Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

november 9, 2009 havi archívum

Pál apostol elsõ levele a korintusiakhoz * 4. fejezet

1. Úgy tekintsenek minket, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak megbízottjait. * 2. A megbízottól pedig nem kívánnak többet, mint hogy hûséges legyen. * 3. Egyáltalán nem törõdöm azzal, hogy ti mondtok felõlem itéletet, vagy más emberi bíróság. Hiszen önmagam fölött sem itélkezem. * 4. Semmiben sem érzem magam bûnösnek, de ez még nem ment föl. Az Úr mond fölöttem itéletet. * 5. Ne itéljetek tehát idõ elõtt, míg el nem jön az Úr, aki bevilágít a sötétség titkaiba, s a szívek szándékait is földeríti. Akkor majd mindenki elismerésben részesül Istentõl. * 6. Ezt pedig, testvérek, miattatok alkalmaztam magamra és Apollóra, hogy rajtunk tanuljátok meg: Csak ne többet annál, ami írva van! Senki se kérkedjék egyikkel a másik rovására. * 7. Ki tesz téged másnál különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna? * 8. Ti már jóllaktatok, már meg is gazdagodtatok, nélkülünk is uralomra jutottatok! Bárcsak uralomra jutottatok volna, hogy veletek uralkodhatnánk. * 9. Az apostolok példája. Úgy látom ugyanis, hogy Isten minket apostolokat utolsókká tett, s mintegy halálra szánt. Látványossága lettünk a világnak, s az angyaloknak és embereknek is. * 10. Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban, Mi gyöngék vagyunk, ti erõsek, Ti megbecsültek, mi megvetettek. * 11. Mindmáig éhezünk és szomjazunk, Nincs ruhánk és verést szenvedünk, * 12. Hajléktalanok vagyunk és kezünk munkájával fáradunk. Átkoznak minket, de mi áldást mondunk. Üldöznek minket, de mi elviseljük. * 13. Gyaláznak minket, de mi vígasztalunk. Szinte salakja lettünk ennek a világnak, Mindenkinek söpredéke mostanáig. * 14. Az Apostol a korintusi közösség atyja. Nem azért írom ezt, hogy megszégyenítselek titeket, hanem, mint kedves fiaimat, intelek. * 15. Ha tízezer tanítótok volna is Krisztusban, atyátok nincs sok. Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam életet nektek. * 16. Kérlek tehát titeket, legyetek követõim, (mint ahogy én Krisztus követõje vagyok). * 17. Azért küldtem hozzátok Timóteust, aki kedves, hûséges fiam az Úrban. Õ majd eszetekbe juttatja tanításomat Krisztus (Jézusban), amit mindenütt, minden egyházban hirdetek. * 18. Némelyek úgy fölfuvalkodnak, mintha nem készülnék hozzátok. * 19. Pedig, ha az Úr is akarja, hamarosan hozzátok indulok. Akkor majd meggyõzõdöm a fölfuvalkodottaknak, nem szavairól, hanem erejérõl. * 20. Isten országa ugyanis nem szavakban, hanem erõben áll. * 21. Mit akartok hát? Vesszõvel menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?

Reklámok

Pál apostol elsõ levele a korintusiakhoz * 3. fejezet

1. A pártoskodás elvetése. Nektek azonban, testvérek, nem beszélhettem, mint lelki embereknek, hanem mint testieknek, mint kisdedeknek Krisztusban. * 2. Tejjel tápláltalak, nem szilárd étellel, mert nem bírtátok el. Sõt még most sem bírjátok el, mert még testiek vagytok. * 3. Vagy talán, míg versengés és viszály dúl köztetek, nem vagytok testiek, s nem jártok el nagyonis emberi módon? * 4. Amikor ugyanis egyik azt mondja: “Én Pállal tartok”, a másik meg: “Én Apollóval”, nem vagytok túlságosan emgeriek? * 5. Mi az Apolló? Mi a Pál? Csak szolgák, akik a hitre vezettek, úgy amint nekik az Úr megadta. * 6. Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést Isten adta. * 7. Ezért, nem az számít, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja. * 8. Az ültetõ meg az öntözõ egyforma. El is veszi mindegyik jutalmát fáradságához mérten. * 9. Istennek vagyunk ugyanis munkatársai, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. * 10. Mint gondos építõmester, Isten nekem adott kegyelmével alapot vetettem, de más épít rá. Ügyeljen azonban mindenki, hogyan épít rá. * 11. A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki sem rakhat. * 12. Azt pedig, hogy erre az alpra aranyból, ezüstbõl, drágakövekbõl, fából, szénából vagy szalmából épít, * 13. kinek-kinek munkája fogja megmutatni. Az (Úr) napja ugyanis myilvánvalóvá teszi, mivel tûzzel jön el, s a tûz bizonyítja, kinek mit ér a munkája. * 14. Akinek építménye megmarad, az jutalomban részesül. * 15. De akinek elhamvad a mûve, az kárt vall. Õ maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tûz által. * 16. Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok és Isten Lelke lakik bennetek? * 17. Aki pedig Isten templomát lerontja, azt elpusztítja Isten. Hiszen Isten temploma szent, és ti vagytok az. * 18. Óvás a világ bölcseségétõl. Senki se ámítsa önmagát. Aki közületek bölcsnek tartja magát ezen a világon, váljék oktalanná, hogy bölccsé lehessen. * 19. E világ bölcsesége ugyanis oktalanság Isten elõtt. Igy mondja az Irás: “Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket.” * 20. Továbbá: “Az ember gondolatja elõtte tárva van: Mint egy lehellet, neki mind olyan.” * 21. Senki se kérkedjék tehát emberekkel. Hisz minden a tietek: * 22. akár Pál, akár Apolló, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár az eljövendõk: minden a tiétek. * 23. Ti Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené.

2009. november 9., hétfő Otthont teremteni

A nemes léleknek, aki otthonra lelt Istenben, magának is otthonná kell válnia sok társa számára. Egymás számára kölcsönösen lelki hazát nyújthatunk – ez igazi kihívást jelent. Otthont teremteni valakinek azt jelenti számomra: elfogulatlanná válni. Szent Pál „emberek folytonos érkezéséről” számol be. Szeretne „mindenkinek mindenévé” válni.

Ha sikerül így, személyválogatás nélkül odaajándékoznunk magunkat az embereknek, s ezzel lelki otthont kínálnunk számukra, akkor könnyen elvezetjük majd őket arra is, hogy Istenben megtalálják lelki otthonukat. Ha azonban hiányzik valami, akkor az annak jele, hogy egy láncszem nincs a helyén. Így tehát azon kell fáradoznunk, hogy az emberek egymás számára kölcsönösen lelki otthonná váljanak.

Josef Kentenich

9. hétfő: A LATERÁNI BAZILIKA FELSZENTELÉSE (ünnep)

Víz fakad a templom küszöbe alól: élni fog benne minden

Ez 47,1-2.8-9.12

Ezután visszavitt engem a ház kapujához, és íme, víz fakadt a ház küszöbe alatt a keleti oldalon; a ház homlokzata ugyanis kelet felé nézett. A víz a templom jobb oldalán folyt le, az oltártól dél felé. Aztán kivitt az északi kapun, és körülvezetett a külső kapun kívül levő úton a kelet felé néző útra; és íme, víz tört elő a jobb oldalon. Azt mondta nekem: ,,Ez a víz a keleti homokdombok felé indul, majd lefolyik a sivatag síkságára és a tengerbe ömlik; amikor beleömlik, annak a vize egészséges lesz. Amerre ez a folyó ér, minden élő és mozgó lény élni fog. Ahová eljut a víz, igen sok lesz a hal; ahová elér a folyó, egészséges lesz és élni fog minden lény. A folyó mentén pedig, annak mindkét partján mindenféle gyümölcsfa nő; lombjuk le nem hull, s a gyümölcsük el nem fogy. Havonta friss gyümölcsöt teremnek, mert vizük a szentélyből fakad. Gyümölcsük eledelül szolgál, a lombjuk pedig orvosságul.

vagy

1Kor 3,9c-11

Mert Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Isten nekem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem; más pedig arra épít. De mindenki ügyeljen, hogyan épít rá. Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat.

16-17

Ami pedig a szentek javára való gyűjtést illeti, ti is úgy tegyetek, amint azt Galácia egyházainak elrendeltem. A hét első napján mindegyiktek tegye félre és gyűjtse össze, ami neki tetszik, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, amikor megérkezem. Amikor aztán ott leszek, azokat, akiket ajánlani fogtok, majd elküldöm levéllel, hogy szeretetadományotokat elvigyék Jeruzsálembe. Ha pedig érdemes lesz, hogy én is elmenjek, velem fognak jönni. Hozzátok pedig akkor megyek, ha már bejártam Makedóniát, mert Makedónián keresztül utazom. Talán ott is maradok nálatok, vagy a telet is ott töltöm, hogy ti is adjatok nekem kíséretet, bármerre is megyek majd. Mert nem akarlak titeket most csak úgy átmenőben látni, remélem ugyanis, hogy egy ideig nálatok maradok, ha az Úr megengedi. Efezusban pedig pünkösdig maradok. Nagy és tágas kapu nyílt meg ugyanis előttem, de sok az ellenség is. Amikor odaérkezik Timóteus, legyetek azon, hogy félelem nélkül legyen nálatok, mert az Úr dolgában munkálkodik, amint én is. Tehát senki se vesse meg őt, hanem kísérjétek el őt békével, hogy hozzám jöjjön, mert várom őt a testvérekkel együtt. Ami pedig Apolló testvért illeti, nagyon kértem őt, hogy menjen el hozzátok a testvérekkel együtt, de semmiképp sem akart most elmenni; el fog azonban menni, mihelyt ideje lesz. Vigyázzatok, legyetek állhatatosak a hitben, cselekedjetek férfiasan és legyetek erősek [Józs 1,7]. Minden, amit tesztek, szeretetben történjék. Kérlek titeket, testvérek: ismeritek Sztefanász házanépét, hogy ők Achájának zsengéi, és hogy magukat a szentek szolgálatára szentelték; ti is engedelmeskedjetek az ilyeneknek, és mindenkinek, aki velük együtt munkálkodik és fárad. Örülök Sztefanász, Fortunátusz és Achaikusz ittlétének, mert távollétetekben ők pótoltak titeket, hiszen felüdítették mind az én lelkemet, mind a tieteket. Tartsátok tehát az ilyeneket tiszteletben. Köszöntenek titeket Ázsia egyházai. Sokszor köszöntenek benneteket az Úrban Akvila és Priszcilla a házukban lévő közösséggel együtt. Köszöntenek titeket a testvérek mindnyájan. Köszöntsétek egymást szent csókkal. Én, Pál, sajátkezűleg írom a köszöntést. Aki nem szereti az Urat, legyen kitaszított! Marana tha! Az Úr Jézus kegyelme legyen veletek! Szeretetem mindnyájatokkal Krisztus Jézusban.

Zs 45

A karvezetőnek. Kóré fiaitól. A ,,Szüzek” szerint. Ének. Menedékünk és erőnk az Isten, a ránk zúdult számos bajban ő a mi segítőnk. Nem félünk tehát, rendüljön bár meg a föld, merüljenek bár a tenger mélyére a hegyek. Zúgjanak bár és háborogjanak vizei, rendüljenek meg bár erejétől a hegyek. Folyó árja örvendezteti meg Isten városát, a Fölséges megszentelt hajlékát. Isten lakik benne: nem inog meg, mielőtt megvirrad, megsegíti őt Isten. Nemzetek háborogtak, országok inogtak, de ő hangját hallatta és megrendült a föld. Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk! Jöjjetek és lássátok az Úr műveit, csodáit, amelyeket a földön végbevitt. Megszünteti a háborúkat mindenütt a föld széléig, széttöri az íjakat és összezúzza a fegyvereket, tűzben égeti el a pajzsokat. Álljatok meg és lássátok, hogy én vagyok az Isten: magasztalni fognak engem a nemzeteknek, s magasztalni fog a föld. Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk!

Jn 2, 13-22

Zs 45

A karvezetőnek. Kóré fiaitól. A ,,Szüzek” szerint. Ének. Menedékünk és erőnk az Isten, a ránk zúdult számos bajban ő a mi segítőnk. Nem félünk tehát, rendüljön bár meg a föld, merüljenek bár a tenger mélyére a hegyek. Zúgjanak bár és háborogjanak vizei, rendüljenek meg bár erejétől a hegyek. Folyó árja örvendezteti meg Isten városát, a Fölséges megszentelt hajlékát. Isten lakik benne: nem inog meg, mielőtt megvirrad, megsegíti őt Isten. Nemzetek háborogtak, országok inogtak, de ő hangját hallatta és megrendült a föld. Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk! Jöjjetek és lássátok az Úr műveit, csodáit, amelyeket a földön végbevitt. Megszünteti a háborúkat mindenütt a föld széléig, széttöri az íjakat és összezúzza a fegyvereket, tűzben égeti el a pajzsokat. Álljatok meg és lássátok, hogy én vagyok az Isten: magasztalni fognak engem a nemzeteknek, s magasztalni fog a föld. Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk!

Jn 2,13-22

Közel volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban ökör-, juh- és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. Akkor kötelekből ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta. A galambárusoknak pedig azt mondta: ,,Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: ,,Emészt engem a buzgóság házadért” [Zsolt 69,10]. A zsidók azonban megszólították, és azt kérdezték tőle: ,,Milyen jelet mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?” Jézus azt felelte nekik: ,,Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!” A zsidók erre így szóltak: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépítenéd?” De ő a saját testének templomáról mondta ezt. Amikor föltámadt halottaiból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott.