Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

2010. március 30. – Nagykedd

Az utolsó vacsorán Jézus mélyen megrendült lelkében, és újból
kijelentette: “Bizony, bizony, mondom nektek, egy közületek elárul engem.”
Erre a tanítványok tanácstalanul egymásra néztek, mert nem tudták, kirol
mondta ezt. A tanítványok közül az egyik, akit Jézus szeretett, a vacsora
alatt Jézus mellett ült. Simon Péter intett neki: “Kérdezd meg, kirol
beszél!” O Jézushoz fordult, és megkérdezte: “Uram, ki az?” Jézus így
felelt: “Az, akinek a bemártott falatot adom.” Ezzel bemártotta a falatot
(a tálba) és karióti Júdásnak, Simon fiának nyújtotta. A falat után
mindjárt belészállt a sátán. Jézus ennyit mondott neki: “Amit tenni
akarsz, tedd meg mielobb!” Az asztalnál ülok közül senki sem értette,
miért mondta ezt neki Jézus. Egyesek azt hitték, hogy – mivel Júdásnál
volt a pénz – Jézus megbízta: “Vedd meg, amire szükségünk lesz az
ünnepen!” Mások pedig (azt gondolták), hogy adjon valamit a szegényeknek.
Miután Júdás átvette a falatot, azonnal kiment. Éjszaka volt.
Júdás távozása után Jézus ezeket mondta: “Most dicsoült meg az Emberfia,
és az Isten is megdicsoült benne. Ha pedig az Isten megdicsoült benne, az
Isten is meg fogja ot dicsoíteni önmagában, sot hamarosan megdicsoíti.
Gyermekeim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Keresni fogtok engem, de
amint a zsidóknak megmondottam, most nektek is megmondom: ahová én megyek,
oda ti nem jöhettek.” Erre Simon Péter megkérdezte: “Uram, hová mégy?”
Jézus így válaszolt: “Ahová én megyek, oda most nem jöhetsz velem, de
késobb követni fogsz.” Péter azonban erosködött: “Uram, miért ne
követhetnélek most? Az életemet is odaadom érted.” Jézus ezt felelte neki;
“Életedet adod értem? Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas
megszólal, háromszor tagadsz meg engem.”
Jn 13,21-33. 36-38

Elmélkedés:

Jézus mélyen megrendült lelkében – olvassuk a mai evangéliumban. E
megrendülés oka nem egyszeruen csak az árulás, hanem az, hogy egy
tanítványa árulja el ot. Tehát egy olyan személy, akit meghívott
követésére, s aki a többiekkel együtt halotta a szeretet tanítását. Az
áruló ugyanúgy megismerhette Jézust és küldetését, mint többi
tanítvány-társa, de o mégsem értette meg a Mester életmuvét. Szíve talán
mindvégig zárva maradt az isteni tanítás elott, s csak az emberi önzés és
haszonszerzés irányította gondolatait. Az árulás ugyanis nem csupán egy
adott pillanat döntése, helytelen választása, hanem hosszú ido alatt
érlelodo rossz gondolatok következménye, végpontja. Soha ne engedjem
növekedni szívemben a rssz gondolatokat és szándékokat!
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Imádunk téged, Jézus Krisztus! Letérdelünk elotted. Nem találunk olyan
szavakat vagy gesztusokat, mellyel kifejezhetnénk azt a hódolatot, mellyel
a te kereszted eltölt bennünket, mellyel a megváltás ajándéka átjár
minket, melyet te az egész emberiségnek, az egynek és a sokaságnak
egyaránt elhoztál azzal, hogy teljesen és feltétel nélkül alávetetted a te
akaratodat az Atya akaratának.

Reklámok

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: