Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

december 16, 2009 havi archívum

Júdás apostol levele 1. fejezet

1. Címzés és apostoli üdvözlet. Júdás, Jézus Krisztus szolgája és Jakab testvére, Istenben, az Atyában szeretett és a Jézus Krisztusban megõrzött meghívottaknak. * 2. Bõségesen részesüljetek irgalomban, békében és szeretetben. * 3. Bevezetés. Szeretteim! Mivel õszinte törekvésem, hogy közös üdvösségünkrõl írjak nektek, szükségesnek tartom, hogy ebben az írásban kérjelek titeket: harcoljatok a hitért, melyet a szentek egyszer s mindenkorra megkaptak. * 4. Alattomban ugyanis befurakodtak közénk bizonyos emberek, akik ellen már régen meg van írva az ítélet: istentelenek, akik Istenünk kegyelmét kicsapongásra használják és az egyedül uralkodót, Urunkat, Jézus Krisztust tagadják. * 5. Óvás a hamis tanítástól. Figyelmeztetni akarlak titeket arra, bár mindezt jól tudjátok, hogy az Úr kiszabadította ugyan a népet Egyiptom földjérõl, késõbb azonban azokat, akik nem hittek, elpusztította. * 6. Az angyalokat is, akik nem õrizték meg méltóságukat, hanem elhagyták lekóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken sötétségben tartja. * 7. Szodoma és Gomorra, meg a szomszédos városok, amelyek paráználkodtak és természetellenes kívánságokat követtek, az örök tûz büntetésével szintén intõ példaként állnak elõttünk. * 8. Ugyanígy ezek az álmodozók is megfertõzik a testet, megvetik a felsõbbséget és káromolják a meéltóságot. * 9. Ezzel szemben még Mihály fõangyal sem mert káromló ítéletet kimondani, amikor az ördöggel Mózes teste miatt vitatkozott és viaskodott, hanem azt mondta: “Büntessen téged az Úr!” * 10. Ezek viszont gyalázzák mindazt, amit nem értenek, amit pedig, mint az oktalan állatok, ösztönösen tudnak, az romlásukat okozza. * 11. Jaj nekik! Káin útján járnak, Bálám tévedése, a nyereség után törik magukat, és mint Koré a lázadásban, elvesznek. * 12. Szégyenfoltok õk, akik lakomáikon tartózkodás nélkül lakmároznak és hizlalják magukat; széltõl ide-oda kergetett esõtlen felhõk; késõ õszi, terméketlen, kétszer kiveszett, gyökerestõl kitépett fák; * 13. saját gyalázatukat tajtékzó, vad tengeri hullámok; bolygó csillagok, akikre a sötét alvilág vár mindörökre. * 14. Jövendölés a hamis tanítókról. Ezekrõl jövendölt Hénok, Ádám után a hetedik, amikor így szólt: “Látjátok, jön az Úr tízezernyi szentjével, * 15. hogy itéletet tartson mindenki felett, és hogy megbüntesse az istentelenek minden gonoszságban véghezvitt cselekedetét és minden durva szót, amit az istentelen bûnösök ellene szóltak.” * 16. Ezek panaszkodó elégedetlenkedõk, akik szenvedélyeiknek élnek, szájuk nagyzolóan beszél és haszonlesésbõl hízelegnek az embereknek. * 17. Intelmek a híveknek. Ti azonban, szeretteim, gondoljatok a tanításra, melyet Urunk Jézus Krisztus apostolai hirdettek. * 18. Megmondták nektek: az utolsó idõben gúnyolódók jönnek, akik istentelen szenvedélyeiknek élnek. * 19. Ezek azok, akik szakadást okoznak: érzékies emberek, akikben nincs Lélek. * 20. Ti azonban, szeretteim, épüljetek szent hitetek alapjára. Imádkozzatok a Szentlélekben. * 21. Tartsatok ki Isten szeretetében és várjátok Urunk Jézus Krisztus örök életet adó irgalmasságát. * 22. Utasítsátok rendre a kétkedõket. * 23. Másokat mentsetek meg és ragadjátok ki õket a tûzbõl. A többieken pedig könyörüljetek szent félelemmel, de utáljátok még a testük által megfertõzött ruhát is. * 24. Befejezés. Neki azonban, akinek hatalma van, hogy titeket megõrizzen a bûntõl és (Urunk Jézus Krisztus eljövetelekor) szeplõtelenül és örvendezéssel dicsõséges színe elé állítson: * 25. neki, egyedül üdvözítõ Istenünknek, Urunk Jézus Krisztus által, legyen tisztelet és dicsõség, uralkodés és hatalom minden idõ elõtt, most és mindörökké. Amen.

Reklámok

János apostol harmadik levele 1. fejezet

1. Címzés és apostoli üdvözlet. Én, az öreg elöljáró, szeretett Gájduszomnak, akit az igazságban szeretek. * 2. Kedvesem! Kívánom, hogy minden ügyedben sikerrel járj és egészséges légy, mint ahogy lelked is rendben van. * 3. Tarts ki a jó úton! Nagyon örültem, amikor testvérek érkeztek és dicsérték igaz életedet. Te valóban az igazság útján jársz. * 4. Nincs nagyobb örömöm, mint amikor azt hallom, hogy fiaim az igazság útján járnak. * 5. Kedvesem, helyesen teszed mindazt, amit a testvérekkel, fõképp az úton lévõkkel cselekszel. * 6. Ezek dicsérték szeretetedet a hívek közössége elõtt. Jól teszed, ha Istenhez méltóan tovább segíted õket. * 7. Hiszen az õ nevéért keltek útra és semmit sem fogadtak el a pogányoktól. * 8. Nekünk kell befogadnunk az ilyeneket, hogy munkatársai legyûnk az igazságnak. * 9. A rossz példát ne kövesd! Írtam a közösségnek, de Diotrefész, aki elsõségre törekszik köztük, nem fogad be minket. * 10. Azért, ha majd elmegyek hozzátok, szemére vetem, amit tesz: gonosz fecsegésével megszól minket, és mintha ez nem volna elég, õ maga nem fogadja be a testvéreket, azoknak pedig, akik be akarják fogadni, megtiltja, sõt ki is zárja õket a közösségbõl * 11. Kedvesem, ne kövsd a rosszat, hanem a jót. Aki jót cselekszik, Istentõl van; aki rosszat, nem látta Istent. * 12. Demetrioszról mindenki, maga az igazság is tanúskodik, sõt mi is tanúi vagyunk, és te tudod, hogy tanúságunk igaz. * 13. Befejezés. Még sok írnivalóm volna, de nem akarom tollal és tintával írni. * 14. Remélem, hogy hamarosan meglátlak és akkor élõszóval beszélgethetünk. * 15. Békesség veled! Üdvözölnek barátaid. Te is üdvözöld barátainkat egyenként.

János apostol második levele 1. fejezet

1. Címzés és apostoli üdvözlet. Én, az öreg elöljáró, a választott Úrnõnek és gyermekeinek, akiket az igazságban szeretek -de nemcsak én, hanem mindazok, akik megismerték az igazságot- * 2. az igazság kedvéért, amely bennünk él és velünk lesz mindörökké. * 3. Kegyelem, irgalom és békesség legyen veletek Istentõl, az Atyától és Jézus Krisztustól, az Atya Fiától, igazságban és szeretetben! * 4. Éljetek szeretetben! Igen örültem, hogy gyermekeid között olyanokat találtak, akik az igazság útján járnak, úgy amint az Atya parancsolta nekünk. * 5. Most pedig arra kérlek, Úrnõ: szeressük egymást! Ezzel nem új parancsot írok nektek, hanem azt, amit már kezdetben kaptunk. * 6. A szeretet abban áll, hogy parancsai szerint cselekedjünk. Parancsa pedig az, hogy amint kezdettõl fogva hallottátok, szeretetben éljetek. * 7. Tartsatok ki a hitben! Sok hamis tanító lépett fel a világban, aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus eljött tesben. * 8. Az ilyen: hamis tanító és antikrisztus. Vigyázzatok magatokra, hogy amit már elértetek, el ne veszítsétek, és teljes jutalmat kapjatok. * 9. Aki eltér Krisztus tanításától s nem tart ki mellette, abban nincs Isten. Abban viszont, aki kitart a tanításban, él az Atya is, és a Fiú is. * 10. Ha jön hozzátok valaki, és nem így tanít, ne fogadjátok be házatokba, még csak ne is üdvözöljétek. * 11. Aki üdvözli õt, részese gonosz cselekedeteinek. * 12. Befejezés. Még sok írnivalóm volna, de nem akartam papíron és tintával, mert remélem, hogy ljutok hozzátok s élõszóval beszélhetek veletek, hogy örömünk teljes legyen. * 13. Üdvözölnek nõvérednek, a választottnak gyermekei.

2009. december 16., szerda Fiatalok és idősek

Láttam nagyon különböző természetű, szellemi képességű és korú plébánosokat és velük együttdolgozó segédlelkészeket, akik jó lélekkel fordultak egymás felé. Így fokozatosan eljutottak arra a bizalomra, hogy jól kiegészítették egymást a lelkipásztori munkában. Eljutottak az egymást építő szeretetig és az egyetértésig, jó példát adva ezzel a rájuk bízott népnek. Mi segítette őket ebben? Együtt elmélkedtek, tudtak egymásnál gyónni, igazságosan osztották be fizetésüket, a fiatal átvette az idős tapasztalatát, az idős pedig támogatta a fiatalabb kezdeményezéseit.

Milyen az idős pap? Átadja tudását a fiatalabbnak, irányítja őt, bizalommal fordul felé, szent környezetet biztosít számára. Úgy fogadja őt és úgy viselkedik vele, mint munkatársával, szeretettel kíséri és tiszteletteljesen figyelmezteti, bizalommal van iránta. Van bátorsága, hogy a jövő plébánosát, vagy talán a saját utódát nevelje ki belőle, ezért kibontakoztatja minden jó adottságát. Mindenekelőtt azonban szereti őt, és valóban a javát akarja.

Milyen a fiatal pap? Alázatos, alkalmazkodó, a plébánosáról csak jót mond, készséges a munkára, elfogadja vezetését, jó hírét viszi, és megvédi az idősebb pap személyét és lelkipásztori tevékenységét. Minden jót megtesz, amire lehetősége van, így készül föl egy későbbi, esetleg szélesebb körű szolgálatra.

Giacomo Alberione

16. szerda (Szent Adelhaid-Etelka)

Harmatozzatok, egek a magasból, hulljon igazság a fellegekből

Iz 45,6b-8.18.21b-25

hogy megtudják napkelettől napnyugatig: senki sincs rajtam kívül, én vagyok az Úr, és nincs más! Én alkotok világosságot, és teremtek sötétséget, én szerzek jólétet, és teremtek bajt; én, az Úr, cselekszem mindezeket. Harmatozzatok, egek, felülről, és a felhők hullassanak igazságot! Nyíljék meg a föld, teremjen szabadulást, és igazság sarjadjon vele! Én, az Úr, teremtettem azt.” Mert így szól az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki a földet formálta és megalkotta, ő, aki megalapozta, és nem pusztaságnak teremtette, hanem azért formálta, hogy lakjanak rajta: ,,Én vagyok az Úr, és nincs más. Hirdessétek és adjátok elő, tanácskozzatok is egymással! Ki adta tudtul ezt kezdettől fogva? Ki hirdette régóta? Nemde én, az Úr? Nincs más Isten rajtam kívül, igaz és szabadító Isten nincs kívülem. Forduljatok hozzám, és megszabadultok, a földnek határai mind, mert én vagyok az Isten, és nincs más! Önmagamra esküdtem, igazság jött ki számból, szó, amely nem tér vissza: előttem hajlik meg minden térd, énrám esküszik minden nyelv.” Azt mondják: ,,Csak az Úrban van igazság és erő!” Hozzá jönnek és megszégyenülnek mind, akik pereltek vele. Az Úrban lesz igazzá és dicsekszik Izrael minden ivadéka.

Zs 84

A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Megkegyelmeztél országodnak, Uram, véget vetettél Jákob fogságának. Megbocsátottad néped vétkét, betakartad minden bűnét. Visszatartottad nagy haragodat, elfordítottad felindulásod hevét. Állíts helyre minket, szabadító Istenünk, s fordítsd el rólunk haragodat! Vagy örökre haragszol ránk, és kiterjeszted haragodat nemzedékről nemzedékre? Ugye felénk fordulsz és életre keltesz minket és néped örvendezhet majd tebenned? Mutasd meg nekünk, Uram, irgalmasságodat, és szabadításodat add meg nekünk. Hadd halljam meg, mit szól hozzám az Úr Isten, hisz ő békét hirdet nemzetének, szentjeinek, s mindazoknak, akik megtérnek szívükben. Bizony, közel van üdvössége azokhoz, akik félik őt, hogy dicsőség lakozzék országunkban. Az irgalom és az igazság egymásra lelnek, csókot vált az igazságosság és a béke. Hűség sarjad a földből és igazság tekint le az égből. Valóban, az Úr megadja kegyelmét, és földünk megtermi gyümölcsét. Igazságosság jár előtte, s követi az úton lépteit.

Lk 7,18b-23

Mindezeket hírül vitték Jánosnak a tanítványai. János erre odahívott tanítványai közül kettőt, és elküldte őket Jézushoz, hogy kérdezzék meg: ,,Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” Amikor ezek a férfiak odaérkeztek hozzá, így szóltak: ,,Keresztelő János küldött minket hozzád, hogy kérdezzünk meg: ,,Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?”” Éppen abban az órában sok embert megszabadított betegségétől, szenvedésétől vagy a gonosz lelkektől, és sok vaknak visszaadta a szeme világát. Ezt felelte nekik: ,,Menjetek, vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: a vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek hirdetik az evangéliumot [Iz 26,19; 29,18; 35,5-6; 61,1]. Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.”