Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

AZ ÖRÖMÜZENET LUKÁCS SZERINT 23. fejezet

1. És felkerekedett a sokaság mind, és elvitték (elvezették) Őt Pilátushoz,
2. kezdték pedig vádolni, (ezt) mondták: azt találtuk, hogy elforgatja nemzetünket, és megtiltja, hogy adót fizessünk a Cézárnak, és azt mondja magáról, hogy Ő a Krisztus, király.
3. Pilátus pedig megkérdezte őt, és ezt mondta: te vagy(-e) a zsidók királya? Ő pedig válaszolt neki: te mondod.
4. Pilátus pedig így szólt a főpapokhoz és a néptömeghez: semmi okot a vádra nem találok ebben az ember-ben,
5. de azok erősködtek, és ezt mondták: fölzendíti a népet, tanítva egész Júdea szerte, Galileától kezdve idá-ig.
6. Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdezte, vajon galileabeli ember-e?
7. És megtudva, hogy Heródes fennhatósága (uralma) alá tartozik, elküldte őt Heródeshez, aki szintén Jeru-zsálemben volt ezekben a napokban.
8. Heródes pedig szerfölött megörült, amikor meglátta Jézust, mert elég hosszú ideje (régóta) akarta őt látni, mivel sokat hallott felőle, és remélte, valami csodajelet tesz a szeme láttára.
9. Sok szóval faggatta, de Ő semmit sem válaszolt neki,
10. de ott álltak a főpapok és az írástudók nagy erővel (nekifeszülve) vádolták őt.
11. Heródes pedig katonáival együtt semmibe vette Őt és kicsúfolta, fényes (csillogó) ruhába öltöztetve visz-szaküldte Pilátushoz.
12. Heródes és Pilátus ezen a napon lettek (jó)barátok, mert azelőtt ellenséges viszonyban voltak egymással.
13. Pilátus pedig összehívatta a főpapokat, a vezetőket és a népet,
14. így szólt hozzájuk: elém vezettétek ezt az embert, mint a nép félrevezetőjét, és lám, én előttetek kihall-gattam, semmi olyan vádokot nem találtam ebben az emberben, amivel vádoljátok őt,
15. de még Heródes sem, mert visszaküldte őt hozzám, és láthatjátok, semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne.
16. Megfenyítem tehát őt, és szabadon bocsátom,
17. az ünnep miatt ugyanis szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot,
18. ámde felkiáltott a sokaság, és ezt mondták: vesszen ez (veszítsd el ezt), de bocsásd szabadon Barabbást!
19. egy olyan embert, aki a városban történt lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve,
20. Pilátus pedig ismét hozzájuk fordult, mert szabadon akarta (szerette volna) bocsátani Jézust,
21. azok azonban tovább ordítoztak és ezt mondták: feszítsd meg, feszítsd meg Őt! (Kínkaróra vele!)
22. Ő pedig harmadszor is szólt hozzájuk: mert mi rosszat tett ez? semmi halált érdemlő vádokot nem talál-tam benne, megfenyítem hát Őt, és elbocsátom (szabadon eresztem),
23. de azok ostromolták nagy hangoskodással, és kérték, hogy feszítse meg Őt, és győzött a hangerejük,
24. és Pilátus kimondta az ítéletet (döntött), hogy legyen meg a követelésük,
25. szabadon engedte hát nekik azt, akit felkelésért és gyilkosságért vetettek tömlöcbe, Jézust pedig kiszol-gáltatta akaratuknak,
26. és amint elvezették (Őt), megfogtak egy bizonyos cirénei Simont, aki éppen a mezőről jött, és vállára tették a keresztet (kínkarót), hogy vigye Jézus után,
27. követte pedig a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, akik mellüket verték, és siratták Őt.
28. Jézus pedig hozzájuk fordulva ezt mondta: Jeruzsálem leányai, ne rajtam siránkozzatok, hanem inkább magatokon siránkozzatok és gyermekeiteken,
29. mert lám! jönnek napok, amikor azt mondják: boldogok a meddők, és a méhek, melyek nem fogantak, és az emlők, melyek nem szoptattak!
30. Akkor kezdik mondani a hegyeknek: essetek ránk, és a halmoknak: rejtsetek el minket!
31. Mert ha a zöldellő (víztől nedves) fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?
32. Két más gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki
33. és amikor odaértek arra a helyre, amelyet Koponyának hívnak, ott keresztre feszítették (kínkaróra húz-ták) Őt és a gonosztevőket, egyiket jobbról, a másikat pedig balról.
34. Jézus pedig ezt mondta: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit csinálnak (tesznek). Azután megosztoztak, sorsot vetve ruháin
35. és megállt a nép bámészkodva. De kicsúfolták a főemberek is, ezt mondták: másokat megmentett, mentse meg saját magát, ha Ő a Krisztus, az Istennek a kiválasztottja.
36. Gúnyolták pedig a katonák is, odamentek hozzá és ecetet vittek neki
37. és ezt mondták: ha Te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!
38. Volt pedig egy felirat is fölibe írva görög, római és héber betűkkel: A ZSIDÓK KIRÁLYA EZ.
39. Az egyik felfüggesztett gonosztevő káromolta Őt, ezt mondva: ha te vagy a Krisztus, mentsd meg maga-dat és minket is,
40. de a másik rászólt, ezt mondva: nem féled te az Istent, hiszen ugyanabban az ítéletben vagy?
41. mi ugyan igazságosan, mert méltó büntetését kapjuk azoknak, amiket elkövettünk, de ez semmi helyte-lent nem cselekedett,
42. és ezt mondta Jézusnak: emlékezzél meg rólam, amikor eljössz, a Te királyságodba,
43. és ezt mondta neki Jézus: Ámen, mondom neked, ma velem leszel a Paradicsomban!
44. és már körülbelül hat óra volt, és sötétség lett az egész földön kilenc óráig.
45. A nap elsötétült (napfogyatkozás lett) és kettéhasadt a templom függönykárpitja középen,
46. és Jézus nagy hangon felkiáltott: Atyám, kezeidbe teszem le a szellememet – és ezt mondva kilehelte (kibocsátotta) szellemét,
47. látva pedig a százados, mi történt, dicsőítette az Istent, ezt mondta: ez az ember valóban igaz volt,
48. és a tömeg mind, amely együtt volt a jelenetnél, látta a történteket, és mellét verve tért haza.
49. Ott álltak pedig mind az ismerősei távol, olyan asszonyok is, akik együtt kísérték Galileától és látták ezeket,
50. és lám! egy József nevű férfi, (aki) a tanács tagja volt, jó és igaz(ságos) férfiú,
51. nem értett egyet a határozatukkal és eljárásukkal, Arimateából, a zsidók városából való, aki maga is várta Isten Királyságát,
52. ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét,
53. és levette, gyolcsba göngyölte, és sziklába vágott sírboltba helyezte, ahol még nem feküdt senki,
54. és az előkészület napja volt, (és) a szombat beállóban volt,
55. elkísérték pedig az asszonyok, akik együtt jöttek vele Galileából, és megnézték a sírboltot, és hogy ho-gyan helyezték el benn az Ő testét,
56. visszatérőben pedig illatszereket és keneteket készítettek elő, és a szombaton pihentek a parancsolat sze-rint,

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: