Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

június 30, 2010 havi archívum

2010. június 30. B év, évközi idő, 13. hét, szerda (A római egyház első vértanúi) A nap liturgikus színe: zöld

A Néró császár által kezdeményezett üldözés áldozataira emlékezünk. A vértanúk áldozata nem elriasztotta, hanem vonzotta az embereket a keresztény hithez. Mai életünk vajon mennyire vonzó a világban. Életünk példája nyomán hány ember sóhajt fel, hogy bárcsak én is köztetek lehetnék?

* Mai szentmisénkben a római őskeresztény egyházközség legelső szent vértanúira emlékezünk, akiket Néró császár alaptalanul nyilvánított a nagy római tűzvész okozóinak. 64. október 13-án, a császár trónra lépésének tizedik évfordulója alkalmával egy népünnepély látványosságai között cirkuszban keresztre feszítették, vagy cirkuszi játékok keretében meggyilkolták, vagy szurokba mártva és fához kötözve égő fáklyaként meggyújtották őket. Erről a pogány történetíró Tacitus Annaleseiben és Kelemen, római püspök a korintusiakhoz írt levelében tanúskodik.
* Esztergom-Budapest: Lékai László bíboros érsek halálának évfordulója (1986)
* Hívek könyörgése:

1. Amikor imádságunkkal mások érdekében közbenjárunk, hallgass meg, Urunk!
2. Kérünk ennek a városnak sok-sok lakójáért, a sok ártatlan csecsemőért, és a sokat szenvedett öregekért: vonzzad őket magadhoz, tégy bennünket eszközeiddé, hogy segítsünk nekik rád találni! Hallgass meg, Urunk!
3. Hogy annyi ellenséges körülmény, annyi rossz közepette, belőlünk sose haljon ki a remény és a szeretet! Hallgass meg, Urunk!
4. Erősíts meg a senkinek föl nem tűnő, hétköznapi helytállásban! Minden hétfőn légy velünk, amikor nekifeszülünk a heti kereszthordozásnak! Hallgass meg, Urunk!
5. Köszönjük, hogy a római vértanúk annyira szerettek téged, hogy életüket se sajnálták barátságodért. Bocsásd meg a mi közömbösségünket még barátaink iránt is, és a reménytelen szeretetlenséget a legkisebben iránt, akikkel Te azonosítottad magad! Hallgass meg, Urunk!
6. Hogy ne csak a szorongattatások és a bajok, hanem még a jólét meg a siker se szakítson el minket a Te szeretetedtől! Hallgass meg, Urunk!

Ám 5,14-15.21-24

A jót keressétek, ne a rosszat, és akkor éltek; és veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, úgy, amint mondtátok. Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót, állítsátok helyre az igazságot a kapuban; talán megkönyörül az Úr, a Seregek Istene József maradványain. ,,Gyűlölöm és elvetem ünnepeiteket, ünnepségeitek nem tetszenek nekem. Ha egészen elégő áldozatokat mutattok be nekem: ajándékaitokat el nem fogadom; kövér békeáldozataitokra nem tekintek. Vidd el előlem énekeid zaját, hárfád zenéjét meg nem hallgatom. Törjön elő inkább a jog, úgy, mint a víz, és az igazság, mint a sebes patak.
Mt 8,28-34

Amikor a túlpartra értek, a gadaraiak vidékére, elébe jött két megszállott. A sírokból jöttek ki, nagyon veszélyesek voltak, ezért senki sem mert azon az úton járni. S azok íme, így kiáltottak: ,,Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?” Messze tőlük egy nagy disznócsorda legelészett. A démonok kérlelték őt: ,,Ha kiűzöl minket, küldj a disznócsordába.” Azt mondta nekik: ,,Menjetek.” Azok kimentek és belebújtak a disznókba. És íme, lezúdult az egész konda, le a meredekről a tengerbe, és megfulladtak a vízben. A kondások pedig elfutottak a városba, és hírül vittek mindent, a megszállottakkal történteket is. És íme, az egész város kijött Jézus elé. Amikor meglátták őt, kérlelték, hogy menjen máshová a határukból.

Reklámok

2010. június 30. – Szerda

Amikor Jézus a Genezáreti-tó keleti partján Gadara vidékére ért, két
ördögtol megszállott ember jött vele szemben. A sírboltokból bújtak elo.
Már annyira elvadultak, hogy senki se mert arra járni. A megszállottak
kiáltozni kezdtek: “Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy
ido elott gyötörj minket?” Tolük távol nagy sertéskonda legelészett. Az
ördögök arra kérték Jézust: “Ha kiuzöl minket, küldj a sertéskondába.”
Erre ezt mondta nekik: “Menjetek!” Azok ki is mentek, és megszállták a
sertéseket, mire az egész konda a meredek partról a tóba rohant, és
odaveszett. azt is, ami a megszállottakkal történt. Akkor az egész város
kiment Jézus elé, és amint meglátták, kérték, hogy távozzék határukból.
Mt 8,28-34

Elmélkedés:

A tengeri vihar lecsendesítésének természeti csodáját követoen Jézus
gonosz lelkeket uz ki két emberbol, s ezzel azt bizonyítja, hogy hatalma
van felettük. Érdekes, hogy a gonosz lelkek azonnal felismerik Jézus
kilétét, és Isten Fiának nevezik. Természetesen jól tudjuk, hogy Jézust
felismerni és nevén szólítani nem elegendo, hanem el is kell fogadni az o
személyét, mint életünk Urát. A gonosz szellemek, bár ismerik Jézust,
nincs hozzá semmi közük, nem akarnak személyes kapcsolatba kerülnek vele.
Az ördöguzés történetébol láthatjuk, hogy Jézus küldetése az emberekhez
szól, azért jött, hogy megszabadítson miket a gonosz ártó befolyásától. Az
üdvösséget és a szabadulást hozzá el számunkra, hogy szabad lélekkel
követhessük ot. Vajon felismerjük-e Jézust, amikor a hétköznapokban
hozzánk jön? Vajon van-e személyes kapcsolatom vele?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Hálát adunk neked, Atyánknak,
az életért és az ismeretért,
amelyet nekünk, szolgáidnak
Krisztus által kinyilatkoztattál;
dicsoség legyen neked mindörökké!
Ókeresztény ima

30. szerda (A római egyház első szent vértanúi)

Ám 5,14-15.21-24; Zs 49; Mt 8,28-34
A jóra törekedjetek, ne a rosszra, akkor veletek lesz az Úr

Ám 5,14-15.21-24

A jót keressétek, ne a rosszat, és akkor éltek; és veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, úgy, amint mondtátok. Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót, állítsátok helyre az igazságot a kapuban; talán megkönyörül az Úr, a Seregek Istene József maradványain. ,,Gyűlölöm és elvetem ünnepeiteket, ünnepségeitek nem tetszenek nekem. Ha egészen elégő áldozatokat mutattok be nekem: ajándékaitokat el nem fogadom; kövér békeáldozataitokra nem tekintek. Vidd el előlem énekeid zaját, hárfád zenéjét meg nem hallgatom. Törjön elő inkább a jog, úgy, mint a víz, és az igazság, mint a sebes patak.

Zs 49

Ászáf zsoltára. Szól az Úr, az istenek Istene, és szólítja a földet napkelettől napnyugatig. Felragyog Sionból ékes szépséggel az Isten. Jön íme, Isten, íme, jön a mi Istenünk és nem hallgat: színe előtt emésztő tűz, körülötte hatalmas förgeteg. Szólítja onnan felülről az eget s a földet, hogy népe fölött ítélkezzék: ,,Gyűjtsétek elém szentjeimet, akik az áldozatban szövetségre léptek velem.’ Igazságát hirdetik az egek, mert Isten tart ítéletet. ,,Halljad én népem, hadd beszéljek, Izrael, hadd tegyek bizonyságot ellened: Én Isten, a te Istened vagyok. Nem áldozataidért perelek veled, hisz égő áldozataid folyton előttem vannak. Nem veszek el házadból fiatal bikákat, sem nyájaidból kecskebakokat. Mert enyém az erdő minden vadja, az állatok ezrei a hegyekben. Ismerem az ég minden madarát, és ami csak mozog a mezőn, az enyém. Ha éheznék, nem kellene neked szólnom, mert enyém a földkereksége, s mindaz, ami betölti. Eszem-e én a bikák húsát, iszom-e én a kecskebakok vérét? Dicséretet mutass be áldozatul Istennek, és teljesítsd fogadalmaidat a Fölségesnek; Hívj segítségül a szorongatás napján: megmentelek, és te dicsérni fogsz engem.’ A bűnöshöz azonban így szól az Isten: ,,Miért beszélsz te parancsolataimról, s miért veszed szádra szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fegyelmet, és hátad mögé veted szavaimat. Ha tolvajt láttál, vele tartottál, házasságtörőkkel közösködtél. Szád gonoszságot árasztott, és nyelved csalárdságot szőtt. Leültél és testvéred ellen beszéltél, és gáncsot vetettél anyád fia elé. Így cselekedtél, s mivel én hallgattam, azt hitted, hogy olyan vagyok, mint te. Pedig perbeszállok veled és mindezt felhozom ellened. Értsétek meg ezt ti, akik megfeledkeztek Istenről, nehogy védtelenek legyetek, amikor elragadlak titeket! Aki a dicséret áldozatát mutatja be, az tisztel engem, és aki bűntelenül jár az úton, annak mutatom meg Isten üdvösségét.’

Mt 8,28-34

Amikor a túlpartra értek, a gadaraiak vidékére, elébe jött két megszállott. A sírokból jöttek ki, nagyon veszélyesek voltak, ezért senki sem mert azon az úton járni. S azok íme, így kiáltottak: ,,Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?’ Messze tőlük egy nagy disznócsorda legelészett. A démonok kérlelték őt: ,,Ha kiűzöl minket, küldj a disznócsordába.’ Azt mondta nekik: ,,Menjetek.’ Azok kimentek és belebújtak a disznókba. És íme, lezúdult az egész konda, le a meredekről a tengerbe, és megfulladtak a vízben. A kondások pedig elfutottak a városba, és hírül vittek mindent, a megszállottakkal történteket is. És íme, az egész város kijött Jézus elé. Amikor meglátták őt, kérlelték, hogy menjen máshová a határukból.