Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

János apostol Jelenéseinek Könyve * 14. fejezet

1. A Bárány és kísérete. Akkor láttam, hogy a Bárány Sion hegyén állott. Vele volt a száznegyvennégyezer, aki homlokán viselte az ô nevét és Atyjának nevét. * 2. Aztán szózatot hallottam az égbôl, mint nagy vizek zúgását s mint erôs mennydörgés robaját. A szózat, melyet hallottam, úgy hangzott, mint mikor hárfások hárfáikat pengetik. * 3. Új éneket énekeltek a trón, a négy élôlény és a vének elôtt. Az éneket senki sem tudta megtanulni, csak a földrôl megváltott száznegyvennégyezer. * 4. Ezek azok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal, hanem szûzek maradtak. A Bárány nyomában járnak, bárhová megy. Ôk a megváltottak az emberek közül, zsengéi Istennek és a Báránynak. * 5. Ajkukon nincsen hazugság, szeplôtelenül állnak (Isten trónja elôtt). * 6. Az ítélet három angyala. Akkor láttam, hogy egy másik angyal száll az ég magasán. Örök evangéliumot kellett hirdetnie a föld lakóinak: minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. * 7. Harsány hangon kiáltotta “Féljétek Istent s dicsôítsétek, mert eljött ítéletének órája. Imádjátok ôt: az ég, a föld, a tenger és a vízforrások alkotóját.” * 8. Egy másik angyal követte, aki így kiáltott: “Összedôlt, összedôlt a nagy Babilon, mely paráznaságának tüzes borával ittassá tett minden nemzetet.” * 9. Egy harmadik angyal is követte ôket. Harsány hangon kiáltotta az is: “Aki imádja a vadállatot és szobrát, aki viseli jelét homlokán vagy kezén, az is inni fog Isten tüzes borából, melyet színtisztán töltött haragjának kelyhébe. * 10. Tûz és kénkô fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány színe elôtt. * 11. Gyötrelmének füstje fölszáll örökkön-örökké. Nem lesz nyugalma sem éjjel, sem nappal, mert imádta a vadállatot és szobrát, és viselte nevének jelét. * 12. Ez az alapja a a szentek állhatatosságának, akik kitartanak Isten parancsai és Jézus hite mellett.” * 13. Erre szózatot hallottam az égbôl: “Jegyezd föl: mostantól fogva boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg. Így van, mondja a Lélek: pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik ôket.” * 14. Az aratás három angyala. Folytatódott látomásom. Fehér felhôt láttam, a felhôn ember fiához hasonló ült. Fején arany koronát viselt, kezében éles sarló. * 15. Egy másik angyal jött ki a templomból és harsány hangon kiáltott a felhôn ülônek: “Lendítsd meg sarlódat és arass! Itt az aratás ideje, már érett a vetés a földön.” * 16. A felhôn ülô sarlóját a földre hajította és learatta a földet. * 17. Ekkor egy másik angyal lépett ki a mennyei templomból, akinek éles metszôkése volt. * 18. Egy harmadik angyal az oltártól lépett elô. Ennek hatalma volt a tûz fölött. Harsány hangon kiáltott annak, akinél az éles metszôkés volt: “Lendítsd meg éles késedet, és szüreteld le a föld szôlejének fürtjeit, mert beért már a szeme.” * 19. Az angyal lehajította éles metszôkését a földre, leszüretelte a föld szôlejét és Isten haragjának nagy sajtójába vetette. * 20. A sajtót a városon kívül kitaposták. Annyi vér folyt ki a sajtóból, hogy a lovak zablájáig ért, ezerhatszáz stádiumnyira.

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: