogy ne lehetne érteni őket: az egész földre elhat szózatuk, s a földkerekség határaira szavuk. Bennük ütötte fel a napnak sátrát, s az, mint a vőlegény, kilép nászházából, mint a hős, ujjongva indul neki útjának. Az ég egyik szélén kel föl, és útja annak másik széléig jut el, és nincs, aki melege elől elrejthetné magát. Szeplőtelen az Úr törvénye, felüdíti a lelket, az Úr rendelete megbízható, bölcsességet ad a kisdedeknek. Egyenesek az Úr végzései, vidámmá teszik a szívet, világos az Úr parancsa, felvilágosítja a szemet. Az Úr félelme tiszta, örökkön-örökké megmarad, igazak az Úr ítéletei, egytől-egyig igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, és megannyi drágakőnél, édesebbek a méznél, meg a csepegő lépes méznél. Szolgád meg is tartja őket, megtartásuk jutalma bőséges. Ki veszi észre a vétkeket? Tisztíts meg titkos bűneimtől, és a kevélységtől mentsd meg szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor szeplőtelen leszek, s a nagy vétektől tiszta maradok. Hadd legyen kedves előtted szám beszéde, és szívem elmélkedése mindenkor. Uram, én segítőm, én üdvözítőm!

Mt 4,18-22

Amint elhaladt a Galileai tenger mellett, látott két testvért: Simont, akit Péternek hívtak, és Andrást, a testvérét, amint körhálót vetettek a tengerbe; halászok voltak ugyanis. Azt mondta nekik: ,,Jöjjetek utánam, és én emberek halászává teszlek titeket!” Azok pedig azonnal elhagyták hálóikat és követték őt. Amikor onnan továbbment, látott másik két testvért: Jakabot, Zebedeus fiát, és testvérét, Jánost a hajóban Zebedeussal, az apjukkal, amint javították hálóikat. És őket is hívta. Azok pedig azonnal otthagyták a hajót és apjukat, és követték őt.

Pál apostol második levele Timóteushoz * 2. fejezet

1. Az apostoli munka jutalma. Légy hát erõs, fiam, Krisztus Jézus kegyelmének erejével. * 2. Amit tõlem számos tanú jelenlétében hallottál, közöld megbízható emberekkel, akik mások oktatására is alkalmasak. * 3. Viseld el a szenvedéseket velem együtt, mint Krisztus Jézus hû katonája. * 4. Katona nem veszõdik világi dolgokkal, különben nem jár kedvében annak, akinek zsoldjába szegõdött. * 5. A versenyzõ is csak akkor nyer babérkoszorút, ha szabályszerûen küzd. * 6. A termésbõl is az elsõ rész a fáradozó földmûvest illeti. * 7. Gondold meg jól, amit mondok: az Úr majd megadja neked, hogy mindezt meg is értsed. * 8. Emlékezzél arra, hogy (az Úr) Jézus Krisztus, Dávid sarja, föltámadt holtából. Így hangzik az én evangéliumom. * 9. Ezért szenvedek még bilincseket is, mint egy gonosztevõ. Ám Isten igéje nincs megbilincselve. * 10. A választottakért tehát mindent eltûrök, hogy az örök dicsõséggel õk is elnyerjék az Üdvösséget Krisztus Jézusban. * 11. Igaz beszéd ez: ha vele halunk, vele is fogunk élni. Ha kitartunk vele, vele is fogunk uralkodni. * 12. Ha viszont megtagadjuk, õ is megtagad minket. * 13. Ám ha hûtlenné válunk, õ azért hû marad, mert önmagát meg nem tagadhatja. * Helyes magatartás a tévtanítókkal szemben * 14. A jelen nehézségei. Ezekre figyelmeztess és hívd Istent bizonyságul, hogy ne vitatkozzanak üres szavakról: nem jó az semmire, csak a hallgatók megrontására. * 15. Törekedjél arra, hogy Isten megbízható munkása légy, akinek nincs miért szégyenkeznie, s aki helyesen hirdeti az igazság igéjét. * 16. Kerüld azonban a világias, üres fecsegést, mert többnyire csak istentelenségre vezet. * 17. Az ilyenek fecsegése úgy terjed, mint a rákfene. Közéjük tartozik Himeneusz és Filétosz is, * 18. akik eltévelyedtek az igazságtól, mert azt hangoztatják, hogy a föltámadás már megtörtént, s jó néhány ember hitét megzavarták. * 19. Ám Isten erõs építménye szilárdan áll s ez van ráírva: ” Az Úr ismeri övéit!” Továbbá: “Aki az Úr nevét hívja segítségül, hagyja abba a bûnözést!” * 20. De hiszen a nagy házban nemcsak arany- és ezüst eszközök, hanem fa- és csrépedény is van; azok tisztességes, ezek alantas használatra. * 21. Aki ilyen emberektõl tartózkodik, az tisztességes rendeltetésû, megszentelt, gazdájának hasznos s minden jóra alkalmas eszköz lehet. * 22. Kerüld az ifjúkor vágyait, törekedjél igaz életre, hitre, (reményre), szeretetre és békességre azokkal együtt, akik tiszta szívbõl hívják segítségül az Urat. * 23. Térj ki az oktalan és fegyelmezetlen viták elõl, hiszen tudod, hogy veszekedés lesz belõle. * 24. Márpedig az Úr szolgája ne veszekedjék, inkább legyen barátságos, tanításra kész és türelmes. * 25. Feddje meg szelíden az ellenszegülõket, hátha megadja nekik Isten a bûnbánat kegyelmét, hogy fölismerjék az igazságot, * 26. és kikerüljenek az ördög kelepcéjébõl, aki kényére-kedvére fogva tartja õket.