Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

november 24, 2009 havi archívum

Pál apostol elsõ levele a tesszalonikaiakhoz * 5. fejezet

1. A keresztény éberség. Ami az idõt és órát illeti, testvérek, arról szükségtelen írnom. * 2. Hiszen magatok is pontosan tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. * 3. Amikor azt hangoztatják: Béke és biztonság, akkor éri õket hirtelen a pusztulás, akárcsak várandós asszonyt a fájdalom, és meg nem menekülnek. * 4. De ti testvérek, nem jártok sötétben, hogy az a nap tolvaj módjára lephessen meg. * 5. Hiszen mindnyájan a világosság és a nappal fiai vagytok. Nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. * 6. Ne is aludjunk hát mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok. * 7. Az alvók éjjel alszanak, és a részegek éjjel ittasodnak meg. * 8. Mi azonban, kik a nappalé vagyunk, legyünk józanok és öltsük fõ a hit és a szeretet páncélját, sisakként pedig az üdvösség reményét. * 9. Hiszen Isten nem a haragra szánt hanem az üdvösség elnyerésére Urunk Jézus Krisztus által, aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár szunnyadunk, vele éljünk. * 10. Ezért vigasztaljátok egymást s legyetek egymás épülésére, mint ahogy meg is teszitek. * 11. Végsõ intelmek. Kérünk titeket, testvérek, becsüljétek meg azokat, akik köztetek fáradnak és, mint elöljáróitok az Úrban, vezetnek titeket. * 12. Munkájuk miatt legyetek irántuk minél nagyobb szeretettel, s éljetek velük békességben. * 13. Kérünk továbbá testvérek feddjétek meg a nyughatatlanokat bátorítsátok a kislelkûeket, gondozzátok a betegeket, legyetek türelemmel mindenki iránt. * 14. Ügyeljetek, hogy senki rosszért rosszal ne fizessen, hanem szolgáljátok szüntelen odaadással egymás javát és a többiekét. * 15. Legyetek mindig derûsek! * 16. Szüntelenül imádkozzatok! * 17. Adjatok hálát, mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban. * 18. A Lelket el ne fojtsátok! * 19. A prófétai beszédet el ne vessétek! * 20. Vizsgáljatok meg mindent, a jót tartsátok meg. * 21. Mindenféle rossztól óvakodjatok. A békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen. Õrizze meg szellemetek, lelketek és testetek egészen feddhetetlenül Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig. * 22. Hûséges az, aki meghívott titeket: õ majd meg is teszi. * Befejezés. * 23. Testvérek, imádkozzatok értünk is. * 24. Köszöntsetek minden testvért szent csókkal. * 25. Parancsolom az Úr nevében, hogy olvassák föl ezt a levelet minden szent testvér elõtt. * 26. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek! (Amen.)

Reklámok

Pál apostol elsõ levele a tesszalonikaiakhoz * 4. fejezet * Intések és tanítások.

1. Istennek tetszõ élet. Egyébként, testvérek, kérünk és intünk titeket az Úr Jézusban: Amint tõlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetszõ életet élnetek, úgy is éljetek, hogy egyre elõbbre haladjatok. * 2. Hiszen tudjátok, hogy az Úr Jézus nevében milyen utasításokat adtunk nektek. Isten akarata ugyanis az, hogy szentekké legyetek. * 3. Tartózkodjatok a paráznaságtól. * 4. Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen feleségével, s ne szenvedélyes érzékiségben, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent. * 5. Senki üzletkötésben meg ne károsítsa és meg ne csalja testvérét mert az Úr megtorolja mindezt, amint már elõbb megmondtuk és szentül állítottuk. * 6. Hiszen az Úr nem bûnös életre hívott minket, hanem szentségre. * 7. Aki tehát ezeket megveti, nem embert vet meg, hanem az Istent, aki ránk árasztotta Szentlelkét. * 8. Felebaráti szeretet. A testvéri szeretetrõl nem szükséges írnom nektek, hiszen Isten maga oktatott ki, hogy szeressétek egymást. * 9. Sõt gyakoroljátok is egész Macedóniában minden testvérrel szemben. Ám arra kérünk testvérek, hogy gyarapodjatok is benne. * 10. Igyekezzetek békében élni törõdjetek a magatok dolgával, dolgozzatok saját kezetekkel, amint meghagytuk nektek. * 11. Viselkedjetek tisztességesen a kívülállókkal szemben és ne szoruljatok rá senkire. * 12. Az elhúnytak sorsa. Nem akarjuk testvérek, hogy az elhúnytak felõl tájékozatlanok legyetek, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek akiknek nincs reményük. * 13. Ha Jézus, mint ahogy hisszük meghalt és feltámadt, akkor Isten azokat is, akik Jézusban húnytak el, vele együtt feltámasztja. * 14. Az Úr tanítása alapján ugyanis ezt mondjuk nektek: Mi élõk, akik az Úr eljöveteléig megmaradunk, nem elõzzük meg az elhúnytakat. * 15. A parancsszóra, a fõangyal kiáltására, Isten harsonazengésére az Úr maga száll le a mennybõl, s elõször a Krisztusban elhúnytak támadnak fel. * 16. Azután mi élõk akik megmaradtunk, a felhõkön velük együtt elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így mindenkor az Úrral leszünk. * 17. Vigasztaljátok tehát egymást ezzel a tanítással.

Pál apostol elsõ levele a tesszalonikaiakhoz * 3. fejezet

1. Ezért, mivel már nem bírtuk tovább, elhatároztuk, hogy egyedül maradunk Athénben, és elküldtük hozzátok Timóteus testvérünket, Krisztus hirdetésében Isten szolgáját. * 2. Erõsítsen meg hitetekben és buzdítson, hogy senki meg ne tántorodjék a jelen szenvedések közt. Hiszen tudjátok, hogy ez a rendeltetésünk. * 3. Amikor ugyanis még nálatok voltunk, elõre megmondtuk, hogy megpróbáltatás vár ránk. * 4. Tudjátok, hogy úgy is történt. Ezért, mivel már nem bírtam tovább elküldtem hozzátok, hogy hírt halljak hitetekrõl: Vajon nem vitt-e kísértésbe a kísértõ, és fáradságunk nem veszett-e kárba? * 5. Timóteus jó hírei. Most azonban Timóteus visszatért tõletek és jó hírt hozott hitetekrõl, szeretetetekrõl, s arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sõt látni vágytok minket, mint ahogy mi is titeket. * 6. Ezért minden baj és szenvedés közt is megvigasztalt a ti hitetek, testvérek, s most az a gondolat éltet minket, hogy ti szilárdan álltok az Úrban. * 7. Hogyan is róhatnók le hálánkat Istennek azért a nagy örömért, amellyel miattatok örvendünk Isten elõtt? * 8. Éjjel – nappal buzgón imádkozunk, hogy szemtõl-szembe láthassunk és pótolhassuk hitetek hiányait. * 9. Isten, a mi Atyánk, Urunk Jézus (Krisztus) vezesse hozzátok utunkat! * 10. Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben, egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket. * 11. Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor Urunk Jézus eljön összes szentjeivel. (Amen.)

2009. november 24., kedd Az Egyház, mint család

Jézus Krisztusnak, a Mesternek a meghívására a tanítványok közössége, vagyis az Egyház, az Atya gyermekeinek Családjává lett (vö. Mt 5,16.45.48; 6,26.32; 7,11).

E család tagjainak jellemvonása az egyszülött Fiú által megélt szeretet, mert meghívása arra szól, hogy a testvéri szolgálattal, a diakóniával az idősebb testvér példáját kövesse. Jézus ugyanis, miután megmosta tanítványai lábát, kijelenti nekik: „Példát adtam nektek, hogy amint én tettem, úgy cselekedjetek ti is” (Jn 13, 15).

A 2009-es Afrika-szinódus munkadokumentuma 40.

24. kedd: DUNG-LAC SZENT ANDRÁS ÉS VIETNAMI VÉRTANÚTÁRSAI (Szent Krizogonusz, Szent Flóra)

Isten megmutatta a királynak azt, ami történni fog

Dán 2,31-45

Te király, íme, valami nagy szoborfélét láttál; ez a nagy és magas szobor előtted állt, és ránézni is rettenetes volt. Ennek a szobornak a feje igen finom aranyból volt, a melle és karja ezüstből, a hasa és ágyéka rézből; a lábszára vasból, a lába pedig részint vasból, részint agyagból. Így láttad, míg le nem szakadt a hegyről egy kő, anélkül, hogy kéz érintette volna; ez nekivágódott a szobor vas- és agyaglábának és darabokra zúzta. Ekkor egyszerre összetört a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany, és olyanná lett, mint a nyári szérű pora, amelyet elragad a szél, úgyhogy a helye sem található; a kő pedig, amely összetörte a szobrot, nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet. Ez az álom. A magyarázatát is megmondjuk neked, ó király! Te vagy a királyok királya; s az ég Istene országot, erőt, hatalmat és dicsőséget adott neked. Mindent, ahol emberek fiai és mezei vadak és égi madarak laknak, a te kezedbe adott, és mindent a te hatalmad alá vetett; te vagy tehát az arany fő. Utánad más birodalom támad, kisebb, mint a tied, ezüstből való; azután egy másik, harmadik birodalom, amely rézből való lesz, és ez az egész földön fog uralkodni. A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind. Mivel pedig azt láttad, hogy lába és lábujjai részint fazekas-agyagból, részint pedig vasból vannak: az a birodalom meg fog oszlani, de azért vas lesz az alapja, úgy, amint láttad, hogy vas volt keverve az agyag sarába. Mivel lábujjai részint vasból, részint meg agyagból voltak: az a birodalom részben szilárd és részben törékeny lesz. Mivel pedig azt láttad, hogy vas és agyagos sár volt összekeverve: részei az emberi mag által össze fognak ugyan vegyülni, de össze nem forrnak, mint ahogy a vas nem vegyülhet össze az agyaggal. Ezeknek a birodalmaknak az idejében az ég Istene egy más birodalmat támaszt, amely soha meg nem szűnik; annak uralma más népre soha át nem száll: ez összetöri és tönkreteszi mindazokat a birodalmakat, maga azonban fennmarad örökké, úgy, amint láttad, hogy a hegyről emberi kéz közreműködése nélkül leszakadt egy kő, és összetörte az agyagot, a vasat, a rezet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak azt, ami egykor történni fog; s az álom igaz, és megfejtése biztos.”

Dán3,57-61

Nebukadnezár uralkodásának második esztendejében Nebukadnezár álmot látott, és a lelke úgy megrémült, hogy az álmát is elfelejtette. Erre meghagyta a király, hogy hívják össze a jósokat és a varázslókat, a bűbájosokat és a káldeaiakat, hogy mondják meg álmát a királynak. Mikor megérkeztek és a király elé álltak, azt mondta nekik a király: ,,Álmot láttam, de a lelkem úgy megrémült, hogy nem tudom, mit láttam.” A káldeaiak így feleltek a királynak — arámi nyelven: — ,,Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, és mi majd megmondjuk a jelentését.” Azt felelte a király a káldeaiaknak: ,,Szavam elhangzott! Ha meg nem mondjátok nekem az álmot és jelentését, elvesztek, a házaitokat pedig elkobozom. Ha azonban megmondjátok az álmot és jelentését, jutalmat, ajándékot és nagy tisztességet kaptok tőlem. Adjátok tehát tudtomra az álmot és a megfejtését.” Azok feleletül másodszor is így szóltak: ,,Mondja el szolgáinak az álmot a király, és mi majd megmondjuk a jelentését.” Felelt erre a király és így szólt: ,,Biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mivel tudjátok, hogy szavam elhangzott. Ha tehát nem mondjátok meg nekem az álmot, ítélet vár rátok, mivel hamis és csalárd magyarázatot akartok koholni, hogy engem szóval tartsatok, míg elmúlik az idő. Mondjátok meg tehát nekem az álmot, és akkor tudom, hogy a jelentését is helyesen meg tudjátok mondani.” Feleltek erre a káldeaiak és mondták a király előtt: ,,Nincs ember a földön, aki szavadat, ó király, teljesíthetné; de a királyok közül sem kérdez senki sem, legyen bár még oly nagy és hatalmas is, ehhez hasonlót semmiféle jóstól, varázslótól és káldeaitól. Mert a dolog, amelyet te kérdezel, király, nehéz, és nincs senki sem, aki megmondhatná azt a király színe előtt — az isteneken kívül, de azok nem forgolódnak az emberek között.” Ennek hallatára dühösen és nagy haraggal megparancsolta a király, hogy vesszenek Babilon összes bölcsei. Mikor aztán kihirdették az ítéletet, hogy meg kell ölni a bölcseket, Dánielt és társait is keresték, hogy elvesszenek. Ekkor Dániel kérdést intézett Áriokhoz, a királyi testőrség parancsnokához, aki elindult, hogy megölje Babilon bölcseit, a rendelkezés és az ítélet szerint. Megkérdezte attól, aki a királytól ezt a hatalmat nyerte, hogy miért jött a királytól ilyen kegyetlen parancsolat? Mikor aztán Áriok tudtára adta a dolgot Dánielnek, Dániel bement és kérte a királyt, adjon neki időt, hogy a megfejtést tudtára adja a királynak. Aztán hazament, és társainak, Ananjának, Misaélnek és Azarjának elmondta a dolgot, hogy az ég Istenének színétől irgalmat kérjenek e titok ügyében, és el ne vesszenek Dániel és társai Babilon többi bölcseivel. Ekkor Dániel éjjeli látomásban megnyerte a titok kinyilatkoztatását. Erre Dániel áldotta az ég Istenét, és így szólt: ,,Áldott legyen az Úr neve örökkön-örökké, mert övé a bölcsesség és a hatalom! Ő változtatja meg az időket és a korokat, ő dönt meg és alkot országokat, ő ad bölcsességet a bölcseknek, és tudást a tudomány értelmeseinek. Ő nyilatkoztatja ki a mélységes és elrejtett titkokat, tudja azt, ami a sötétben történik, s a világosság nála van. Neked adok hálát, atyáink Istene, és téged dicsérlek én, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és megmutattad most nekem, amit kértünk tőled, s a király ügyét kinyilatkoztattad nekünk.” Dániel aztán bement Áriokhoz, akit a király Babilon bölcseinek kivégzésével megbízott, és így szólt hozzá: ,,Ne végezd ki Babilon bölcseit; vezess engem a király színe elé, s én megmondom a királynak a megfejtést.” Akkor Áriok sietve bevezette Dánielt a királyhoz és azt mondta neki: ,,Találtam egy embert Júda száműzöttjei között, aki a megfejtést tudtára adja a királynak.” Azt felelte erre a király Dánielnek, akinek a neve Baltazár volt: ,,Valóban meg tudod nekem mondani az álmot, amelyet láttam, és annak megfejtését?” Így felelt Dániel a királynak : ,,A titkot, amit a király kérdez, bölcsek, varázslók, jósok és jövendőmondók nem tudják megmondani a királynak; de van Isten az égben, aki fel tudja tárni a titkokat, és ő tudtodra adta azt, Nebukadnezár király, ami az utolsó időkben történni fog. Álmod és amit fejed nyugvóhelyeden látott, a következő: Te, ó király, gondolkodni kezdtél nyugvóhelyeden, mi fog történni a jövőben; és Az, aki a titkokat feltárja, megmutatta neked a jövendőt. Én pedig megnyertem e titok kinyilatkoztatását, nem azért, mert a bölcsesség nagyobb bennem, mint bármely más élőlényben, hanem azért, hogy megfejtése ismeretes legyen a király előtt, és megértsd elméd gondolatait. Te király, íme, valami nagy szoborfélét láttál; ez a nagy és magas szobor előtted állt, és ránézni is rettenetes volt. Ennek a szobornak a feje igen finom aranyból volt, a melle és karja ezüstből, a hasa és ágyéka rézből; a lábszára vasból, a lába pedig részint vasból, részint agyagból. Így láttad, míg le nem szakadt a hegyről egy kő, anélkül, hogy kéz érintette volna; ez nekivágódott a szobor vas- és agyaglábának és darabokra zúzta. Ekkor egyszerre összetört a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany, és olyanná lett, mint a nyári szérű pora, amelyet elragad a szél, úgyhogy a helye sem található; a kő pedig, amely összetörte a szobrot, nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet. Ez az álom. A magyarázatát is megmondjuk neked, ó király! Te vagy a királyok királya; s az ég Istene országot, erőt, hatalmat és dicsőséget adott neked. Mindent, ahol emberek fiai és mezei vadak és égi madarak laknak, a te kezedbe adott, és mindent a te hatalmad alá vetett; te vagy tehát az arany fő. Utánad más birodalom támad, kisebb, mint a tied, ezüstből való; azután egy másik, harmadik birodalom, amely rézből való lesz, és ez az egész földön fog uralkodni. A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind. Mivel pedig azt láttad, hogy lába és lábujjai részint fazekas-agyagból, részint pedig vasból vannak: az a birodalom meg fog oszlani, de azért vas lesz az alapja, úgy, amint láttad, hogy vas volt keverve az agyag sarába. Mivel lábujjai részint vasból, részint meg agyagból voltak: az a birodalom részben szilárd és részben törékeny lesz. Mivel pedig azt láttad, hogy vas és agyagos sár volt összekeverve: részei az emberi mag által össze fognak ugyan vegyülni, de össze nem forrnak, mint ahogy a vas nem vegyülhet össze az agyaggal. Ezeknek a birodalmaknak az idejében az ég Istene egy más birodalmat támaszt, amely soha meg nem szűnik; annak uralma más népre soha át nem száll: ez összetöri és tönkreteszi mindazokat a birodalmakat, maga azonban fennmarad örökké, úgy, amint láttad, hogy a hegyről emberi kéz közreműködése nélkül leszakadt egy kő, és összetörte az agyagot, a vasat, a rezet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak azt, ami egykor történni fog; s az álom igaz, és megfejtése biztos.” Ekkor Nebukadnezár király arcra borult és meghajtotta magát Dániel előtt, és megparancsolta, hogy mutassanak be neki áldozatokat és tömjént. Majd így szólt a király Dánielhez: ,,Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, a királyok Ura, a titkok kinyilatkoztatója, mert te meg tudtad fejteni ezt a titkot.” Aztán felmagasztalta a király Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, és Babilon valamennyi tartományának fejedelmévé és Babilon valamennyi bölcsének főfelügyelőjévé tette. Dániel azonban azt kérte a királytól, hogy Babilon tartományának ügyeivel Sidrákot, Misákot és Abdenágót bízza meg, Dánel maga pedig a király udvarában maradt.

Lk 21,5-11

Amikor néhányan megjegyezték a templomról, hogy milyen szép kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve, ő így szólt: ,,Jönnek majd napok, amikor mindezekből, amit itt láttok, nem marad kő kövön, amelyet le ne rombolnának.” Erre megkérdezték őt: ,,Mester! Mikor fognak ezek bekövetkezni, és mi lesz előtte a jel?” Ő pedig így szólt: ,,Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Mert sokan jönnek az én nevemben, és azt mondják: ,,Én vagyok”, és: ,,Elérkezett az idő”; de ti ne menjetek utánuk. Mikor háborúkról és lázadásokról hallotok, meg ne rémüljetek; ezeknek előbb meg kell történniük [Dán 2,28]; de ez még nem a vég.” Azután ezt mondta nekik: ,,Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen. Nagy földindulás lesz több helyen, dögvész, éhség, rettentő tünemények és nagy égi jelek.