Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

június 13, 2010 havi archívum

2010. június 13., vasárnap Egység és egymást kiegészítő adományok

A karizmák, egyházi tisztségek és szolgálatok különbözősége megnyitja a horizontot a kommunió mindennapi gyakorlása felé, így a Lélek ajándékai mások rendelkezésére is állnak, hogy a szeretet bőséges legyen (vö. 1Kor 12,4-11).

Ugyanis minden megkeresztelt adományokat hordoz. Ezeket egységben és mások adományaival összhangban kell fejlesztenie, hogy létrejöjjön Krisztus egyetlen Teste, mely ajándék a világ életéért.

A szerves egység gyakorlati elismerése és a feladatok különbözősége nagyobb missziós lendületet ad, a népek között pedig a kiengesztelődés és béke jele és eszköze lesz.

Minden közösség meghívást kap arra, hogy felfedezze és beépítse azokat a csendes, rejtett talentumokat, melyeket a Lélek a híveknek ajándékoz.

Az aparecidai konferencia záródokumentuma (2007)

Reklámok

JAKAB LEVELE 5. RÉSZ

[Jak. 5.1] Nos hát, ti gazdagok, hangos sírásban törjetek ki, rágondolva nyomorúságaitokra, melyek rátok jönnek.
[Jak. 5.2] Gazdagságotok már rothadásban van, ruháitok molytól rágottak,
[Jak. 5.3] aranyotokat, ezüstötöket rozsda emészti, s a belőlük terjedő méreg tanúbizonyság lesz egyszer ellenetek, és meg fogja emészteni húsotokat, mint a a tűz. Az utolsó napokban halmoztatok fel kincseket.
[Jak. 5.4] Íme, a földjeiteket lekaszáló munkások bére, melyet tőlük elvontatok, kiált, s az aratók kiáltásai bementek a Seregek Urának fülébe.
[Jak. 5.5] Dőzsöltetek, bujálkodtatok a földön, a levágás napjára hizlaltátok szíveteket.
[Jak. 5.6] Elítéltettétek, meggyilkoltátok az igazságost. Senki sem szegül nektek ellen.
[Jak. 5.7] Legyetek hosszútűrőek, testvéreim, az Úr megjelenéséig. Lám a földműves is várakozik a föld drága termésére, hosszan tűr, míg megkapja a korai és késői esőt.
[Jak. 5.8] Ti is legyetek hosszútűrők, szilárdítsátok meg szíveteket, mert az Úr megjelenése már közel.
[Jak. 5.9] Testvéreim, ne sóhajtozzatok egymás ellen, hogy ti ne jussatok ítélet alá. Íme a bíró az ajtó előtt áll.
[Jak. 5.10] Vegyetek abból példát testvéreim, hogy a próféták, kik az Úr nevében szóltak, hogyan szenvedték a gonoszt és milyen hosszútűrők voltak.
[Jak. 5.11] Íme, boldogoknak mondjuk azokat, akik állhatatosak voltak. Jób állhatatosságáról hallottatok. Az Úrnak végét láttátok. Mert nagy irgalmú és könyörülő az Úr.
[Jak. 5.12] Mindenekelőtt azonban ne esküdjetek testvéreim se az égre, se a földre, sem más valami esküvéssel, hanem a ti igenetek igen legyen, és a nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek.
[Jak. 5.13] Gonoszat szenved valaki közületek? Imádkozzék! Jó kedve van valakinek? Pengesse a lantot!
[Jak. 5.14] Elerőtlenült valaki köztetek? Hivassa el az eklézsia véneit, s azok imádkozzanak felőle (felette) azután, hogy az Úr nevében megkenték olajjal.
[Jak. 5.15] A hívő esedezés egészségessé fogja tenni a betegségben elfáradót, majd felkelti őt az Úr, s ha vétkeket követett volna el, el fogja engedni neki.
[Jak. 5.16] Valljátok meg egymásnak eleséseiteket s esdekeljetek egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy ereje van az igazságos ember könyörgésének, és az munkában is van.
[Jak. 5.17] Illés ember volt, hozzánk hasonló szenvedélyekkel, erős imádsággal imádkozott, hogy ne essék és nem is esett eső a földre három esztendeig és hat hónapig.
[Jak. 5.18] Majd újra imádkozott, az ég esőt adott és a föld megtermette gyümölcsét.
[Jak. 5.19] Testvéreim, ha közületek valaki eltévelyedik az igazságtól, és ha valaki megtéríti őt,
[Jak. 5.20] tudjátok meg, hogy aki vétkezőt térített meg a tévelygés útjáról, lelket fog kimenteni a halálból és vétkek tömegét leplezi el.

JAKAB LEVELE 4. RÉSZ

[Jak. 4.1] Honnan a háborúk, honnan a harcok köztetek? Nem innen van-e? Nem tagjaitokban harcoló kéjvágyaitokból jönnek-e?
[Jak. 4.2] Kívántok és nincs nektek, gyilkoltok, irigykedtek, de amit kívántok, el nem éritek: harcoltok, háborút viseltek. Nincs nektek azért, mert nem kértek,
[Jak. 4.3] kértek, de nem kaptok, mert gonoszul kéritek, azért, hogy kéjelgéseitekre költsétek el.
[Jak. 4.4] Ti házasságtörő nők, nem tudjátok, hogy ha a világ kedves nektek, ellenségeivé lesztek Istennek? (Ha tehát valaki a világ barátja akar lenni, Isten ellenségévé lesz.)
[Jak. 4.5] Vagy úgy vélitek, hogy hiába mondja az írás: “Féltékenyen kíván minket a Szellem, akit belénk telepített?”
[Jak. 4.6] De aztán annál nagyobb kegyelmet ad. Ezért mondja az írás: “Az Isten a fennhéjázóknak ellenszegül, de az alázatosoknak kegyelmet ad.”
[Jak. 4.7] Vessétek hát magatokat Isten alá! Álljatok ellen a vádlónak, és az elfut tőletek.
[Jak. 4.8] Közeledjetek Istenhez, és majd ő is közelít hozzátok. Tisztítsátok meg kezeteket, ti vétkesek! Tisztítsátok szentté szíveteket, ti kétlelkűek.
[Jak. 4.9] Gyötörjétek meg magatokat, gyászoljatok, sírjatok! Nevetéstek gyászra forduljon, örömötök szomorúságra.
[Jak. 4.10] Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, s majd ő felmagasztal titeket.
[Jak. 4.11] Ne szóljátok meg egymást, testvéreim. Aki testvérét megszólja vagy megítéli, a törvényt szólja meg, s a törvényt ítéli meg. Ha a törvényt megítéled, már nem megtevője vagy a törvénynek, hanem bírája.
[Jak. 4.12] Egy a törvényadó és bíró: Az, akinek hatalma van a megmentésre és elvesztésre. De ki vagy te, hogy a felebarátodon ítélkezel?
[Jak. 4.13] Nos hát, emberek, kik így beszéltek: Ma vagy holnap elmegyünk ebbe vagy abba a városba, ott eltöltünk egy esztendőt, kereskedünk és nyerészkedünk.
[Jak. 4.14] Nem tudjátok, hogy holnap hogy alapul majd életetek. Hiszen olyanok vagytok, mint a pára, mely egy ideig látszik, azután elenyészik.
[Jak. 4.15] Ahelyett, hogy ezt mondanátok: Ha az Úr akarja és élni fogunk, akkor ezt vagy azt fogjuk tenni.
[Jak. 4.16] Ti nyegle kijelentésekkel kérkedtek. Minden ilyen kérkedés rossz.
[Jak. 4.17] Aki tudja, hogy nemesen kell cselekednie, és nem teszi, vétke az annak.

JAKAB LEVELE 3. RÉSZ

[Jak. 3.1] Ne legyetek sokan szóval tanítók testvéreim, mivel tudjuk, hogy szigorúbb ítéletet fogunk kapni.
[Jak. 3.2] Mert mindannyian sokban botlunk. Az, aki szóban nem botlik, bevégezett férfi: képes egész testét is megzabolázni.
[Jak. 3.3] Ha a lovaknak zablát teszünk a szájukba, hogy engedelmeskedjenek nekünk, akár egész testüket is elvezethetjük.
[Jak. 3.4] Lám, a hajók is mekkorák, amellett erőszakos szelek is sodorják őket, de egy igen kicsiny kormány oda vezetheti őket, ahová a kormányos kedve akarja. [Jak. 3.5] Így a nyelv is kicsiny tag, de nagy dolgokkal kérkedik. Lám egészen kicsiny tűz mekkora erdőt gyújthat fel.
[Jak. 3.6] A nyelv is tűz. Egész világ a hamisságból. A nyelv befészkelődik tagjaink közé, bemocskolja a testet, lángra gyújtja az élet körforgását, míg őt magát a gyehenna gyújtja lángra.
[Jak. 3.7] Meg lehet fékezni minden természetet, a barmokét, madarakét, csúszómászókét, a tengeri állatokét is, féken tartja őket az emberi természet,
[Jak. 3.8] de a nyelvet senki sem képes megfékezni, örökké állhatatlan gonosz az, telve halált hozó méreggel.
[Jak. 3.9] Vele áldjuk az Urat és Atyát, és vele átkozzuk az Isten hasonmására teremtett embereket.
[Jak. 3.10] A szájból jön az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.
[Jak. 3.11] Vajon a forrás ugyanabból az egy nyílásból bugyogtatja elő az édeset és a keserűt?
[Jak. 3.12] Vajon teremhet-e a fügefa olajbogyókat és a szőlőtőke fügét? A sós forrás nem adhat édes vizet.
[Jak. 3.13] Ki a bölcs és tapasztalt férfi köztetek? Nemes magaviseletéből mutassa meg szelíd bölcsességgel a tetteit.
[Jak. 3.14] De ha keserű irigység tölt meg, és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazság ellen.
[Jak. 3.15] Nem felülről száll alá az ilyen bölcsesség, hanem földi, lelki, ördögi az.
[Jak. 3.16] Ahol ugyanis irigység és civódás van, ott felfordulás és mindenféle hitvány cselekmény is van.
[Jak. 3.17] A felülről jövő bölcsesség ellenben mindenek előtt szentül tiszta, amellett békés, kíméletes, engedékeny, teli könyörülettel és jó gyümölcsökkel, nem ítélkező és nem képmutató.
[Jak. 3.18] Az igazságosság gyümölcsét a békesség készítői békességben vetik el.

JAKAB LEVELE 2. RÉSZ

[Jak. 2.1] Testvéreim, azt a hitet, melyet a dicsőség Urába, a mi Urunkba, a Krisztus Jézusba vetettetek, tisztán tartsátok a személyválogatástól.
[Jak. 2.2] Ha például fényes ruhában, aranygyűrűvel az ujján bemegy összejöveteletekre egy férfi, aztán piszkos ruhában bemegy egy szegény is,
[Jak. 2.3] ti meg ránéztek a fényes ruhát viselőre, és azt mondjátok: Ülj le ide szépen, a szegénynek meg azt mondjátok: Állj oda, vagy ülj zsámolyom lábához.
[Jak. 2.4] Akkor vajon nem lettetek-e ezzel magatokban személyválogatókká, s nem lettetek-e olyan bírákká, akikben rosszindulatú számítgatások élnek?
[Jak. 2.5] Hallgassatok ide szeretett testvéreim. Nem Isten választotta-e ki magának azokat, akiket szegényekké tett a világ, de akik hitben gazdagok és ama királyságnak örökösei, melyet Isten ígért az őt szeretőknek,
[Jak. 2.6] ti pedig megbecstelenítettétek a szegényt? Nem a hatalmaskodó gazdagok tipornak-e le titeket? Nem ők hurcolnak-e törvényszékek elé?
[Jak. 2.7] Nem ők káromolják-e azt a nemes nevet, melyet értetek segítségül hívtak?
[Jak. 2.8] Ha az Írást követve valóban azon fáradtok, hogy ezt a királyi törvényt: “Szeresd felebarátodat mint magadat” megvalósítsátok, nemesen cselekesztek.
[Jak. 2.9] Ha azonban személyt válogattok, a vétket művelitek, s a törvény rátok bizonyítja, hogy áthágjátok azt.
[Jak. 2.10] Ha valaki az egész törvényt megőrzi, egyetlen egyben azonban megbotlik, minden parancs áthágásában vétkes.
[Jak. 2.11] Mert aki azt mondja: “Ne törj házasságot.” Azt is mondja: “Ne ölj!” Ha nem törsz házasságot, de ölsz, a törvény áthágója vagy.
[Jak. 2.12] Úgy beszéljetek, és úgy cselekedjetek, hogy titeket a szabadság törvényével fognak megítélni.
[Jak. 2.13] A törvény (az ítélet) tudniillik könyörtelen azzal szemben, aki nem cselekedett könyörületet. A könyörületnek van dicsekedni valója a törvény (ítélet) ellenében.
[Jak. 2.14] Mi a haszon abból, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hite van, de tettei nincsenek? Képes-e a hit megmenteni őt?
[Jak. 2.15] Tegyük fel, hogy egy férfi-, vagy nőtestvér mezítelen s hiányzik a mindennapi eledele,
[Jak. 2.16] aztán azt mondja nekik közületek valaki: “Menjetek el békével! Melegedjetek meg, lakjatok jól!” Ámde nem adjátok meg nekik, ami a testnek szükséges, mi a haszon belőle?
[Jak. 2.17] Így van a hittel is, ha tettei nincsenek, magára marad holtan.
[Jak. 2.18] De így szól valaki: Neked hited van, nekem pedig tetteim vannak. Mutasd elő a hitedet a tettek nélkül. Én majd előmutatom a hitemet a tetteimből.
[Jak. 2.19] Te hiszed, hogy egy az Isten. Nemesen teszed. Az ördögi szellemek is hisznek ennyit, és borzadályban élnek.
[Jak. 2.20] Fel akarod ismerni haszontalan ember, hogy a hit tettek nélkül tehetetlen?
[Jak. 2.21] Atyánk, Ábrahám nem tettek alapján lett igazságossá azután, hogy fiát, Izsákot az oltárra vitte?
[Jak. 2.22] Látod, hogy a hit a tettekkel összedolgozik? S hogy a hit befejezettsége a tettekből folyik?
[Jak. 2.23] Izsák áldozatul vitelekor teljesedett be az írás: “Ábrahám hitt az Istennek, és azt igazságosságul számították be neki”, úgyhogy “Isten barátjának” is nevezték.
[Jak. 2.24] Lássátok meg hát, hogy tettek alapján válik igazságossá az ember, s nem egyedül a hit alapján.
[Jak. 2.25] Ugyanúgy történt a parázna Ráhábbal is, hát nem tettek alapján lett igazságossá azzal, hogy befogadta a kémeket, és más úton indította el őket?
[Jak. 2.26] Miként ugyanis a test szellem nélkül halott, ugyanúgy a hit is halott tettek nélkül.

JAKAB LEVELE 1. RÉSZ

[Jak. 1.1] Jakab, Istennek és az Úrnak, a Krisztus Jézusnak rabszolgája a szétszórtságban élő tizenkét törzsnek üdvözletét küldi.
[Jak. 1.2] Teljes örömnek tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek,
[Jak. 1.3] hiszen tudjátok, hogy hiteteknek próbatétele állhatatosságot munkál.
[Jak. 1.4] Az állhatatosságnak pedig bevégzett munkája kell, hogy legyen, hogy ti is bevégzettek és mindenestől épek lehessetek, és semmiben fogyatékosak ne legyetek.
[Jak. 1.5] Ha valakinek bölcsessége hiányos, kérje Istentől, aki mindenkinek egyszerűen, szemrehányás nélkül ad, s majd kapni fog ő is.
[Jak. 1.6] De kérje hittel, semmit sem kételkedve. Mert aki kételkedik, az a tengernek szélfújta, ide-oda hánykódó hullámához hasonlít.
[Jak. 1.7] Az ilyen ember aztán ne vélje, hogy valamit is kaphat az Úrtól,
[Jak. 1.8] az ilyen kétlelkű, minden útján állhatatlan ember.
[Jak. 1.9] A megalázott ember magasságával dicsekedjék,
[Jak. 1.10] a gazdag ellenben alacsony voltával, mert elmúlik, mint a fű virága.
[Jak. 1.11] Mert felkel a nap izzó hevével, kiszárítja a füvet, annak virága pedig elhull és alakjának kecsessége elvész, így a gazdag is el fog sorvadni a saját útján.
[Jak. 1.12] Boldog az az ember, aki állhatatos a kísértésben, mert ha kipróbálttá lett, elnyeri az élet koszorúját, melyet Isten az őt szeretőknek ígért meg.
[Jak. 1.13] Senki, ha kísértetik, ne mondja: Isten kísért engem. Mert Istenig nem hat el a gonoszok kísértése. Ő maga pedig senkit sem kísért.
[Jak. 1.14] Ellenkezőleg, mindenkit saját vágya kísért, mely őt húzza, csalogatja.
[Jak. 1.15] Az ébredő vágy aztán fogan, s azután vétket szül, a vétek pedig, ha teljesen kifejlődik, halált vetél.
[Jak. 1.16] Ne tévelyegjetek szeretett testvéreim.
[Jak. 1.17] Minden jó adomány és minden bevégzett ajándék felülről száll alá a világosságok Atyjától, kinél nincs változás, sem folyton forduló árnyék.
[Jak. 1.18] Akaratából szült minket az igazság igéje által, hogy mi teremtményeinek valamelyes zsengéje legyünk.
[Jak. 1.19] Tudjátok ti azt jól, szeretett testvéreim. Legyen minden ember gyors a hallásra és késedelmes a beszédre, késedelmes a haragra.
[Jak. 1.20] Mert ember haragja Isten igazságosságát nem munkálja.
[Jak. 1.21] Azért hát, félre tévén minden szennyet és a gonoszság áradatát, fogadjátok be szelídséggel a veletek összenövő igét, melynek hatalma van arra, hogy lelketeket megmentse.
[Jak. 1.22] Legyetek az igének megtevői s nem csupán hallgatói, mert aztán hamis következtetésekkel eltévesztitek az igazságot.
[Jak. 1.23] Mert az, aki az igének hallgatója és nem megtevője, olyan emberhez hasonlít, aki megnézte természetes arcát a tükörben,
[Jak. 1.24] szóval megvizsgálta magát, de ahogy eljött onnan, elfelejtette, milyen volt.
[Jak. 1.25] Ám, aki beletekintett a szabadság bevégezett törvényébe és meg is maradt mellette, aki nemcsak feledékeny hallgató, hanem tettnek cselekvője, az boldog, amikor cselekedhet.
[Jak. 1.26] Az olyan embernek, aki azt hiszi magáról, hogy az istentiszteleti formákat pontosan teljesíti, azonban a nyelvét nem zabolázza meg, hanem megcsalja szívét, az istentisztelete hiábavaló.
[Jak. 1.27] Az Istennél és az Atyánál tiszta és szeplőtlen istentiszteletnek ez számít: Látogasd meg nyomorúságukban az árvákat és özvegyeket, őrizd meg magadat, hogy a világ be ne mocskoljon.

2010. június 13. C év, évközi idő, 11. vasárnap (Páduai Szent Antal áldozópap, egyháztanító) A nap liturgikus színe: zöld

Szent Antal a segítő szent. Sokan kérik segítségét, rajta keresztül sokat segítenek a szegényeken adományaikkal. Minden prédikáció erősít abban, hogy őrizzük hitünket, és segítsünk másokat a jézusi úton.

Rövid életrajz a zsolozsmáskönyvből:
A portugáliai Lisszabonban született a XII. század vége felé. Előbb az Ágoston-rendi kanonokok közé lépett be, majd pappá szentelése után a ferencesekhez ment át, hogy Afrika népei között hirdesse az evangéliumot. Franciaországban és Itáliában vándorprédikátorként gyümölcsözően tevékenykedett, sok eretneket megtérített, és rendjében elsőként tanította hittudományra a testvéreket. Tudománytól és kedvességtől átjárt beszédeket írt. Páduában halt meg 1231. június 13-án.
forrás: Rieth József: Szentjeink ( Pázmány Péter e-könyvtár)
PÁDUAI SZENT ANTAL 1195-ben született Lisszabonban, Portugália fővárosában. A Ferdinánd nevet kapta a keresztségben. Apja előkelő lovag volt, anyja pedig igen jámbor nő. Iskoláit a helyi káptalani iskolában kezdte meg, koraérett, világoseszű és erősakaratú volt. Mint ifjú diadalmasan uralkodott minden szenvedélyén. 15 évesen már ágoston-rendi kanonok, majd pappá szentelése után ferences szerzetes lett.
1220 nyarán ugyanis Marokkóból Koimbrába hozták öt ferences vértanú földi maradványait. A látvány indította őt a szegénységre, és ébresztette fel vágyát a mártíromság iránt. Afrikában szeretett volna misszionárius lenni. Remete Szent Antal nevét vette fel. Tudatosan elnyomta tudományos ambícióit is, pedig nagyon ismerte a Szentírást, ezt a tudását azonban évekig titkolta. Afrikába indult, de betegen szállt partra.
Kissé felerősödve haza akart térni, ám egy vihar Szicilia partjára sodorta. Itt értesült rendje 1221-es egyetemes káptalanjáról, így Assisibe indult. Innen remeteségbe vezényelték. Tanultságát alázatosságból most is sikerült eltitkolnia. Amikor parancsra helyettesítenie kellett egy szónokot, a rögtönzött szentbeszéd mindenkit ámulatba ejtett. Tudatlannak nézték eddig, de most tanújelét adta nagy, alapos és széleskörű ismereteinek, csodás hatású szónoki képességének.
Franciaországban és Itáliában volt vándorprédikátor. Az eretnekek térítésében nagyon eredményes volt. Elsőként tanította rendjében rendtársait hittudományra. Még a romagnai rendtartomány főnökségét is rábízták. Pár év után sikerült ettől a megbízatástól megszabadulnia. Ettől kezdve Páduában apostolkodott egészen haláláig. Tömegek hallgatták, főpapok, kereskedők, még álruhás banditák is, főképp azonban az egyszerű emberek. Antal mindenkit szeretett, a gazdagok iránt részvéttel volt, a szegényekért azonban minden lehetőt megpróbált.
Elhasznált szervezete, szívbaja idő előtt elnyűtte, a kényszerű pihenés sem használt, érezte halála közeledtét. Páduában szeretett volna meghalni, menni már nem tudott, a sietség miatt az utolsó útszakaszt egy rozzant taligán tette meg. 1231. június 13-án, fiatalon, 36 évesen halt meg Pádua elővárosában, Szent Klára leányainak Arcella nevű kolostorában. A Páduai Maria Maggiore-templomban temették el. Már életében szentként (“Il Santo”) tisztelték. IX. Gergely pápa már 1232 májusában szentté avatta. 1263-ban átvitték az ő tiszteletére emelt hatalmas bazilikába. Ekkor felnyitották koporsóját, és testét elporladva, de nyelvét épségben találták. 1946. január 16-án XII. Piusz pápa Szent Antalt egyháztanítóvá tette.
IV. Béla 1253-as házioltára (a diptichon) az Árpád-ház szentjei közt együtt ábrázolja Szent Ferencet és Szent Antalt, mivel a király testvére, Erzsébet szinte egyszerre lett szentté avatva Ferenccel és Antallal. XIII. Leó pápa Szent Antalt a világ szentjének nevezte. 1946-ban XII. Piusz pápa az egyházdoktorok közé iktatta.
Temetése napját, a keddi napot tisztelői azóta is Szent Antal tiszteletére szentelik. A koldusok pártfogója, de közbenjárását szokás kérni elveszett tárgyak megtalálásáért és mindennapi bajokban is. Az utasok, szobrászok, agyagmunkások és porcelánkészítők védőszentje.
Példája:
Tehetségedet használd Isten nagyobb dicsőségére.

2Sám 12,7-10.13

Azt mondta erre Nátán Dávidnak: ,,Te vagy az az ember! Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Én felkentelek Izrael királyává, megszabadítottalak Saul kezéből, neked adtam urad házát, öledbe adtam urad feleségeit, neked adtam Izrael és Júda házát, s ha ez még kevés volt, sokkal többet is adtam volna neked. Miért vetted hát semmibe az Úr szavát, olyasmit cselekedve, ami gonosz az én színem előtt?! A hetita Uriást megöletted karddal, feleségét feleségül vetted, Ammon fiainak kardja által ölted meg őt! Ne távozzék tehát a kard sohasem házadtól, mivel semmibe sem vettél engem, s elvetted a hetita Uriás feleségét, hogy a te feleséged legyen. Azt mondta ekkor Dávid Nátánnak: ,,Vétkeztem az Úr ellen!” Azt mondta erre Nátán Dávidnak: ,,Az Úr meg is bocsátotta bűnödet: nem lakolsz halállal;
Gal 2,16.19-21

Mivel pedig tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedeteiből igazul meg, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk Krisztus hite, és nem a törvény cselekedetei által, mert a törvény cselekedeteiből egy ember sem igazul meg. Mert a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt keresztre vagyok szegezve: élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem. Amit pedig most a testben élek, azt az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem. Nem érvénytelenítem Isten kegyelmét, mert ha a megigazulás a törvény által van, akkor Krisztus hiába halt meg.
Lk 7,36-8,3

Egy farizeus meghívta, hogy egyen nála. Bement a farizeus házába és asztalhoz telepedett. És íme, egy asszony, aki bűnös volt a városban, amint megtudta, hogy a farizeus házában étkezik, kenetet hozott egy alabástrom edényben. Megállt hátul a lábainál, elkezdte könnyeivel öntözni a lábait, és megtörölte hajával, csókolgatta azokat, és megkente a kenettel. Amikor a farizeus, aki meghívta, látta ezt, így szólt magában: ,,Ha ez próféta volna, bizonyára tudná, kicsoda és miféle asszony ez, aki őt érinti, vagyis hogy bűnös.” Jézus ezt válaszolta neki: ,,Simon! Mondanék neked valamit.” Az így szólt: ,,Mester, szólj!” ,,Két adósa volt egy hitelezőnek. Az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel. Nem lévén nekik miből megfizetni, elengedte mind a kettőnek. Melyik fogja őt közülük jobban szeretni?” Simon ezt felelte: ,,Úgy vélem, az, akinek többet engedett el.” Ő pedig ezt mondta neki: ,,Helyesen ítéltél.” Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: ,,Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet lábaimra; ez meg könnyeivel öntözte lábaimat, és a hajával törölte meg. Csókot nem adtál nekem; ez meg, amióta bejött, nem szűnt meg csókolgatni lábaimat. Olajjal nem kented meg fejemet; ez meg kenettel kente meg a lábaimat. Azért mondom neked: Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, kevéssé szeret.” Aztán így szólt az asszonyhoz: ,,Bocsánatot nyertek bűneid.” Erre az asztaltársak ezt kezdték mondogatni magukban: ,,Kicsoda ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?” Ő pedig így szólt az asszonyhoz: ,,A hited megszabadított téged; menj békével.” Történt azután, hogy bejárta a városokat és a falvakat, prédikálta és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő, és néhány asszony, akiket meggyógyított a gonosz lelkektől és a betegségekből: Mária, akit Magdolnának hívnak, akiből hét ördög ment ki, és Johanna, Kúzának, Heródes helytartójának a felesége, valamint Zsuzsanna, és sokan mások, akik segítették őt vagyonukból.