Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

Szeretet műve – 33 napos lelkigyakorlat Máriával – 2. nap

Második nap – BÁTORSÁG – a szív megtérése

Második nap
BÁTORSÁG
A szív megtérése

Jézus igehirdetéssel kezdte meg nyilvános működését: «Térjetek meg, és higgyetek az Evangéliumban!» (Mk 1,15). Ma mindnyájunkat szólít «a mindennapi élet konkrét körülményei közepette vagy benső indítás formája által egy fokozottabb nagylelkűségre, odaadottságra, áldozatra.» (Intimità Divina)

Szentírás

(Mk 10,46-52)

Közben Jerikóba értek. Amikor Jézus tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében a várost elhagyta, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az út szélén. Hallva, hogy a Názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: «Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!» Többen csitították, hogy hallgasson. Ő annál hangosabban kiáltotta: «Dávid Fia, könyörülj rajtam!» Jézus megállt és így szólt: «Hívjátok ide!» Odaszóltak a vaknak: «Reménykedj, gyere, téged hív!» Az ledobta köntösét, felugrott és odasietett Jézushoz. Jézus megkérdezte: «Mit tegyek veled?» «Mester – kérte a vak –, hogy lássak.» Jézus ezzel küldte el: «Menj, a hited meggyógyított.» Nyomban visszakapta látását, és vele tartott az úton.

(Mt 6,24; 12,30)

Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak. Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.

(Gal 5,19-24)

A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcsei viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt.

Üzenet

(San Martino 93.3.25)

Dicsőség legyen mindörökké az Atyának!

Gyermekeim, mindazoktól, akik hallgatnak engem,

segítséget kérek, hogy Isten terve,

melyet az irgalom gondolt el, ne hiúsuljon meg.

Az idő, amely a közömbösekre várakozott,

befejezéséhez közeledik. Majd az igazságosság

térhódítása következik, amely azon lesz, hogy az

örök üdvösségre vezesse az embereket

a nagy tisztogatás által.

Még kérem tőletek a szívek megtérését,

és hogy minden gyermekem szentelje magát

Szeplőtelen Szívemnek!

Hallgassatok rám! Megáldalak titeket,

és magamhoz ölellek mindnyájatokat.

Elmélkedés

(Montforti Grignon Szent Lajos Mária)

Levél a kereszt barátaihoz.

A két párt.

(7. cikkely)

Mérlegeljétek, drága testvéreim, ezt a két pártot (Mt 6,24; Lk 16,23), akikkel nap mint nap találkoztok: Jézus Krisztus követői és a világ követői.

Szeretetreméltó Megváltónk pártja a jobb oldalon áll, és keskeny úton halad az Ég felé. Jó Mesterünk mezítláb jár az élén vértől ázott, tövissel koronázott fejjel, megkínzott testtel és nehéz kereszttel. Csak maroknyi híve követi, mégis ők a legbátrabbak. Mert a világ tolongása közepette csak kevesen hallják meg Jézus szelíd hangját. Másoknak meg nincs bátorságuk követni Őt szegénységében, fájdalmaiban, megaláztatásaiban és a többi keresztek közepette, mert az Ő szolgálatában mindezeket kivétel nélkül mindenkinek élete minden napján hordoznia kell.

(8. cikkely)

A bal oldalon halad a világ vagy ördög pártja, amely népes, pompás és csillogó, legalábbis látszatra. Az egész szép világ ott fut vele. Bár az utak szélesek és tágasak, mégis tolonganak rajta a tömegek, és egész emberáradatot sodornak magukkal. Ezek az utak virággal hintettek, arany és ezüst borítja őket, az utak mentén pedig felkínált gyönyörök és szórakozások csalogatják az embert.

(9. cikkely)

«Bátorság! – így kiáltanak egymásnak – bátorság! Ha Isten mellettünk, velünk és előttünk van, akkor ki lehet ellenünk?» (Róm 8,31). Isten, aki bennünk lakik, erősebb, mint e világ fejedelme! «A szolga nem nagyobb uránál!» (Jn 13,16; 15,20) «A mostani pillanatnyi könnyű szenvedés ugyanis a mennyei örök dicsőség túláradó mértékét szerzi meg nekünk.» (2 Kol 4,17) Kevesebb választott van, mint gondolnánk (Mt 20,16; Lk 13,23). Csak a bátrak, és akik erőt vesznek magukon, ragadják magukhoz a mennyek országát (Mt 11,12). «A versenyző is csak akkor nyeri el a babérkoszorút, ha szabályszerűen küzd.» (2 Tim 2,5) – az evangélium szabályai szerint és nem a világé szerint. Harcoljunk tehát bátran, és fussunk gyorsan, hogy célhoz érjünk, és elnyerjük a koronát!

(10. cikkely)

A világ fiai ezzel szemben a gonoszságban való gondtalan kitartásra ösztönzik magukat, és nap mint nap ezt kiáltják egymásnak:«Éljen! Minden jól megy! Csak vidáman! Isten nem tiltja meg a szórakozást, ettől még nem kárhozunk el! El az aggályoskodással! Nem fogtok meghalni!» (Ter 3,4)

(Krisztus követése 2/11).

Kevesen vannak, akik Jézus keresztjét szeretik

Sokan sürögnek Jézus körül, akik szeretik az Ő mennyei országát, kevesen, akik keresztje alá hajtják vállukat. Sokan vannak, akik vágyakoznak vigasztalására, de kevesen kérnek részt a megpróbáltatásból. Lakomájában sokan mellé ülnek, böjtjét kevesen vállalják. Arra mindenki vágyakozik, hogy vele örvendezzék, kevesen akarnak valamit szenvedni érte. Sokan követik Jézust a kenyértörésig, de kevesen isszák ki vele a szenvedés kelyhét. Sokan áldják a csodáit, kevesen követik a kereszt gyalázatáig. Sokan szeretik Jézust addig, amíg kellemetlenségük nem támad miatta. Sokan dicsérik és áldják, míg tőle vigasztalásokban részesülnek. Amint pedig elrejtőzik és egy kis időre magukra hagyja őket, vagy panaszkodni kezdenek vagy túlságosan is elhagyják magukat.

Ám akik Jézust Jézusért szeretik, és nem saját vigasztalásuk miatt, azok éppúgy áldják Őt a zaklattatásban, még ha szívük szakadna is, mint a legédesebb vigasztalás idején. És ha sosem akarná vigasztalásban részesíteni őket, akkor is mindig dicsérnék, és hálát adnának neki.

Ó, mire nem képes a Jézusra irányuló tiszta szeretet, amelybe nem vegyül semmi önérdek vagy önszeretet! Hát nem béresnek kell-e mondani mindazokat, akik folyton vigasztalást keresnek? Nem az igazolódik-e róluk, hogy inkább magukat szeretik, nem Krisztust? Hisz folyvást saját javukon, hasznukon jár eszük! Hol van olyan ember, aki ingyen akarná Istent szolgálni?

Kevés válik annyira lelki emberré, hogy mindent levessen magáról. Mert ki találna lélekben igazán szegényt, minden teremtménytől elszakadottat? Bizony messze földön becsben áll az ilyen. Ha mindenét odaadná is az ember, még semmi az, ha sanyarú bűnbánatot tart: édeskevés, ha minden tudományba beavattatott: messze jár még, ha tündöklő erényre, lángoló buzgóságra tett szert, még soknak híjával van: tudniillik egynek, ami a legeslegfontosabb. Mi az? Hogy miután mindentől elszakadt, szakadjon el magától is, egészen lépjen ki önmagából, és semmit meg ne tartson önmaga szeretetéből.

És miután mindent megtett, amiről tudta, hogy meg kell tennie, érezze úgy, hogy semmit se tett, ne vegye sokba, amit sokra lehetne tartani, hanem őszintén haszontalan szolgának hirdesse magát, amint az Igazság kívánja. Ha megteszitek mindazt, amire szól a meghagyásotok, mondjátok, haszontalan szolgák vagyunk. Így valóban szegény és lélekben mezítelen lehet, és elmondhatja a prófétával: magányos és szegény vagyok én. De senki sem gazdagabb, hatalmasabb és szabadabb annál, aki el tudja hagyni önmagát és mindenét, és vállalni tudja a legutolsó helyet.

(1. zsoltár)

Boldog ember az, aki nem indul

a gonoszok tanácsa nyomán,

aki nem jár a bűnösök útján,

és nem vegyül a csúfot űzők közé.

Aki örömét leli Isten törvényében,

és parancsairól elmélkedik nappal és éjjel.

Olyan, mint a víz partjára ültetett fa,

amely kellő időben gyümölcsöt terem

és levelei nem hervadoznak.

Siker koronázza minden tettét.

Nem így a gonoszok, egyáltalán nem!

Pelyvához hasonlók, amelyeket sodor a szél.

A bűnösök nem állnak meg az ítéletkor,

sem a gonoszok az igazak közösségében.

Isten ugyanis őrzi az igazak útját,

de a gonoszok útja pusztulásba visz.

Katekizmus

(1431) A belső bűnbánat az egész élet gyökeresen új iránya, visszafordulás teljes szívből Istenhez, a bűn elhagyása, elfordulás a rossztól, elkövetett gonosz cselekedeteink megtagadása. Ugyanakkor magában foglalja a vágyat és az elhatározást az élet megváltoztatására, reménykedve az isteni irgalmasságban és bízva az Ő kegyelmének segítségében. A szív e megtérését üdvös fájdalom és szomorúság kíséri, melyet az egyházatyák animi cruciatus-nak, a „lélek gyötrelmének” és compunctio cordis-nak, a „szív bánkódásának” neveznek.

Imádság

(Alacoque Szent Margit)

Jézusom, Szerelmem!

Vedd el tőlem mindazt, amim van,

és mindazt, ami vagyok,

és rendelkezz velem tetszésed szerint,

mert mindaz, ami az enyém,

a tiéd az maradéktalanul.

Alakíts át magadba,

hogy ezután képtelen legyek

elszakadni tőled

akár egy pillanatra is,

és hogy azonfelül semmit ne tegyek,

csak amire a te szereteted késztet.

Ámen.

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: