Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

július 14, 2010 havi archívum

2010. július 14. B év, évközi idő, 15. hét, szerda (Lelliszi Szent Kamil) A nap liturgikus színe: zöld

Szent Kamill és társai a betegek szolgálatára, segítésére adták életüket. A beteg ember ellátása áldozatos feladat. Vegyük észre életünkben a mindennapok hűsége mellett az áldozatvállalás szükségességét is.
Az abruzzókbeli Chieti közelében született 1550-ben. Fiatalkorában katonáskodott és könnyelműen élt, majd megtérve segítőtestvér kívánt lenni a kapucinus rendben. Betegsége miatt ez a vágya nem teljesült. Tanulni kezdett, és gyógyulása után pappá szentelték. 1582-ben megalapította a Betegek szolgáinak szerzetesrendjét, a kamilliánusokat, a betegápolás ellátására. A betegeknek nem csak testi gyógyulásáról, hanem a lelkéről is gondoskodtak. Rómában halt meg 1614. július 14-én.

Iz 10,5-7.13-16

Jaj Asszíriának, haragom vesszejének! Kezében van bosszúállásom botja. Elküldöm őt az elvetemült nemzet ellen, és parancsot adok neki haragom népe ellen, hogy zsákmányt zsákmányoljon, és prédát prédáljon, s tapossa azt, mint az utca sarát. Ő azonban nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkodik, hanem szíve szándéka, hogy pusztítson, és kiirtson nem kevés nemzetet. Azt mondta ugyanis: ,,A saját kezem erejével cselekedtem, az én bölcsességemmel, mert okos vagyok; eltöröltem a népek határait, vagyonukat elraboltam, és letaszítottam hatalmammal a trónon ülőket. Elérte kezem, mint a fészket, a népek gazdagságát; s amint begyűjtik az elhagyott tojásokat, úgy gyűjtöttem be a föld országait, és nem volt, aki szárnyát mozdítani merte volna, vagy száját kinyitotta volna, hogy csipogjon.” — ,,Vajon dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Vagy nagyzolhat-e a fűrész azzal szemben, aki húzza? Mintha a vessző lendíthetné azt, aki emeli, és a bot emelhetné azt, aki nem fa! Ezért az Úr, a Seregek Ura sorvadást bocsát kövéreire, és dicsősége alatt láng lobban fel, mint tűznek lángja.
Mt 11,25-27

Abban az időben így szólt Jézus: ,,Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.

2010. július 14. – Szerda

Abban az idoben Jézus így fejezte be tanítását: Magasztallak téged, Atyám,
ég és föld Ura, mert elrejtetted mindezt a bölcsek és okosak elol, és
kinyilatkoztattad a kicsinyeknek! Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Az
én Atyám mindent átadott nekem, és nem ismeri a Fiút senki más, csak az
Atya, s az Atyát sem ismeri más, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja
nyilatkoztatni.
Mt 11,25-27

Elmélkedés:

Jézus szavai szerint nem az emberi bölcsességgel rendelkezok értik meg az
isteni kinyilatkoztatást, hanem akik megnyitják szívüket az isteni igazság
elott. Emberi értelmünk kevés volna ahhoz, hogy megismerjük Istent, ezért
maga Isten tárja fel elottünk önmagát, hogy megismerhessük ot. Az isteni
kinyilatkoztatásból tárul fel számunkra az Atya és a Fiú egyedülálló és
kölcsönös szeretetkapcsolata, amelyet a Szentlélek éltet. Isten belso
életének mély megismerése csak Jézus által vált lehetové. Az Atya a Fiúban
mutatja meg irántunk való irgalmas szeretetét, aki küldetésének
befejeztével elküldi nekünk a Szentlelket. E “felülrol” hozzánk érkezo
isteni szeretet viszonzásaként a Fiú által a Szentlélekben felemelkedve
juthatunk el az Atyához.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenünk Krisztus minekünk. Ha sebre vágysz gyógyulást, Obenne orvost
találsz. Ha láz hevít, Forrás O, és üdít. Ha bunöd súlya fojt: O
igazulásod. Ha kell segítség: O erosség. Halál rettegtet: O az Élet! Az
égbe hív vágy: O az Út, hogy járjad! Sötéttol félo: nézd, a Fény O. Ha
kínoz éhed, O az Étked. Ízleljétek tehát és lássátok, mily édes a ti
uratok!
Szent Ambrus

14. szerda (Lellisi Szent Kamill)

Iz 10,5-7.13-16; Zs 93; Mt 11,25-27
Dicsekedhetik-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele?

Iz 10,5-7.13-16

Jaj Asszíriának, haragom vesszejének! Kezében van bosszúállásom botja. Elküldöm őt az elvetemült nemzet ellen, és parancsot adok neki haragom népe ellen, hogy zsákmányt zsákmányoljon, és prédát prédáljon, s tapossa azt, mint az utca sarát. Ő azonban nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkodik, hanem szíve szándéka, hogy pusztítson, és kiirtson nem kevés nemzetet. Azt mondta ugyanis: ,,A saját kezem erejével cselekedtem, az én bölcsességemmel, mert okos vagyok; eltöröltem a népek határait, vagyonukat elraboltam, és letaszítottam hatalmammal a trónon ülőket. Elérte kezem, mint a fészket, a népek gazdagságát; s amint begyűjtik az elhagyott tojásokat, úgy gyűjtöttem be a föld országait, és nem volt, aki szárnyát mozdítani merte volna, vagy száját kinyitotta volna, hogy csipogjon.’ — ,,Vajon dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Vagy nagyzolhat-e a fűrész azzal szemben, aki húzza? Mintha a vessző lendíthetné azt, aki emeli, és a bot emelhetné azt, aki nem fa! Ezért az Úr, a Seregek Ura sorvadást bocsát kövéreire, és dicsősége alatt láng lobban fel, mint tűznek lángja.

Zs 93

Uram, bosszúállás Istene, bosszúállás Istene, jelenj meg! Kelj fel, ó föld bírája, fizess meg a kevélyeknek! Meddig fognak, Uram, a bűnösök, meddig fognak még a bűnösök dicsekedni? Fecsegnek, vakmerően gonoszságot beszélnek és kérkednek mind a gonosztevők. Népedet, Uram, elnyomják, örökségedet sanyargatják. Meggyilkolják az özvegyet s a jövevényt, lemészárolják az árvákat. Azt mondják: ,,Nem látja ezt az Úr, Nem veszi észre Jákob Istene.’ Eszméljetek, ti oktalanjai a népnek, ostobák mikor tértek észhez? A fül plántálója ne hallana, s a szem alkotója ne látna? Ne büntetne, aki dorgálja a népeket, aki tudományra tanítja az embert? Ismeri az Úr az emberek gondolatait és tudja, hogy hiábavalók. Boldog az az ember, akit te oktatsz, Uram, és megtanítasz törvényedre, hogy megóvd őt a gonosz napoktól, amíg a bűnös számára a verem el nem készül. Mert nem taszítja el népét az Úr, és nem hagyja el örökségét. Mert az ítélkezés visszatér az igazsághoz, és követik mind az igazszívűek. Ki kel fel értem a gonoszok ellen, ki áll mellém a gonosztevőkkel szemben? Ha az Úr nem nyújtott volna segítséget, már-már a némaság helyén lakoznék a lelkem. Ha azt mondtam: ,,Inog a lábam’, megsegített a te irgalmad, Uram. Bármilyen sok fájdalmam volt szívemben, vigasztalásaid felvidítottak engem. Lehet-e köze hozzád a hamisság ítélőszékének, amely nyomorúságot szerez a törvény ellenére? Az igaz életére leskelődnek ők, s elítélik az ártatlan vért. De nekem oltalmam lett az Úr, és menedékem sziklája az én Istenem; Ő megtorolja rajtuk hamisságukat, saját gonoszságukkal semmisíti meg őket; Megsemmisíti őket az Úr, a mi Istenünk.

Mt 11,25-27

Abban az időben így szólt Jézus: ,,Áldalak téged Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett ez neked! Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.