Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

JELENÉSEK KÖNYVE 2. RÉSZ

[Jel. 2.1] “Az efézusi eklézsia angyalának írd meg: Ezt mondja az, aki a hét csillagot jobbjában tartja, aki a hét arany mécsláb között jár.
[Jel. 2.2] Ismerem tetteidet, fáradozásodat, állhatatosságodat, és hogy nem vagy képes hordozni a gonoszokat, hogy megkísértetted azokat, akik magukat apostoloknak mondják, noha nem azok, és hazugoknak találtad őket.
[Jel. 2.3] Állhatatos vagy, terhet hordoztál nevemért, és nem fáradtál bele.
[Jel. 2.4] Mégis az a kifogásom ellened, hogy első szeretetedet elhagytad.
[Jel. 2.5] Emlékezz vissza, honnan estél ki, térj más felismerésre és tedd az első tetteket. Ha nem teszed, elmegyek, és mécslábadat kimozdítom helyé­ből, akkor, ha nem térsz más felismerésre.
[Jel. 2.6] Az azonban megvan nálad, hogy gyűlölöd a Nikolaiták tetteit, melye­ket én is gyűlölök.
[Jel. 2.7] Akinek füle van, hallja meg, amit a Szellem az eklézsiának mond. A győzedelmesnek enni adok az élet ligetéből, mely az Isten paradicsomában van.
[Jel. 2.8] A szmirnai eklézsia angyalának írd meg: Ezeket mondja az Első és Utolsó, aki halottá lett, de feltámadott.
[Jel. 2.9] Ismerem szorongattatásodat és szegénységedet. Mégis gazdag vagy. Ismerem azok rágalmait, akik magukat zsi­dóknak mondják, de nem azok, hanem a sátán zsinagó­gája.
[Jel. 2.10] Ne félj attól, amit még szenvedned kell. Lám a vádló közületek egyeseket tömlöcbe készül vetni, hogy megkísértessenek, úgyhogy tíz napi szorongattatásotok lesz. Ám légy hű halálig, s odaadom majd neked az élet koszorúját.
[Jel. 2.11] Akinek füle van, hallja meg, amit a Szellem az eklézsiának mond. Annak, aki győz, nem fog ártani a második halál.
[Jel. 2.12] Azután a pergamoni eklézsia angyalának írd meg: Ezeket mondja az, akinél a kétélű éles pallos van:
[Jel. 2.13] Tudom, hol lakol. Ott, ahol a sátán trónja van. Te ragaszkodol nevemhez, és a bennem való hitet nem ta­gadtad meg, még hű tanúmnak, Antipásznak napjaiban sem, akit nálatok öltek meg, ott, ahol a sátán lakik.
[Jel. 2.14] De van kevés kifogásom ellened: Vannak ott nálad olyanok, akik Bálám tanításához ragaszkodnak, aki megtanította Bálákot arra, hogy kelepcét állítson Izráel fiai elé azzal, hogy bálványáldozatot esznek és paráználkodnak.
[Jel. 2.15] Így nálad is vannak olyanok, akik ugyanúgy ragaszkodnak a Nikolaiták tanításához. Térj más felismerésre!
[Jel. 2.16] Ha nem teszed, sietve elmegyek hozzád, és a szájamból kijövő pallossal harcolni fogok velük.
[Jel. 2.17] Akinek füle van, hallja meg, amit a Szellem az eklézsiáknak mond. A győzelmes­nek enni adok a rejtett mannából, fehér kövecskét is adok neki, és szavazó cserépre írva új nevet, melyet senki sem ismer, csak aki kapja.
[Jel. 2.18] Azután a tiatírai eklézsia angyalának írd meg: Ezeket mondja az Isten Fia, akinek olyan a szeme, mint a tűzláng, és lába hasonló a libanoni érchez:
[Jel. 2.19] Ismerem tetteidet, szeretetedet, hitedet, szolgálatodat, állhata­tosságodat, és tudom, hogy utolsó tetteid felülmúlják az elsőket.
[Jel. 2.20] Ám az a kifogásom ellened, hogy cselekedni hagyod Jezabel asszonyt, ki magát prófétanőnek mondja, s arra tanítja eltévelyítve rabszolgáimat, hogy paráznál­kodjanak és bálványáldozatot egyenek.
[Jel. 2.21] Időt adtam neki, hogy új felismerésre térjen, de nem akarja parázna­ságát elhagyni, nem akar más felismerésre térni.
[Jel. 2.22] Egy­szer csak ágyba vetem őt, azokat is, akik vele házasságot törnek, nagy szorongattatásba, ha el nem hagyja tetteit és nem tér új felismerésre.
[Jel. 2.23] Gyermekeit halállal fogom sújtani, úgyhogy meg fogják tudni az összes eklézsiák, hogy én a veséket és szíveket fürkészem. Mindnyájatoknak a tettei szerint fizetek majd.
[Jel. 2.24] Nektek azonban, a többi tiatírabelieknek, mindazoknak, akiknél nincs ez a tanítás, akik nem ismerték meg a sátán mélységeit, amint a szavuk jár, azt mondom: Nem vetek más terhet rátok.
[Jel. 2.25] Csak épp, hogy abban, amit bírtok, jól megkapaszkodjatok, amíg megérkezem.
[Jel. 2.26] Annak, aki győz, és aki végig (célig, határig) megőrzi tetteimet, fennhatóságot fogok adni a nemzeteken,
[Jel. 2.27] vasvesszővel fogja őket terelgetni, cserépe­dényekként törnek széjjel. Mint ahogy én is kaptam Atyámtól,
[Jel. 2.28] úgy adom majd neki a hajnalcsillagot.
[Jel. 2.29] Akinek füle van, hallja meg, amit a Szellem az eklézsiának mond.

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: