Gondolkodtató melankólia
Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.december 20, 2009 havi archívum
János apostol Jelenéseinek Könyve * 6. fejezet
1. Az elsô négy pecsét feltörése. Akkor láttam, hogy a Bárány feltöri a hét pecsét közül az elsôt. Erre hallottam, hogy a négy élôlény egyike mennydörgô hangon így szól: “Jöjj (és nézd)!” * 2. Egy fehér lovat pillantottam meg. A rajta ülônek kézíja volt. Koronát nyújtottak neki, és ô diadalmasan kivonult, hogy gyôzelmet arasson. * 3. Mikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élôlény szól hozzám: “Jöjj (és nézd)!” * 4. Egy tûzvörös ló vágtatott elô. Lovasa hatalmat kapott, hogy megbontsa a békét a földön, hogy öldököljék egymást az emberek. Hosszú kardja volt. * 5. Mikor a harmadik pecsétet feltörte, hallottam, hogy a harmadik élôlény szól: “Jöjj (és nézd)!” Erre egy fekete lovat pillantottam meg. Lovasának kezében mérleg volt. * 6. A négy élôlény között szózat hallatszott: “Egy mérô gabona egy dénár, három mérô árpa is egy dénár, de az olajban és a borban ne tégy kárt.” * 7. Mikor a negyedik pecsétet feltörte, hallottam a negyedik élôlény szavát: “Jöjj (és nézd)!” * 8. Erre egy fakó lovat láttam. Lovasának halál a neve, nyomában az alvilág járt. Hatalmat kapott a föld negyedrésze fölött, hogy karddal és éhínséggel, halállal és fenevadakkal öldököljön. * 9. Az ötödik pecsét feltörése. Mikor az ötödik pecsétet feltörte, láttam az oltár alatt azoknak a lelkét, akiket Isten igéje és tanúságtételük miatt öltek meg. * 10. Nagy szóval kiáltották: “Urunk, te szent és igaz, meddig nem tartasz még ítéletet és nem állsz bosszút vérünkért a föld lakóin?” * 11. Erre mindegyiküknek hosszú fehér ruhát adtak és azt mondták nekik, maradjanak nyugodtan még egy rövid ideig, amíg betelik bajtársaik és testvéreik száma, akiket meg fognak ölni, akárcsak ôket. * 12. A hatodik pecsét feltörése. Mikor a hatodik pecsétet feltörte, láttam, hogy nagy földrengés támad. A nap olyan fekete lett, mint a szôrzsák és az egész hold olyan, mint a vér. * 13. Az ég csillagai a földre hulltak, mint ahogy a fügefa hullatja éretlen gyümölcsét, ha erôs szél rázza. * 14. Az ég eltûnt, mint egy felgöngyölt könyvtekercs, és minden hegy és sziget elmozdult helyérôl. * 15. A föld királyai, nagyjai és hadvezérei, a gazdagok és hatalmasok, minden rabszolga és szabad hegyi barlangokba és sziklák közé rejtôztek. * 16. Így kiáltottak a hegyeknek és szikláknak: “Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülônek színe elôl és a Bárány haragja elôl! * 17. Eljött haragjuk nagy napja: ugyan ki tudna helytállni?”
János apostol Jelenéseinek Könyve * 5. fejezet
1. Isten örök terveinek könyve. Akkor a trónon ülô jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset pillantottam meg, mely hét pecséttel volt lepecsételve. * 2. Aztán láttam egy hatalmas angyalt, aki harsány hangon hirdette: “Ki méltó arra, hogy kibontsa a könyvtekercset és feltörje pecsétjeit?” * 3. De senki sem volt képes rá sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt, hogy kinyissa a könyvet és beletekintsen. * 4. Erre keserves sírásra fakadtam, mert senki sem volt méltó rá, hogy kinyissa a könyvet és beletekintsen. * 5. A vének egyike így szólt hozzám: “Ne sírj! Nézd, gyôzött az oroszlán Júda törzsébôl, Dávid sarja. Ô nyitja ki a könyvet és töri fel hét pecsétjét.” * 6. A Bárány átveszi a könyvet. Akkor láttam, hogy a trón, a négy élôlény és a vének között ott áll a Bárány, mintegy megölve. Hét szarva és hét szeme volt: ezek Istennek az egész földre szétküldött hét szelleme. * 7. Odament és átvette a trónon ülô jobbjából a könyvet. * 8. Amint átvette a könyvet, a négy élôlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány elôtt. Hárfája és tömjénnel telt aranycsészéje volt mindegyiknek: ezek a szentek imádságai. * 9. Új éneket énekeltek: “Méltó vagy (Uram), hogy átvedd a könyvet és feltörd pecsétjeit. Hiszen megöltek, de véreddel megváltottál minket Istennek minden törzsbôl, nyelvbôl, népbôl, és nemzetbôl. * 10. Istenünk országává és papjaivá tetted ôket és uralkodni fognak a földön!” * 11. Amint néztem, sok angyal szavát hallottam a trón, az élôlények és a vének körül. Számuk meghaladta az ezerszer ezret és a tízezerszer tízezret. * 12. Harsány hangon kiáltottak: “Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erô, a tisztelet, a dicsôség és az áldás.” * 13. Erre hallottam, hogy minden teremtmény, mely a mennyben, a földön és a föld alatt, a tengeren és a tengerben van, így kiáltott: “A trónon ülônek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsôség és hatalom örökkön-örökké.” * 14. A négy élôlény ráfelelte: “Amen”, a (huszonnégy) vén pedig arcraborult és imádta (az örökkön-örökké élôt.
2009. december 20., vasárnap A totalitarizmus kihívása
Tíz év boldog papság után az ország totalitárius elnyomó rendszere megvonta tőlem a szolgálat gyakorlásához szükséges engedélyt. Arra kényszerültem, hogy világi munkát keressek magamnak, miközben folyamatosan szemmel tartott a rendőrség, azzal a céllal, hogy mindenkitől elszigeteljen.
Ekkor már mély tapasztalatom volt a paptársakkal megélt közösségről, és ennek a közösségnek a fönntartása mentett meg ezekben az években.
Hetente találkoztunk, bár nagy volt a veszélye annak, hogy lelepleződünk és megtorolják. De úgy éreztük, közösségünk olyan hatalmas érték, amiért érdemes minden kockázatot vállalni. Ezeken az összejöveteleken gyakran elmélkedtünk Jézus egységért mondott imájáról (Jn 17). A Zsinat vezetését és bátorítását követve (PO 8) megosztottuk egymással tapasztalatainkat arról, kinek-kinek hogyan sikerült az evangélium szerint élnie a maga élethelyzetében.
Ebben az egységben – és az egység által Jézus köztünk való jelenlétében – találtuk meg az erőt a túléléshez. Nem tudom eléggé aláhúzni ennek a közösségi tapasztalatnak a fontosságát a drámai pillanatokban és papi életem minden szituációjában.
Miloslav Vlk bíboros
20. vasárnap: ADVENT 4. VASÁRNAPJA (Szent Teofil)
Betlehem, belőled származik az, aki uralkodni fog Izraelen
Mik 5,1-4
De te, Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között; mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, származása az ősidőkre, a régmúlt időkre nyúlik vissza. Ezért átadja őket annyi ideig, amíg a vajúdó asszony szül, és testvéreiknek maradékai visszatérnek Izrael fiaihoz. És ő majd odaáll, és legeltet az Úr erejével, az Úrnak, az ő Istenének fenséges nevében, és ők biztonságban lakoznak, mert ő akkor nagy lesz a föld széléig. És ő lesz a béke. Ha majd eljön az asszír a mi földünkre és behatol házainkba, kiállítunk ellene hét pásztort és nyolc főembert;
Zs 79
A karvezetőnek. ,,A törvény lilioma” szerint. Ászáf zsoltára. Figyelj ránk, Izrael pásztora, aki Józsefet nyájként vezérled! Aki a kerubok felett trónolsz, ragyogj fel Efraim, Benjamin és Manassze előtt! Ébreszd fel hatalmadat és jöjj, szabadíts meg minket! Isten, állíts helyre minket, ragyogtasd fel arcodat és szabadok leszünk! Uram, seregek Istene, meddig haragszol még néped könyörgése ellenére? Könnyek kenyerével etetsz minket és bőséggel adod nekünk italul a könnyet. Civódás tárgyává tettél szomszédaink előtt, s ellenségeink gúnyolnak minket. Seregek Istene, állíts helyre minket, ragyogtasd fel arcodat és szabadok leszünk! Egyiptomból hoztad ki e szőlőtőt, nemzeteket űztél el és elültetted őt. Utat egyengettél előtte, elültetted gyökereit, s betöltötte a földet. Árnyéka elborította a hegyeket, vesszői az Isten cédrusfáit. Kiterjesztette indáit a tengerig, hajtásait a folyamig. Miért rontottad le kerítését, hogy szaggassák mind, akik elmennek mellette? Pusztítja az erdei vadkan és lelegeli a mezei vad. Seregek Istene, fordulj vissza hozzánk! Tekints le az égből, hogy meglásd és meglátogasd e szőlőt! Oltalmazd, amit jobbod ültetett, s az emberfiát, akit magadnak naggyá neveltél. Tűzzel égették feldúlták, vesszenek el arcod feddésétől! Legyen kezed jobbodnak férfián, az emberfián, akit magadnak naggyá neveltél. Nem távozunk el tőled, te éltetsz minket és mi segítségül hívjuk nevedet. Uram, seregek Istene, állíts helyre minket, ragyogtasd fel arcodat és szabadok leszünk.
Zsid 10,5-10
Ezért mondta, amikor a világba jött: ,,Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem; az égő- és engesztelő áldozatok nem tetszettek neked. Akkor azt mondtam: Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy megteszem, Istenem, a te akaratodat.” Először azt mondja: az ,,áldozatokat és ajándékokat, az égő- és engesztelő áldozatokat nem akartad, nem tetszenek neked”, amelyeket a törvény szerint mutatnak be. Aztán azt mondta: ,,Íme eljövök, hogy megtegyem a te akaratodat” [Zsolt 40,7-9G]. Megszünteti az elsőt, hogy a helyébe a következőt állítsa. Ezzel az akarattal szenteltek meg minket Krisztus Jézus testének egyszer történt feláldozása által.
Lk 1,39-45
Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: ,,Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog vagy te, aki hittél, mert be fog teljesedni, amit az Úr mondott neked.”
Gondolkodtató melankólia 