Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

június 15, 2010 havi archívum

PÉTER MÁSODIK LEVELE 3. RÉSZ

[2Pét. 3.1] Ez már a második levelem szeretteim, melyet nektek írok. Ezekkel a levelekkel, emlékeztetéssel napfénytiszta gondolkodást akarok bennetek kelteni,
[2Pét. 3.2] hogy vissza tudjatok emlékezni a szent próféták korábban mondott beszédeire, és az Úrnak és Megmentőnek az apostolokon át adott parancsolatára.
[2Pét. 3.3] Mindenekelőtt azt tudjátok meg, hogy az utolsó napokban játékűző gúnyolódók fognak jönni, kik csak vágyaik után járnak
[2Pét. 3.4] és így beszélnek: “Hol van a beteljesülése annak az ígéretnek, hogy megjelenik? Hiszen attól a naptól fogva, melyen atyáink elaludtak, minden marad úgy, ahogy a világ kezdete óta volt.”
[2Pét. 3.5] Rejtve van tudniillik előlük, míg ilyen akarat él bennük, hogy az egek régebbi idő óta megvoltak, s hogy a földet vízből s vízen át Isten szava tartotta össze,
[2Pét. 3.6] hogy ezek múltával az akkori világ víztől elárasztva elveszett,
[2Pét. 3.7] a mostani egeket és földet ellenben ugyanaz a beszéd a tűz számára tartotta fenn, s hogy az ítéletnek és az istentelen emberek elveszésének napjára őrzi őket.
[2Pét. 3.8] Ez az egy azonban ne legyen rejtve előletek szeretteim, hogy az Úrnál egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.
[2Pét. 3.9] Nem késik el az Úr az ígérettel, mint ahogy némelyek késedelemnek tartják, hanem hosszútűrő irántatok, mivel nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt akarja, hogy mindenki új felismerésre térjen.
[2Pét. 3.10] Úgy fog eljönni majd az Úrnak napja, mint egy tolvaj. Ha eljön, az egek zúgva tovatűnnek, az elemek égve felolvadnak, a földet és rajta az ember munkáit nem lelik meg.
[2Pét. 3.11] Ha ezek így mind feloldódnak, milyenekké kell lennetek szent forgolódásban és istenfélelemben,
[2Pét. 3.12] hogy kell várnotok, sőt siettetnetek az Isten napjának megjelenését, mely miatt az egek égve feloldódnak majd s az elemek égve megolvadnak.
[2Pét. 3.13] Új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint, melyekben igazságosság lakozik.
[2Pét. 3.14] Azért szeretteim, mivel várjátok ezeket, serénykedjetek azon, hogy mocsoktalanoknak és feddhetetleneknek találjon majd titeket, békességben.
[2Pét. 3.15] Urunknak hosszútűrését a menekülés alkalmának tartsátok, miként a mi szeretett testvérünk, Pál is a neki adott bölcsességgel írt erről nektek,
[2Pét. 3.16] ahogyan minden levelében tenni szokta, amikor bennük e dolgokról írt. Vannak leveleiben némely nehezen felfogható dolgok, melyeket a tanulatlanok és meg nem szilárdultak félrecsavarnak, ahogy egyéb írásokkal is teszik saját veszedelmükre.
[2Pét. 3.17] Szeretteim, mivel előre tudjátok ezeket, őrizkedjetek, hogy a törvényt elvető emberek tévelygése magával ne ragadjon titeket, és szilárdságotokból ki ne essetek.
[2Pét. 3.18] Ellenkezőleg, növekedjetek Urunknak és Megmentőnknek, a Krisztus Jézusnak kegyelmében és megismerésében. Övé legyen a dicsőség most és az örökkévalóság napjáig.

PÉTER MÁSODIK LEVELE 2. RÉSZ

[2Pét. 2.1] Ámde hamis próféták is támadtak a nép között, mint ahogy köztetek is lesznek hamis tanítók, kik veszedelmes szakadásokat csempésznek be, kik a mi parancsolónkat, aki megvásárolta őket, megtagadják, ezek hirtelen veszedelmet vonnak magukra.
[2Pét. 2.2] Sokan fogják kicsapongásaikat követni. Miattuk fogják káromolni az igazság útját.
[2Pét. 2.3] Haszonlesésből mesterségesen kiképzett szólamokkal áruba bocsátanak majd titeket. Ezeknek ítélete rég nem tétlen, veszedelmük nem szunnyad.
[2Pét. 2.4] Mert ha Isten azokat az angyalokat, akik vétkeztek, nem kímélte, hanem őket a tartaroszba süllyesztvén arra rendelte, hogy a homály kötelein ítéletre őrizzék meg őket,
[2Pét. 2.5] továbbá a régi világot nem kímélte, hanem Noét, az igazságosság hírnökét nyolcadmagával megőrizte, az istentelenek világára pedig az özönvizet bocsátotta,
[2Pét. 2.6] ha Szodoma és Gomorra városokat romlásra ítélte és elhamvasztotta, példaképül azoknak, akik a jövőben istentelenekké lesznek,
[2Pét. 2.7] ellenben kiragadta a veszedelemből az igazságos Lótot, kit a törvényszegők kicsapongó magaviselete fárasztott el.
[2Pét. 2.8] Elfárasztotta az, amit látnia és hallania kellett, mikor a törvényszegők tetteikkel a köztük lakó igazságosnak igazságos lelkét napról-napra kínozták.
[2Pét. 2.9] Ha tehát az istenteleneket el tudta veszíteni az Úr, akkor az istenfélőket (kegyeseket) most is ki tudja ragadni a kísértésből, a hamisakat pedig megőrizni büntetésre, az ítélet napjára,
[2Pét. 2.10] kiváltképpen azokat, akik kívánságtól fertőzötten jártak a hús után, a föléjük rendelt urakat megvetették, önhitt vakmerőket, kik reszketés nélkül mernek dicsőségben élőket káromolni, holott angyalok,
[2Pét. 2.11] bár az erőben és hatalomban nagyobb angyalok nem mondanak ellenük az Úrnál kárhoztató ítéletet.
[2Pét. 2.12] Ezek azonban azoknak a beszédre képtelen természeti lényeknek módjára, melyeket arra teremtettek, hogy megfogják és elpusztítsák őket, azokat káromolják, akiket nem ismernek, és azzal, hogy rontanak, maguk is megromlanak,
[2Pét. 2.13] hamisságuk béreként mások hamisságától szenvednek, gyönyörűség(ük)nek tartják a nappali tivornyát, mocsok- és szégyenfoltok, csalárd kívánságaikban kéjelegve veletek együtt lakmároznak.
[2Pét. 2.14] Szemük házasságtörő nővel van tele, s meg nem szűnnek vétkezni, elcsalogatják a meg nem szilárdult lelkeket, szívük gyakorlott a haszonlesésben, átoknak gyermekei.
[2Pét. 2.15] Elhagyták az egyenes utat és eltévelyedtek, minthogy Beor fiának, Bálámnak útján indultak el, aki megszerette a hamisság bérét.
[2Pét. 2.16] Ámde egy beszélni nem tudó, járomhordó állat emberi hangon kiáltva megfeddte törvényszegése miatt, és gátat vetett a próféta esztelensége elé.
[2Pét. 2.17] Víztelen források ők, vihar kergette felhők, akiknek a sötétség homálya van fenntartva.
[2Pét. 2.18] Mert kevély, hiábavaló szavakat kiáltozva, kicsapongó hús vágyaival csalogatják azokat, akik még csak kis ideje menekültek el azoktól, akik tévelyegve járnak,
[2Pét. 2.19] szabadságot ígérnek nekik, holott ők maguk a romlás rabszolgái, mert aki gyengének bizonyul valamivel szemben, rabszolgája az annak.
[2Pét. 2.20] Ha tudniillik azután, hogy Urunknak és Megmentőnknek, a Krisztus Jézusnak megismerése által a világ fertőzéseitől elmenekültek, de újra beléjük bonyolódnak, azokkal szemben gyengéknek bizonyulnak, akkor utolsó sorsuk rosszabb lesz az elsőnél.
[2Pét. 2.21] Jobb volna nekik, ha az igazságosság útját meg nem ismerték volna, minthogy azután, hogy megismerték, visszaforduljanak a nekik átadott szent parancsolattól.
[2Pét. 2.22] Az történt velük, amit az igaz példaszó mond: “Eb visszatér saját okádására”, és “megmosott disznó a sárban hempergéshez”.

PÉTER MÁSODIK LEVELE 1. RÉSZ

[2Pét. 1.1] Simon Péter, a Krisztus Jézus rabszolgája és apostola írja e levelet azoknak, akik Istenünknek és a megmentő Krisztus Jézusnak igazságosságába vetett ugyanolyan értékű hitet nyertek el.
[2Pét. 1.2] Istennek és Urunknak, Jézusnak megismerése által mindig több kegyelem és békesség töltsön be titeket (… megismerése által gyarapodjék bennetek a kegyelem és békesség).
[2Pét. 1.3] Abból kell kiindulnom, hogy az ő isteni hatalma annak megismerésén át, aki minket dicsőségével és erényével elhívott, mindennel megajándékozott bennünket, ami az életre és istenfélelelemre (kegyességre) való,
[2Pét. 1.4] továbbá, hogy ezeken át értékes és igen nagy ígéreteket kaptunk ajándékul, hogy rajtuk keresztül, miután attól a romlástól elmenekültetek, melyet a világban a kívánság okoz, isteni természetet közölhessen veletek.
[2Pét. 1.5] Ez ígéretekre támaszkodva ti is teljes serénységet vessetek latba, hogy hitetekben erényt nyújthassatok, az erényben megismerést,
[2Pét. 1.6] a megismerésben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban istenfélelmet, (kegyességet)
[2Pét. 1.7] az istenfélelemben (kegyességben) testvérek kedvelését, a testvérek kedvelésében szeretetet.
[2Pét. 1.8] Mert ha e dolgok megvannak és sokasodnak, Urunknak, a Krisztus Jézusnak megismerésében sem lesztek sem henyék, sem gyümölcstelenek.
[2Pét. 1.9] Akinél tudniillik nincsenek meg ezek, az vak és rövidlátó, aki megfeledkezett régi vétkeiből való megtisztulásáról.
[2Pét. 1.10] Azért annál inkább serénykedjetek testvéreim, hogy elhivatásotokat és kiválasztott voltotokat megszilárdítsátok, mert ha ezt teszitek, nem fogtok sohasem megbotlani.
[2Pét. 1.11] Mert így gazdag bemenetelt fognak nektek nyújtani Urunknak és Megmentőnknek, a Krisztus Jézusnak örök királyságába.
[2Pét. 1.12] Ezért készülök titeket szüntelenül emlékeztetni ezekre, noha ismerősök vagytok a jelenvaló igazsággal, sőt megszilárdultatok abban.
[2Pét. 1.13] Igazságos dolognak tartom azonban, hogy ameddig ebben a sátorban vagyok, emlékeztetéssel ébresztgesselek titeket,
[2Pét. 1.14] hiszen tudom, hogy sátorom letevése hamarosan bekövetkezik, amint ezt Urunk, a Krisztus Jézus világossá tette nékem.
[2Pét. 1.15] Serényen fogok arra törekedni, hogy elköltözésem után is ezekről minden időben megemlékezzetek.
[2Pét. 1.16] Mert nem kibölcselkedett mesék után indultunk, mikor Urunknak, a Krisztus Jézusnak hatalmát és megjelenését megismertettük veletek, hanem azért szóltunk, mert szemtanúi lettünk az ő fensége nagyszerűségének.
[2Pét. 1.17] Mert mikor Isten, az Atya őt megtisztelte és megdicsőítette, ilyen szózat érkezett hozzá a fenséges dicsőségből: “Ez az én szeretett Fiam, ki elnyerte helyeslésemet.”
[2Pét. 1.18] Ezt a szózatot mi, akik vele voltunk a szent hegyen, hallottuk.
[2Pét. 1.19] Így annál szilárdabbul tartjuk a prófétai igét, és helyesen cselekesztek, ha úgy figyeltek rá, mint homályos helyen világító mécsesre, mindaddig, míg felvirrad a nappal, és a hajnalcsillag felkél szívetekben.
[2Pét. 1.20] Előbb azonban tudnotok kell azt, hogy az írásnak egy próféciája sem származik saját magyarázatunkból,
[2Pét. 1.21] mert sohasem keletkezett ember akaratából a prófétálás, hanem a Szent Szellemtől vonzva Istenből szóltak bizonyos emberek.

2010. június 15. Árpádházi Boldog Jolán A nap liturgikus színe: fehér

IV. Béla magyar király és a konstantinápolyi császári családból származó Laszkarisz Mária leánya 1238 körül született. Rokonai között van Magyarországi Szent Erzsébet, és Prágai (Csehországi) Szent Ágnes; két nővére Boldog Kinga és Szent Margit. A szülői házban mindössze öt évet töltött melybe beleesik a tatárjárás borzalmas ideje. Szülei ekkor szentéletű nővére gondjaira bízták. 17 éves korában Boleszláv kalisi és gnieznói fejedelem személyében a legméltóbb férj oldalára került. 23 évet töltött példás keresztény házasságban. Három gyermeket szült mindenütt bőkezű ajándékokkal segítette a szegényeket, özvegyeket és árvákat. Két klarissza monostort alapított.

Férje halála után a szintén özvegységre jutott Kinga nővérével vagyonát felosztva az ószandezi klarissza monostorba vonult. Szent Kinga halála után a gnieznói monostorba költözött. Kitűnt alázatosságával és imaéletével. 1298. június 11-én halt meg.

Hívek könyörgése:

1. Légy egész héten erőnk a gyöngeségben, bátorság félelmeink közepette, nevelj gyermekké, olyanná, aki tisztában van korlátaival és nem másban keresi a bajok forrását! Hallgass meg, Urunk!
2. Hogy szent elődeink alázatos példája tegyen bizakodóvá a jelen nehézségei között! Hallgass meg, Urunk!
3. Tisztíts meg minket az ítélkezés bűnétől, nyisd meg szemünket, hogy egymásban fölfedezzük és megszeressük a Te képmásodat, és így szolgáljuk Országod eljövetelét! Hallgass meg, Urunk!
4. Hogy a keresztény családok fészkei és forrásai legyenek az elköteleződésnek: tedd egymás számára áldássá a házasokat, a szerelmükből származó gyermekeket, az együtt élő vagy csak egymásról tudó nemzedékeket! Hallgass meg, Urunk!
5. Add, hogy egyházad papjai is bizalommal és szeretettel támaszkodjanak az ilyen családokra, és tedd gyümölcsözővé a laikusok munkáját is! Hallgass meg, Urunk!
6. Mindnyájunk imáját, akik egy-egy szívünkön viselt személyt vagy személyeket hozunk most eléd, Boldog Jolán közbenjárására hallgasd meg, Urunk!

B év, évközi idő, 11. hét, kedd
1Kir 21,17-29

Ekkor az Úr szózatot intézett a tesbi Illéshez, ezekkel a szavakkal: ,,Kelj fel, s menj le Ácháb, Izrael királya elé, aki Szamariában van: íme, éppen lemegy Nábót szőlőjébe, hogy azt elfoglalja és mondd neki: Ezt üzeni az Úr: Öltél, s azonfelül foglaltál is! Aztán tedd hozzá: Ezt üzeni az Úr: Ezen a helyen, ahol felnyalták a kutyák Nábót vérét, fel fogják nyalni a te véredet is.” Azt mondta ekkor Ácháb Illésnek: ,,Hát megtaláltál engem, ellenségedet? Ő azt mondta: ,,Megtaláltalak, mert arra adtad magadat, hogy azt tedd, ami gonosz az Úr színe előtt. Íme, nyomorúságot hozok terád, s learatom utódaidat, s kipusztítom Ácháb házából a férfit, a bezártat is s az utolsót is Izraelben és olyanná teszem házadat, mint Jeroboámnak, Nábát fiának házát és Básának, Ániás fiának házát, mivel bosszantásomra cselekedtél, s vétekre vitted Izraelt. Sőt Jezabelről is így szólt az Úr: Kutyák eszik meg Jezabelt Jezreel mezején. Akije a városban hal meg Áchábnak, azt a kutyák eszik meg, akije a mezőn hal meg, azt az ég madarai eszik meg.” Valóban nem volt senki más sem olyan, mint Ácháb, aki arra adta magát, hogy azt művelje, ami gonosz az Úr színe előtt, mivel felesége, Jezabel, felbujtogatta, s aki olyan utálatosságra vetemedett, hogy a bálványokat követte, mint ahogy az amoriták cselekedtek, akiket az Úr elemésztett Izrael fiainak színe előtt. Amikor Ácháb meghallotta ezeket a beszédeket, megszaggatta ruháját, szőrzsákkal födte be testét, s böjtölt és zsákban aludt, s lehorgasztott fővel járt. Erre az Úr szózatot intézett a tesbi Illéshez, ezekkel a szavakkal: ,,Láttad-e, hogy Ácháb megalázta magát előttem? Mivel tehát megalázta magát kedvemért, nem az ő napjaiban hozom rá a nyomorúságot, hanem fia napjaiban hozom a nyomorúságot házára.”
Mt 5,43-48

Hallottátok, hogy azt mondták: ,,Szeresd felebarátodat [Lev 19,18] és gyűlöld ellenségedet.” Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gazembereknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nemde a vámosok is ugyanezt teszik? És ha csak a testvéreiteket köszöntitek, mi rendkívülit tesztek? Nemde a pogányok is ugyanezt teszik? Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.

2010. június 15., kedd Az új emberiség jele

Minél inkább hangsúlyozzuk, hogy az Egyháznak intézményes formát kell öltenie, és minél inkább hierarchikus felépítésű közösség, annál inkább szükséges, hogy szentháromságos kommuniónak tekintsük és így is éljük meg. (…)

Az egyház az új emberiség kezdete, mely (…) kizárólagos szeretettel újfajta kölcsönösségre törekszik. Ez a megbocsátásból és abból fakad, hogy képes komolyan venni a minden emberi lény iránti személyes szeretetet, beleértve az ellenséget is (vö. Mt 5,43).

Ezzel már részben fel is vázoltuk a szentháromságos kapcsolatok világát. Kölcsönös kiengesztelődésben élni, a mások feletti ítélkezést abbahagyni, személyes aggodalmainkat félretenni és ezáltal éppúgy figyelmet szentelni a távoliaknak, mint a közelieknek: ebben áll a szentháromságos kommunikáció alapvető minőségi újdonsága. Ez az Egyház létezésének célja. (…)

Az Egyház az a hely, ahol Isten tevékenykedik, mivel egyek vagyunk az ő nevében és úgy élünk együtt, hogy jelen legyen a szentháromságos Isten valósága, s a köztünk lévő Úr életünket Isten életébe kapcsolhassa.

Klaus Hemmerle: A egység útjai

2010. június 15. – Kedd

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: “Hallottátok, hogy ezt
mondták: Szeresd felebarátodat és gyulöld ellenségedet! Én pedig azt
mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik
gyulölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak
titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját
jókra és gonoszokra egyaránt, és esot ad mind az igazaknak, mind a
bunösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek,
ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a
testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg
ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a
ti mennyei Atyátok!”
Mt 5,43-48

Elmélkedés:

Elso olvasásra talán teljesen elfogadhatónak tartjuk a régi törvényt,
amely szerint a felebarátaink iránt szeretettel kell lennünk, de az
ellenségeinket gyulölhetjük. De Jézus új parancsa nem engedi meg, hogy a
gyulölet legkisebb formája is jelen legyen az o tanítványainak a szívében.
Még az ellenségeinket, a bennünket bántókat és az üldözoinket is
szeretnünk kell. Jézus mindig többet kíván tolünk, azt akarja, hogy a
tökéletességre törekedjünk és utánozzuk azt az isteni szeretetet, amely
nem tesz különbséget az emberek között, hanem jókra és gonoszokra egyaránt
kiárad.
A szeretet bölcsessége és türelme képes legyozni a rosszat. Tehát nem
arról van szó, hogy jóváhagyjuk a másik ember bunét azzal, hogy nem
viszonozzuk a támadásokat, hanem arról, hogy a szeretet példáját mutatjuk
az ellenségnek, mint a rossztól való megszabadulás lehetoségét.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Sztárok
Milyen gyakran elveszítik az emberek a sportban a mértéket! Milyen gyakran
túloznak a szurkolók és a sportriporterek, amikor a különleges
teljesítményeket kihangsúlyozzák! A “labdarúgósztár” meghatározás kifejezi
a sikeres sportolók teljesítményét, akik olyan kiemelkedo teljesítményt
nyújtanak, amit már nem kell megindokolni.

Mennyei Atyánk, ha létezik ilyen csillag, ilyen “sztár”, akkor az a te
Fiad volt és ma is az, akitol valóban különleges teljesítményt vártál. Az
o egész élete a jóságot, a felebaráti szeretetet és az emberekért hozott
áldozatot jelenítette meg. Példaértéku számunkra, ahogyan az ellenfeleivel
viselkedett. Fellelkesít bennünket, ahogyan minden emberrel törodött.

Kérünk téged, Atyánk, segíts minket, hogy Fiadat kövessük, és közben ne
fáradjunk el. Adj nekünk pünkösdi bátorságot, pünkösdi erot és szeretetet,
hogy jótetteink és szavaink által Fiad kívánságát teljesítsük és Ot
tündöklo csillagként magasztaljuk!

15. kedd: ÁRPÁDHÁZI BOLDOG JOLÁN

1Kir 21,17-29; Zs 50; Mt 5,43-48
Ákáb megszaggatta ruháját, böjtölt, és csöndesen járt-kelt

1Kir 21,17-29

Ekkor az Úr szózatot intézett a tesbi Illéshez, ezekkel a szavakkal: ,,Kelj fel, s menj le Ácháb, Izrael királya elé, aki Szamariában van: íme, éppen lemegy Nábót szőlőjébe, hogy azt elfoglalja és mondd neki: Ezt üzeni az Úr: Öltél, s azonfelül foglaltál is! Aztán tedd hozzá: Ezt üzeni az Úr: Ezen a helyen, ahol felnyalták a kutyák Nábót vérét, fel fogják nyalni a te véredet is.’ Azt mondta ekkor Ácháb Illésnek: ,,Hát megtaláltál engem, ellenségedet? Ő azt mondta: ,,Megtaláltalak, mert arra adtad magadat, hogy azt tedd, ami gonosz az Úr színe előtt. Íme, nyomorúságot hozok terád, s learatom utódaidat, s kipusztítom Ácháb házából a férfit, a bezártat is s az utolsót is Izraelben és olyanná teszem házadat, mint Jeroboámnak, Nábát fiának házát és Básának, Ániás fiának házát, mivel bosszantásomra cselekedtél, s vétekre vitted Izraelt. Sőt Jezabelről is így szólt az Úr: Kutyák eszik meg Jezabelt Jezreel mezején. Akije a városban hal meg Áchábnak, azt a kutyák eszik meg, akije a mezőn hal meg, azt az ég madarai eszik meg.’ Valóban nem volt senki más sem olyan, mint Ácháb, aki arra adta magát, hogy azt művelje, ami gonosz az Úr színe előtt, mivel felesége, Jezabel, felbujtogatta, s aki olyan utálatosságra vetemedett, hogy a bálványokat követte, mint ahogy az amoriták cselekedtek, akiket az Úr elemésztett Izrael fiainak színe előtt. Amikor Ácháb meghallotta ezeket a beszédeket, megszaggatta ruháját, szőrzsákkal födte be testét, s böjtölt és zsákban aludt, s lehorgasztott fővel járt. Erre az Úr szózatot intézett a tesbi Illéshez, ezekkel a szavakkal: ,,Láttad-e, hogy Ácháb megalázta magát előttem? Mivel tehát megalázta magát kedvemért, nem az ő napjaiban hozom rá a nyomorúságot, hanem fia napjaiban hozom a nyomorúságot házára.’

Zs 50

A karvezetőnek. Dávid zsoltára, amikor Nátán próféta eléje járult, miután ő Batsebával vétkezett. Könyörülj rajtam, Isten, irgalmad szerint, könyörületességed szerint töröld el gonoszságomat! Moss egészen tisztára vétkemtől, bűnömtől tisztíts meg engem! Mert elismerem gonoszságomat, és bűnöm előttem van szüntelen. Ellened vétkeztem, egyedül ellened, s azt cselekedtem, ami előtted gonosz, hogy igaznak bizonyulj beszédedben, és igzságos a te ítéletedben. Íme, gonoszságban fogantattam, és bűnökben fogant engem az én anyám. Íme, te a szív igazságát szereted; bölcsességedet titokban kinyilatkoztattad nekem. Hints meg engem izsóppal és megtisztulok, moss meg engem és a hónál fehérebb leszek! Add, hogy örömet és vidámságot halljak, hadd ujjongjanak csontjaim, amelyeket összetörtél! Fordítsd el bűneimtől arcodat, töröld el minden gonoszságomat! Tiszta szívet teremts bennem, Isten, s az erős lelket újítsd meg bensőmben! Színed elől ne vess el engem, szent lelkedet ne vond meg tőlem! Add vissza nekem üdvösséged örömét, és készséges lélekkel erősíts meg engem! Hadd tanítsam útjaidra a bűnösöket, hogy hozzád térjenek az istentelenek! Szabadíts meg a vértől, Isten, szabadító Istenem, hogy nyelvem ujjongva hirdesse igazságodat! Uram, nyisd meg ajkamat, hadd hirdesse szám dicséretedet! Hiszen nem kedveled a véres áldozatot, ha égő áldozatot hozok, nem tetszik neked. A töredelmes lélek áldozat Istennek, a töredelmes, alázatos szívet, Isten, nem veted meg. Tégy jót, Uram, jóságodban Sionnal, hogy felépüljenek Jeruzsálem falai. Akkor majd kedvedet leled az igaz áldozatban, ajándékokban, egészen elégő áldozatokban; Akkor majd fiatal bikákat tesznek oltárodra.

Mt 5,43-48

Hallottátok, hogy azt mondták: ?,,Szeresd felebarátodat [Lev 19,18] és gyűlöld ellenségedet.?” Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, mert ő fölkelti napját a gonoszokra és a jókra, s esőt ad igazaknak és gazembereknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nemde a vámosok is ugyanezt teszik? És ha csak a testvéreiteket köszöntitek, mi rendkívülit tesztek? Nemde a pogányok is ugyanezt teszik? Ti tehát legyetek tökéletesek, mint ahogy a ti mennyei Atyátok tökéletes.