Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

november 16, 2009 havi archívum

Pál apostol levele a galatákhoz * 2. fejezet

1. Tanításának jóváhagyása. Tizennégy év mulva Barnabás kiséretében ismét felmentem Jeruzsálembe, s magammal vittem tituszt is. * 2. Kinyilatkoztatástól indítva mentem föl, s megbeszéltem velük, a tekintélyesekkel külön is az evangéliumot, amelyet a pogányok közt hirdetek, hogy hiába ne fáradozzam vagy fáradtam volna. * 3. Õk még kísérõmet, Tituszt sem kényszerítették a körülmetélésre, pedig pogány volt. * 4. Sõt a hamis testvérek ellenére sem tették, akik azért lopakodtak és tolakodtak be, hogy kifürkésszék Krisztus Jézusban való szabadségunkat és szolgaságba taszítsanak. * 5. Ezeknek egyetlen pillanatra sem engedtünk, hogy az evangélium igazságát megõrizzük számotokra. * 6. A tekintélyesek pedig -hogy azelõtt milyenek voltak-, nem tartozik rám, az Isten nem személyválogató-, a tekintélyesek engem semmivel sem terheltek meg. * 7. Ellenkezõleg: elismerték, hogy én vagyok megbízva a körülmetélteknél. * 8. Aki ugyanis Péterrel munkálkodott a körülmetéltek közt végzett apostolkodásban, velem is munkálkodott a pogányok közt. * 9. Mikor Jakab, Péter és János, akiket oszlopoknak tekintettek, felismerték a nekem adott kegyelmet, az egyetértés jeléül nekem és Barnabásnak jobbjukat nyújtották: mi a pogányok közt apostolkodjunk, õk pedig a körülmetéltek közt. * 10. Csak gondunk legyen a szegényekre. Törekedtem is arra, hogy ezt megtegyem. * 11. Péter is jóváhagyja tanítását. Mikor azonban Péter Antióchiába érkezett, szembeszálltam vele, mert rászolgált. * 12. Mielõtt ugyanis némelyek megérkeztek volna Jakabtól, együtt érkezett a pogányokkal, de mikor megjöttek, visszahúzódott és különvált tõlük, mert félt a körülmetéltektõl. * 13. Kétszínûségéhez a többi zsidó is csatlakozott, úgy hogy még Barnabást is belesodorták kétszínûségükbe. * 14. Mikor tehát láttam, hogy nem viselkednek az ebangélium igazságához híven, mindnyájuk elõtt megmondtam Péternek: “Ha te zsidó létedre pogány módon s nem zsidó szokás szerint élsz, hogyan kényszerítheted a pogányokat, hogy zsidó módon éljenek?” * 15. Fölszabadulás a törvény alól. Mi születésünknél fogva zsidók vagyunk, s nem bûnös pogányok. * 16. Tudjuk azonban, hogy az ember nem a törvény tettei alapján igazul meg, hanem Jézus Krisztusba vetett hit által. Ezért mi is elfogadtuk Jézus Krisztus hitét, hogy a Krisztusba vetett hit által, s ne a törvény cselekedetei alapján igazuljunk meg, mert a törvény tettei által senki meg nem igazul. * 17. Ha pedig mi, akik Krisztusban keressük a megigazulást, mégis bûnösök maradunk, vajon nem a bûn szolgája Krisztus? * 18. Semmi esetre sem! Ha ugyanis újra felépítem azt, amit leromboltam, önmagamat teszem törvényszegõvé. * 19. Hiszen a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal keresztre vagyok feszítve. * 20. Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem. Amennyiben most testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem, s önmagát adta értem. * 21. Isten kegyelmét nem vetem el. Ha ugyanis a törvény által történik a megigazulás, Krisztus hiába halt meg.

Reklámok

Pál apostol levele a galatákhoz 1. fejezet * Bevezetés

1. Címzés és apostoli üdvözlet. Pál, aki nem embertõl vagy ember által, hanem Jézus Krisztus s az õt holtából feltámasztó Atyaisten rendelésébõl apostol, * 2. meg valamennyi velem lévõ testvér, Galácia egyházainak. * 3. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentõl. és az Úr Jézus Krisztustól, * 4. aki feláldozta magát bûneinkért, hogy kiragadjon minket a jelen világ gonoszságából Istenünk és Atyánk rendelése szerint. * 5. Övé legyen a dicsõség örökkön-örökké! Amen. * 6. A levél írójának indítóoka. Csodálkozom, hogy attól, aki Krisztus kegyelmére meghívott titeket, ily gyorsan átpártoltatok egy más evangéliumhoz, * 7. holott nincsen más. Csak néhány ember akad, aki titeket megzavar és el akarja ferdíteni Krisztus evangéliumát. * 8. De ha akár mi, akár egy mennybéli angyal más evangéliumot hirdetne, mint amit mi hirdetünk: átkozott legyen! * 9. Amint korábban már megmondtuk, most megismétlem: ha valaki más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit tõlünk kaptatok, átkozott legyen. * 10. Vajon az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét? Talán embereknek akarok tetszeni? Ha emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája. * Az apostol evangéliumának isteni ereje * 11. Apostoli meghívása. Tudtotokra adom, testvérek, hogy az általam hirdetett evangélium nem embertõl ered. * 12. Hiszen nem emberektõl kaptam vagy tanultam, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából. * 13. Hallottátok ugye, hogyan viselkedtem egykor a zsidó vallásban: könyörtelenül üldöztem Isten egyházát és pusztulására törtem. * 14. A zsidó vallásosságban felülmúltam számos fajtámbéli kortársamat, mert szerfelett buzgólkodtam atyáim hagyománya érdekében. * 15. Ám úgy tetszett annak, aki már születésemtõl kiválasztott s kegyelmével meghívott, * 16. hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, akit hirdetnem kell a pogányoknak. Attól fogva nem hallgattam testre és vérre, * 17. Jeruzsálembe sem mentem fel apostolelõdeimhez, hanem Arábiába távoztam, majd ismét Damaszkuszba tértem vissza. * 18. Három év múlva aztán felmentem Jeruzsálembe, hogy megismerkedjem Péterrel, s nála maradtam tizenöt napig. * 19. A többi apostolt nem láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét. * 20. Amit itt írok, Isten elõtt mondom, nem hazugság. * 21. Aztán Szíria és Kilíkia tartományba mentem. * 22. Júdea Krisztusban hívõ egyházaiban személyesen ismeretlen voltam. * 23. Csak annyit hallottak felõlem: aki egykor üldözött minket, most hirdeti a hitet, amelynek elõbb romlására tört. * 24. És magasztalták miattam az Istent.

2009. november 16., hétfő Aki „jobb” másoknál

Aki szeret, az nem gőgös, nem szeret uralkodni a többieken, nem halljátok soha, hogy korholná mások hibáit, nem szeret arról beszélni, amit mások csinálnak. Aki szeret, az nem vizsgálja, mi a másik tettének mozgatórugója, soha nem hiszi, hogy jobban teszi a dolgát másoknál, soha nem helyezi magát a mellette lévő fölé. Ellenkezőleg, azt hiszi, a többiek mindig jobbat tesznek, mint ő.

Ugyanúgy megfelel neki, ha felebarátja kedvez neki; és ha megvetésben van része, nem sértődik meg, mert azt gondolja, hogy még nagyobb megvetésre is méltó lenne.

Látjátok, ahhoz, hogy szeressük a Jóistent és a felebarátot, nem szükséges sem nagyon műveltnek, sem nagyon gazdagnak lenni: elég minden tettünkben Isten tetszését keresnünk, elég jót tenni mindenkivel. A rosszal éppúgy, mint a jóval, a bennünket rágalmazókkal ugyanúgy, mint azokkal, akik szeretnek minket.

Vianney Szent János

16. hétfő (Skóciai Szent Margit, Szent Otmár)

Sokan nem akarták megszegni Isten szent törvényét

1Mak 1,10-15.41-43.54-57.62-64

Közülük egy gonosz sarj támadt: Antióchosz Epifánész, Antióchosz király fia, aki mint túsz Rómában élt, és a görögök uralmának százharminchetedik esztendejében királlyá lett. Abban az időben istentelen nemzedék támadt Izraelben, s ő sokakat rábeszélt, ezekkel a szavakkal: Rajta, szövetkezzünk a körülöttünk lakó népekkel, mert azóta szakadt ránk a sok baj, amióta elkülönültünk tőlük. Ez a beszéd helyesnek látszott a szemükben, és néhányan a nép közül elhatározták, hogy a király elé járulnak. Az meg is engedte nekik, hogy a pogányok szokásai szerint éljenek. Így a pogányok módjára testgyakorló iskolát építettek Jeruzsálemben, újra növesztették előbőrüket, elszakadtak a szent szövetségtől és a pogányokhoz csatlakoztak. Eladták önmagukat, hogy gonoszat cselekedjenek. Akkor Antióchosz király egész országa számára írásban elrendelte, hogy eggyé legyen minden nép, és hagyja el mindenki a maga törvényét. Alkalmazkodott is valamennyi nemzet Antióchosz király rendeletéhez. Még Izraelből is sokan hajlottak az ő szolgálatára, áldoztak a bálványoknak és megszentségtelenítették a szombatot. A száznegyvenötödik esztendőben, kiszlev hó tizenötödik napján Antióchosz király vészthozó undokságot épített Isten oltárán, és köröskörül Júdea minden városában is emeltek oltárokat. A házak bejáratánál meg a tereken tömjént égettek és mutattak be áldozatul. Isten törvénykönyveit összetépték és tűzben elégették. Akinél pedig találtak az Úr szövetségének könyveiből és aki megtartotta az Úr törvényét, azt a király rendelete értelmében megölték. Mindazonáltal Izrael népéből sokan eltökélték magukban, hogy tisztátalant nem esznek, és inkább meghalnak, mintsem megfertőződjenek tisztátalan eledelekkel, mert nem akarták megszegni Isten szent törvényét. Ezért legyilkolták őket. Isten haragja ugyanis súlyosan nehezedett a népre.

Zs 118,53-61.134.150-158

Harag vesz rajtam erőt a bűnösök miatt, akik elhagyják törvényedet. De énekek nekem a te parancsolataid zarándokságom helyén. Éjjel is nevedre gondolok, Uram, és megőrzöm törvényedet. Az az én osztályrészem, hogy rendeleteidet megtartom. Mondom, Uram: Az az osztályrészem, hogy teljesítsem törvényedet. Teljes szívemből könyörgök előtted, irgalmazz nekem, amint megígérted. Megfontolom útjaimat, és lábamat parancsolataid felé irányítom. Kész vagyok és nem vonakodom, hogy rendeleteidet megtartsam. Gonoszok kötelékei vesznek körül engem, de törvényeidről nem feledkezem meg. Ments meg engem az emberek erőszakosságaitól, hogy rendeleteidet megtartsam. Közel vannak gonosz céljukhoz üldözőim, törvényedtől azonban messze távolodtak. De te, Uram, közelemben vagy, és minden parancsod igazság. Rég tudom, hogy parancsolataidat örök időkre alapítottad. Lásd meg nyomorúságomat és szabadíts meg engem, mert nem felejtem el törvényedet. Ítéld meg ügyemet és ments meg engem, éltess engem, amint megígérted! A bűnösöktől távol van a segítség, mert ők nem keresték törvényeidet. Uram, nagy a te irgalmad, éltess engem ítéleted szerint! Sokan vannak, akik üldöznek és szorongatnak engem, de parancsolataidtól el nem tántorodom. Látom a törvényszegőket és undorodom, mert nem tartják meg igéidet.

Lk 18,35-43

Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén és kéregetett. Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az. Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra. Erre felkiáltott: ,,Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!” Akik elöl mentek, ráparancsoltak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: ,,Dávid fia! Könyörülj rajtam!” Erre Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle: ,,Mit akarsz, mit cselekedjem veled?” Az így szólt: ,,Uram! Hogy lássak!” Jézus azt mondta neki: ,,Láss! A hited megmentett téged.” Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva. Erre az egész tömeg, amely ezt látta, dicsőítette Istent.