Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

2010. március 29. Nagyböjt, Nagyhétfő A nap liturgikus színe: lila

Jézust a szolga alakjában állítja elénk Izaiás próféta. Jézus Isten szeretett szolgája, akit ő maga választott. Körüljárva jót tett: visszaadja a vakok látását, kiszabadítja a fogságban levőket, alázatos és türelmes szolga, aki senkinek az életét nem töri össze. Sőt mindig új lehetőségeket kínál a megtérésre, az életre.

Jézus azért küzd, hogy eljöjjön az Atya országa, hogy helyreállítsa az Isten jogait az emberek felett, hogy az emberek ismét igazságban és szentségben éljenek. Erősségének legnagyobb tette halála lesz, amellyel beteljesíti az Atyától rábízott feladatot. Őbenne minden ember irgalmat talál.

“Mert szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem
leszek mindig veletek.”
Jézus ezen gondolataival nap mint nap szembesülhetünk. Bármennyit is teszünk az emberekért, mindig lesz szegény, lelkiszegény. Számomra ezzel Jézus nem azt akarja mondani, hogy ne foglalkozzunk másokkal. Hanem inkább azt, hogy bármennyit is teszek a “szegénységért”, mindig tudjak a sajátoméról is. Az én szükségleteim is fontosak. Rá kell találnom minden nap az öröm igazságára, csak így tudok gazdagon másokért tenni. Tudd, miért, kiért cselekszel, aggódsz, gondolkozol nap mint nap, s rátalálsz az igazi gazdagságra.

Nézd Jézust … Ez a néhány nap az igazi keresztény lelkigyakorlat …. Szememet Jézusra kell függesztenem. Igy talán azt is észreveszem, amikor a kinzások között rám tekint, mint egykor Péterre, aki ettől a pillantástól újjászületett a bűnbánat könnyeiben.

Iz 42,1-7

Íme, az én szolgám, akit támogatok, választottam, akiben kedvemet találom. Ráadtam lelkemet, igazságot visz majd a nemzeteknek. Nem kiált, nem emeli fel hangját, és nem hallatja az utcán. A megroppant nádszálat nem töri össze, és a kialvó mécsbelet nem oltja el; hűségesen visz igazságot. Nem alszik ki, és nem roppan össze, míg igazságot nem tesz a földön; és tanítására várnak a szigetek. Ezt mondja az Isten, az Úr, aki az eget teremtette és kifeszítette, aki megszilárdította a földet, és ami belőle sarjad; aki leheletet ad a rajta levő népnek, és lelket a rajta járóknak: ,,Én, az Úr, hívtalak meg téged igazságban, és fogom a kezedet; megőrizlek, és a nép szövetségévé teszlek, a nemzetek világosságává, hogy megnyisd a vakok szemét, kihozd a börtönből a foglyokat, a fogházból a sötétségben ülőket.
Jn 12,1-11

Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott halottaiból. Ott vacsorát készítettek neki. Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál. Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölgette azt. A ház megtelt a kenet illatával. Erre tanítványai közül az egyik, az iskarióti Júdás, aki árulója lett, így szólt: ,,Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?” Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, és nála lévén az erszény, az adományokat elsikkasztotta. Jézus ekkor így szólt: ,,Hagyj békét neki, hogy temetésem napjára megőrizze azt. Mert a szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek.” A zsidók közül sokan megtudták, hogy ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit föltámasztott halottaiból. A főpapok pedig azon tanakodtak, hogy Lázárt is megölik, mert a zsidók közül sokan mentek oda miatta, és hittek Jézusban.

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: