Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

július 20, 2010 havi archívum

2010. július 20. B év, évközi idő, 16. hét, kedd (Szent Apollinaris püspök és vértanú) A nap liturgikus színe: zöld

Zs 84

A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Megkegyelmeztél országodnak, Uram, véget vetettél Jákob fogságának. Megbocsátottad néped vétkét, betakartad minden bűnét. Visszatartottad nagy haragodat, elfordítottad felindulásod hevét. Állíts helyre minket, szabadító Istenünk, s fordítsd el rólunk haragodat! Vagy örökre haragszol ránk, és kiterjeszted haragodat nemzedékről nemzedékre? Ugye felénk fordulsz és életre keltesz minket és néped örvendezhet majd tebenned? Mutasd meg nekünk, Uram, irgalmasságodat, és szabadításodat add meg nekünk. Hadd halljam meg, mit szól hozzám az Úr Isten, hisz ő békét hirdet nemzetének, szentjeinek, s mindazoknak, akik megtérnek szívükben. Bizony, közel van üdvössége azokhoz, akik félik őt, hogy dicsőség lakozzék országunkban. Az irgalom és az igazság egymásra lelnek, csókot vált az igazságosság és a béke. Hűség sarjad a földből és igazság tekint le az égből. Valóban, az Úr megadja kegyelmét, és földünk megtermi gyümölcsét. Igazságosság jár előtte, s követi az úton lépteit.

Mik 7,14-15.18-20

Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, mely magányosan lakik az erdőségben, a kertek közepén. Legeljék Básánt és Gileádot, mint a hajdankor napjaiban. Mint azon a napon, amelyen kivonultál Egyiptom földjéről, csodálatos dolgokat mutatok majd neki. Melyik isten hasonló hozzád, aki megbocsátod a gonoszságot, és elengeded örökrészed maradékainak bűnét? Nem folytatja tovább haragját, mert az irgalmasságot szereti. Ismét irgalmaz Ő majd nekünk; leveszi rólunk gonoszságainkat, s a tenger mélyére veti minden bűnünket. Hűséget tanúsítasz majd Jákob iránt, irgalmasságot Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak a hajdankor napjaiban.

Mt 12,46-50

Miközben beszélt a tömegekhez, íme, anyja és testvérei megálltak kint és kérték, hogy beszélhessenek vele. Valaki szólt neki: ,,Íme, anyád és testvéreid kint állnak és beszélni akarnak veled.” Ő ezt felelte annak, aki szólt neki: ,,Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?” Azután kitárta kezét tanítványai felé és így szólt: ,,Íme, az én anyám és testvéreim. Mert mindaz, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyekben van, az az én fivérem, nővérem és anyám.”

2010. július 20. – Kedd

Egy alkalommal Jézus éppen a népsokaságot tanította. Eközben anyja és
rokonai odaérkeztek, és kint várakoztak rá, mert beszélni akartak vele.
Valaki szólt is Jézusnak: “Anyád és rokonaid kint várnak, és beszélni
akarnak veled.” Jézus erre így válaszolt annak, aki szólt neki: “Ki az én
anyám, és kik az én rokonaim?” Majd kitárta kezét tanítványai felé, és így
szólt: “Ezek az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti mennyei Atyám
akaratát, az mind testvérem, novérem és anyám.”
Mt 12,46-50

Elmélkedés:

Ki az én anyám, és kik az én rokonaim? – kérdezi Jézus. Tévedés lenne azt
gondolni, hogy, amikor Jézus tanítványait nevezi családtagjainak, akkor
ezzel megtagadja a természetes családi köteléket. Sokkal inkább arról van
szó, hogy Jézus egy új közösséget hoz létre, amelyhez mindazok tartoznak,
akik teljesítik Isten parancsait. Ehhez a krisztusi közösséghez tartozunk
mi is, amely közösség nagyon is családias. Jézust nem csupán mesterünknek
és urunknak tekinthetjük, hanem a barátunknak és a testvérünknek is, s ez
egészen közvetlen kapcsolatot enged meg. O nem rejtozik el
megközelíthetetlen magasságokban, hanem emberi közelségbe ereszkedik le,
hogy új közösségébe hívjon minket. Szeretnék-e családtagja lenni?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Hála neked, emberek Teremto és Megváltó Istene, aki hogy fényességedet az
egész világ elott kinyilvánítsad, nagy lakomát rendeztél, amelyen saját
testedet és véredet szolgáltad föl eledelül, s szent asztaltársaságoddal
minden hívo embert megörvendeztettél, üdvösségszerzo kelyheddel
megmámorosítottál, mert hiszen abban benne van a paradicsomnak minden
gyönyörusége, úgy hogy velünk lakomáznak a szent angyalok is sokszoros
örömmel.

20. kedd (Szent Apollinaris, Antiochiai Szent Margit, Szent Illés)

Mik 7,14-15.18-20; Zs 84; Mt 12,46-50
A tenger mélyére dobja minden vétkünket az Úr

Mik 7,14-15.18-20

Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, mely magányosan lakik az erdőségben, a kertek közepén. Legeljék Básánt és Gileádot, mint a hajdankor napjaiban. Mint azon a napon, amelyen kivonultál Egyiptom földjéről, csodálatos dolgokat mutatok majd neki. Melyik isten hasonló hozzád, aki megbocsátod a gonoszságot, és elengeded örökrészed maradékainak bűnét? Nem folytatja tovább haragját, mert az irgalmasságot szereti. Ismét irgalmaz Ő majd nekünk; leveszi rólunk gonoszságainkat, s a tenger mélyére veti minden bűnünket. Hűséget tanúsítasz majd Jákob iránt, irgalmasságot Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak a hajdankor napjaiban.

Zs 84

A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Megkegyelmeztél országodnak, Uram, véget vetettél Jákob fogságának. Megbocsátottad néped vétkét, betakartad minden bűnét. Visszatartottad nagy haragodat, elfordítottad felindulásod hevét. Állíts helyre minket, szabadító Istenünk, s fordítsd el rólunk haragodat! Vagy örökre haragszol ránk, és kiterjeszted haragodat nemzedékről nemzedékre? Ugye felénk fordulsz és életre keltesz minket és néped örvendezhet majd tebenned? Mutasd meg nekünk, Uram, irgalmasságodat, és szabadításodat add meg nekünk. Hadd halljam meg, mit szól hozzám az Úr Isten, hisz ő békét hirdet nemzetének, szentjeinek, s mindazoknak, akik megtérnek szívükben. Bizony, közel van üdvössége azokhoz, akik félik őt, hogy dicsőség lakozzék országunkban. Az irgalom és az igazság egymásra lelnek, csókot vált az igazságosság és a béke. Hűség sarjad a földből és igazság tekint le az égből. Valóban, az Úr megadja kegyelmét, és földünk megtermi gyümölcsét. Igazságosság jár előtte, s követi az úton lépteit.

Mt 12,46-50

Miközben beszélt a tömegekhez, íme, anyja és testvérei megálltak kint és kérték, hogy beszélhessenek vele. Valaki szólt neki: ,,Íme, anyád és testvéreid kint állnak és beszélni akarnak veled.’ Ő ezt felelte annak, aki szólt neki: ,,Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?’ Azután kitárta kezét tanítványai felé és így szólt: ,,Íme, az én anyám és testvéreim. Mert mindaz, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyekben van, az az én fivérem, nővérem és anyám.’