Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

augusztus 2, 2010 havi archívum

2010. augusztus 2. B év, évközi idő, 18. hét, hétfő ( Vercelli Szent Özséb püspök és Eymard Szent Péter Julián áldozópap) A nap liturgikus színe: zöld

Özséb Szardínia szigetén született és 345-től Vercelli első püspöke volt. Hithűségéért száműzetésbe került. Amikor visszatért, az ariánusok ellen küzdött. 371-ben halt meg Verceliben.

Péter Julián 1811-ben született a franciaországi La Mure-ben. Hosszú küzdelem és sok áldozat árán sikerült csak bejutnia a szemináriumba. 1834-ben szentelték pappá. Megalapította az Oltáriszentségről nevezett papok kongregációját. 1868-ban halt meg és 1962-ben avatták szentté.

Jer 28,1-17

Történt pedig ugyanabban az esztendőben, Cidkijának, Júda királyának uralkodása kezdetén, a negyedik esztendő ötödik hónapjában, hogy ezt mondta nekem Hananja, Ázur fia, a Gibeonból való próféta, az Úr házában, a papok és az egész nép szeme előtt: ,,Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Összetöröm Babilon királyának igáját. Két esztendőn belül visszahozom erre a helyre az Úr házának minden felszerelését, amelyet Nebukadnezár, Babilon királya elvett erről a helyről, és Babilonba vitt. Joachint, Joakim fiát, Júda királyát, és Júda összes száműzöttjét is, akik Babilonba mentek, visszahozom erre a helyre, — mondja az Úr, — mert összetöröm Babilon királyának igáját.” Ekkor szólt Jeremiás próféta Hananja prófétához a papok szeme előtt és az egész nép szeme előtt, akik az Úr házában álltak, és ezt mondta Jeremiás próféta: ,,Valóban úgy tegyen az Úr! Váltsa valóra az Úr igéidet, melyeket prófétáltál, hogy visszahozzák az Úr házának felszereléseit és az összes száműzöttet Babilonból erre a helyre! De hallgasd csak meg ezt az igét, amelyet én mondok füled hallatára és az egész nép füle hallatára! Azok a próféták, akik előttem és előtted voltak ősidők óta, háborúról, bajról és dögvészről prófétáltak sok ország ellen és nagy királyságok ellen. Arról a prófétáról, aki békességet prófétál, akkor ismerhető fel, hogy azt a prófétát valóban az Úr küldte, ha a próféta igéje beteljesedik.” Akkor Hananja próféta levette az igát Jeremiás próféta nyakáról, és összetörte. Majd ezt mondta Hananja az egész nép szeme előtt: ,,Így szól az Úr: Így töröm össze Nebukadnezárnak, Babilon királyának igáját két esztendőn belül minden nemzet nyakán.” Jeremiás próféta pedig elment útjára. Így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz, miután Hananja próféta összetörte az igát, amely Jeremiás próféta nyakán volt: ,,Menj, és mondd meg Hananjának: Így szól az Úr: Faigákat törtél össze; csinálj helyettük vasigákat! Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vasigát teszek mindezeknek a nemzeteknek a nyakára, hogy szolgálják Nebukadnezárt, Babilon királyát, és szolgálni fogják őt; még a mező vadjait is neki adom.” Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananja prófétának: ,,Halld hát, Hananja! Nem küldött téged az Úr, te mégis hazugsággal biztattad ezt a népet. Ezért így szól az Úr: Íme, én elűzlek téged a föld színéről; még ebben az esztendőben meghalsz, mert lázadást hirdettél az Úrral szemben.” Meg is halt Hananja próféta még abban az esztendőben, a hetedik hónapban.
Mt 14,13-21

Amikor Jézus meghallotta ezt, visszavonult onnan bárkán egy puszta helyre, egyedül. A tömegek tudomást szereztek erről és követték őt gyalog a városokból. Mikor kiszállt, meglátta a hatalmas tömeget. Megkönyörült rajtuk, és meggyógyította a köztük lévő betegeket. Mikor este lett, odamentek hozzá a tanítványok és azt mondták neki: ,,Sivár ez a hely és az idő is eljárt már. Bocsásd el a tömeget, hogy a falvakba menjenek és ennivalót vegyenek maguknak.” Jézus azonban azt mondta nekik: ,,Nincs rá szükség, hogy elmenjenek, adjatok nekik ti enni.” Azok ezt felelték neki: ,,Nincs itt másunk, csak öt kenyér és két hal.” Azt mondta nekik: ,,Hozzátok ide azokat.” Megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre, aztán fogta az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte azokat, aztán odaadta a kenyereket a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek. Mindnyájan ettek és jóllaktak. Végül fölszedték a megmaradt darabokat, tizenkét tele kosárral. Mintegy ötezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és gyerekeket nem számítva.

2010. augusztus 2. – Hétfo

Amikor (a kenyérszaporítás után) mindnyájan ettek és jóllaktak, Jézus
mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak csónakba, menjenek
át elotte a túlsó partra, miközben o elbocsátja a tömeget. Amint
elbocsátotta az embereket, fölment a hegyre, hogy egyedül imádkozzék.
Közben beesteledett, és o ott volt egymagában. A csónak pedig már jó pár
stádiumnyira eltávolodott a parttól. Hányták-vetették a hullámok, mert
ellenszél fújt. Éjszaka a negyedik orváltás idején Jézus elindult feléjük
a víz színén járva. Amikor észrevették, azt hitték, hogy kísértet, és
rémületükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította oket:
?Bátorság! Én vagyok! Ne féljetek!? Erre Péter odaszólt neki: ?Uram, ha te
vagy az, parancsold meg, hogy hozzád menjek a vízen!? O azt mondta:
?Jöjj!? Péter ki is szállt a csónakból, elindult a vízen, és ment Jézus
felé. De az eros szél láttán megijedt, és merülni kezdett. Felkiáltott:
?Ments meg, Uram!? Jézus nyomban kinyújtotta kezét, megfogta ot, és így
szólt hozzá: ?Te kicsinyhitu, miért kételkedtél?? Amikor beszálltak a
bárkába, a szél elállt. A csónakban levok pedig leborultak elotte, és így
szóltak: ?Te valóban az Isten Fia vagy!? Akkor átkeltek a tavon, és
Genezáret földjénél értek partot. Annak a helynek a lakói felismerték
Jézust, hírét vitték az egész környéken. Eléje hoztak minden beteget, és
kérték, hogy legalább ruhája szegélyét érinthessék. És akik csak
hozzáértek, mind meggyógyultak.
Mt 14,22-36

Elmélkedés:

A mai evangéliumi történet egy természeti csodát ír le, amelyben Jézus a
vízen jár. De most mégse a csodára figyeljünk, hanem az emberi viselkedés
változásaira! Nagy az ellentét a Jézust megpillantó tanítványok félelme és
aközött, hogy kiszállva a csónakból az Úr elott leborulva hitvallást
tesznek. Péter magatartásában is észreveheto a fordulat, de ez éppen
ellentétes, mint a többieknél. Rendkívüli bátorsága és lobbanékony
szeretete jeleként képes a vízen járni, de aztán hirtelen süllyedni kezd,
mert a kicsinyhituség felülkerekedik rajta.
A hit és a kételkedés, a remény és a reményvesztettség, a szeretet
erossége és gyengesége váltakozik állandóan bennünk. Biztonságot jelent
számunkra, ha egyházunk csónakjában maradunk, de ha ki akarunk szállni,
akkor azonnal sebezhetoekké válunk. Törekszünk-e a biztonságra? Milyen
irányba fejlodik hitünk?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Áldott legyen a buzgalom, mely Isten karjába vezet! Áldott legyen a
lemondás errol az egynéhány nyomorult dologról, amely ily magas
méltósághoz juttat! Gondoljátok csak meg, hogy ha egyszer az Úr karjain
hordoz benneteket, mit törodtök ti majd akkor azzal, ha az egész világ
kígyót-békát kiált reátok! Elég hatalmas O arra, hogy bárkivel szemben is
megvédelmezzen benneteket.
Nagy Szent Teréz

2. hétfő (Vercelli Szent Özséb)

Jer 28,1-17; Zs 118,29-102; Mt 14,13-21
Eltöröllek, mert beszéded engedetlenség volt az Úrral szemben

Jer 28,1-17

Történt pedig ugyanabban az esztendőben, Cidkijának, Júda királyának uralkodása kezdetén, a negyedik esztendő ötödik hónapjában, hogy ezt mondta nekem Hananja, Ázur fia, a Gibeonból való próféta, az Úr házában, a papok és az egész nép szeme előtt: ,,Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Összetöröm Babilon királyának igáját. Két esztendőn belül visszahozom erre a helyre az Úr házának minden felszerelését, amelyet Nebukadnezár, Babilon királya elvett erről a helyről, és Babilonba vitt. Joachint, Joakim fiát, Júda királyát, és Júda összes száműzöttjét is, akik Babilonba mentek, visszahozom erre a helyre, — mondja az Úr, — mert összetöröm Babilon királyának igáját.’ Ekkor szólt Jeremiás próféta Hananja prófétához a papok szeme előtt és az egész nép szeme előtt, akik az Úr házában álltak, és ezt mondta Jeremiás próféta: ,,Valóban úgy tegyen az Úr! Váltsa valóra az Úr igéidet, melyeket prófétáltál, hogy visszahozzák az Úr házának felszereléseit és az összes száműzöttet Babilonból erre a helyre! De hallgasd csak meg ezt az igét, amelyet én mondok füled hallatára és az egész nép füle hallatára! Azok a próféták, akik előttem és előtted voltak ősidők óta, háborúról, bajról és dögvészről prófétáltak sok ország ellen és nagy királyságok ellen. Arról a prófétáról, aki békességet prófétál, akkor ismerhető fel, hogy azt a prófétát valóban az Úr küldte, ha a próféta igéje beteljesedik.’ Akkor Hananja próféta levette az igát Jeremiás próféta nyakáról, és összetörte. Majd ezt mondta Hananja az egész nép szeme előtt: ,,Így szól az Úr: Így töröm össze Nebukadnezárnak, Babilon királyának igáját két esztendőn belül minden nemzet nyakán.’ Jeremiás próféta pedig elment útjára. Így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz, miután Hananja próféta összetörte az igát, amely Jeremiás próféta nyakán volt: ,,Menj, és mondd meg Hananjának: Így szól az Úr: Faigákat törtél össze; csinálj helyettük vasigákat! Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vasigát teszek mindezeknek a nemzeteknek a nyakára, hogy szolgálják Nebukadnezárt, Babilon királyát, és szolgálni fogják őt; még a mező vadjait is neki adom.’ Majd ezt mondta Jeremiás próféta Hananja prófétának: ,,Halld hát, Hananja! Nem küldött téged az Úr, te mégis hazugsággal biztattad ezt a népet. Ezért így szól az Úr: Íme, én elűzlek téged a föld színéről; még ebben az esztendőben meghalsz, mert lázadást hirdettél az Úrral szemben.’ Meg is halt Hananja próféta még abban az esztendőben, a hetedik hónapban.

Zs 118,29-102

Tartsd távol tőlem a gonoszság útját, és törvényed szerint irgalmazz nekem! Az igazság útját választottam, ítéleteidről meg nem feledkezem. Parancsolataidhoz ragaszkodom, Uram, ne hagyj szégyent érnem! Törvényeid útján futok, mert te bátorítod szívemet. Oktass engem, Uram, törvényeid útjára, hogy mindenkor csak azt kutassam! Adj értelmet, hogy törvényedet vizsgáljam, és teljes szívemből megtartsam! Vezess engem parancsaid ösvényére, mert benne lelem kedvemet! Hajtsd szívemet parancsolataidra, és ne a kapzsiságra! Fordítsd el szememet, hiúságot ne nézzen, éltess engem a te utadon! Teljesítsd szolgádnak, amit neki ígértél, hisz fél téged! Fordítsd el tőlem a gyalázatot, amelytől borzadok, hisz gyönyörűségesek végzéseid! Íme, én kívánom rendeleteidet, igazságod által adj nekem életet! Szálljon rám, Uram, kegyelmed, szabadításod, amint megmondtad, hadd feleljek meg azoknak, akik gyaláznak engem, hiszen bízom igéidben. Ne vedd el számtól az igazság szavát sohasem, hisz nagyon bízom ítéleteidben, és szüntelen megtartom törvényedet, mindenkor és minden időben. Tágas úton járok, mert rendeleteidet kutatom. Parancsolataidról királyok előtt beszélek, és nem szégyenülök meg. Törvényeidről elmélkedem, mert szeretem őket. Parancsaid felé emelem kezemet, mert kedvesek nekem, és gondolkodom rendeleteiden. Emlékezzél meg szavadról, melyet szolgádnak mondtál, amellyel reménységet nyújtottál nekem. Nyomorúságomban ez vigasztal engem, mert igéd életet ad nekem. A kevélyek nagyon gúnyolnak engem, de én nem térek el törvényedtől. Örök ítéleteidre gondolok, Uram, és megvigasztalódom. Harag vesz rajtam erőt a bűnösök miatt, akik elhagyják törvényedet. De énekek nekem a te parancsolataid zarándokságom helyén. Éjjel is nevedre gondolok, Uram, és megőrzöm törvényedet. Az az én osztályrészem, hogy rendeleteidet megtartom. Mondom, Uram: Az az osztályrészem, hogy teljesítsem törvényedet. Teljes szívemből könyörgök előtted, irgalmazz nekem, amint megígérted. Megfontolom útjaimat, és lábamat parancsolataid felé irányítom. Kész vagyok és nem vonakodom, hogy rendeleteidet megtartsam. Gonoszok kötelékei vesznek körül engem, de törvényeidről nem feledkezem meg. Éjfélkor is felkelek, hogy hálát adjak neked igazságos ítéleteidért. Társa vagyok mindazoknak, akik félnek téged, és megtartják rendeleteidet. Tele van, Uram, a föld kegyelmeddel, igazságaidra taníts meg engem. Jót tettél, Uram, szolgádnak, amint megmondtad. Taníts jóra, okosságra, tudományra, mert hiszek parancsaidban. Amíg megalázás nem ért, tévelyegtem, most azonban teljesítem immár, amit elrendeltél. Jóságos vagy te: jóvoltodban taníts meg engem rendeleteidre. A hatalmasok álnokságokat gondolnak ki ellenem, de én teljes szívvel megtartom parancsaidat. Az ő szívük megalvadt, mint a zsír, én azonban törvényeidben gyönyörködöm. Javamra válik, hogy megaláztál engem, hogy megtanuljam igazságaidat. Szád törvénye nekem többet ér mint ezernyi arany és ezüst. Kezed teremtett és formált engem, adj értelmet, hogy megtanuljam parancsaidat. Örvendezve néznek engem, akik téged félnek, mert erősen bízom szavaidban. Tudom, Uram, hogy ítéleteid igazságosak, és méltán aláztál meg engem. Vigasztaljon meg engem irgalmad, miként szolgádnak ígérted. Szálljon rám irgalmad, hogy éljek, mert törvényedről elmélkedem. Érje szégyen a kevélyeket, mert ők csalárdul gonoszat művelnek ellenem, én azonban elmélkedem rendeleteiden. Forduljanak hozzám, akik téged félnek, és parancsolataidat ismerik. Szívem szeplőtelen legyen rendeleteid szerint, hogy meg ne szégyenüljek. Lelkem epedve várja segítségedet, erősen bízom igédben. Szemem epedve várja igédet, kérdem: ,,Mikor vigasztalsz meg engem?’ Olyan vagyok, mint tömlő a füstben, de nem feledkezem meg törvényeidről. Meddig kell még várnia szolgádnak? Mikor mondasz ítéletet üldözőim felett? Vermet ásnak nekem a kevélyek, akik nem törvényed szerint élnek. Minden parancsod igazság; Csalárdul üldöznek: segíts meg engem! Kevés híja, hogy a földről el nem emésztenek, de én nem hagytam el rendeleteidet. Adj irgalmad szerint életet nekem, hogy szád parancsolatait megőrizzem. Uram, örökkön örökké áll a mennyben a te igéd. Nemzedékről nemzedékre tart a te hűséged, szilárd alapokra helyezted a földet. Rendelésed szerint áll fenn máig, mert neked szolgál minden. Ha nem törvényed volna gyönyörűségem, akkor talán nyomorúságomban elvesztem volna. Sohasem feledem rendeleteidet, mert általuk adsz életet nekem. Tied vagyok, ments meg engem, mert parancsaidat kutatom. Lesnek rám a bűnösök, hogy elveszejtsenek, de én törvényedre figyelek. Látom, hogy minden tökéletesség véges, de a te parancsolatod bizony megmarad. Mennyire szeretem, Uram, törvényedet! Egész nap róla elmélkedem. Ellenségeimnél bölcsebbé tettél parancsolatoddal, mert mindenkor velem van. Minden oktatómnál értelmesebb lettem, mert törvényedről elmélkedem. Az öregeknél értelmesebb lettem, mert rendeleteidet megfogadtam. Minden gonosz úttól távol tartom lábamat, hogy megtartsam szavaidat. Rendeleteidtől nem térek el, mert te szabsz törvényt nekem.

Mt 14,13-21

Amikor Jézus meghallotta ezt, visszavonult onnan bárkán egy puszta helyre, egyedül. A tömegek tudomást szereztek erről és követték őt gyalog a városokból. Mikor kiszállt, meglátta a hatalmas tömeget. Megkönyörült rajtuk, és meggyógyította a köztük lévő betegeket. Mikor este lett, odamentek hozzá a tanítványok és azt mondták neki: ,,Sivár ez a hely és az idő is eljárt már. Bocsásd el a tömeget, hogy a falvakba menjenek és ennivalót vegyenek maguknak.’ Jézus azonban azt mondta nekik: ,,Nincs rá szükség, hogy elmenjenek, adjatok nekik ti enni.’ Azok ezt felelték neki: ,,Nincs itt másunk, csak öt kenyér és két hal.’ Azt mondta nekik: ,,Hozzátok ide azokat.’ Megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre, aztán fogta az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte azokat, aztán odaadta a kenyereket a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek. Mindnyájan ettek és jóllaktak. Végül fölszedték a megmaradt darabokat, tizenkét tele kosárral. Mintegy ötezer férfi volt, aki evett, az asszonyokat és gyerekeket nem számítva.

2010. augusztus 1. C év, évközi idő, 18. vasárnap (Ligouri Szent Alfonz Mária püspök és egyháztanító) A nap liturgikus színe: zöld

1696-ban született nápolyi nemes családból. Az ügyvédi pályára lépett. Egy perrel kapcsolatban tévedésre jött rá, és ez meggyőzte a világi dolgok hiábavalóságáról. A papi pályára lépett, hivatása lett a nép nagyarányú, rendszeres és korszerű lelki gondozása. A bűnösök és lanyha keresztények is tömegesen tértek meg hatására. A népmissziók szolgálatára társulatot szervezett. XIV. Benedek pápa – látva áldozatos működésüket – jóváhagyta, és Redemptorista szervezet néven terjedt el.

Később engedelmességből elfogadta a püspöki kinevezést. Egyházmegyéjében minden plébánián missziót tartott, megszüntette az egyházi visszaéléseket: sokat tett a papság életszentségének és képzettségének érdekében. 79 élves korában visszamehetett szerzetébe, és azt vezette, még ágyhoz kötötten is. 94 éves korában halt meg; 1839-ben szentté, 1871-ben egyháztanítóvá avatták. Írásai 60 kötetet tesznek ki. Legnevezetesebb műve a Theologia Moralis, melyet a gyóntatók számára írt. Ma is népszerűek az Oltáriszentség és Szűz Mária dicsőítésére írt imái.

Méltán imádkozzuk a Zsoltáros szavával a szentmise Kezdőénekében:
Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban,
a bölcsesség és értelem lelkével
töltötte be őt az Úr,
a dicsőség ruháját adta reá!
FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Isten nem ítéli el a jó szándékú embert. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy megszabaduljunk a büntető ítélettől.
KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Aki eljöttél, hogy a világ Üdvözítője legyél:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki a bűn testében jöttél el, hogy mindenben hasonlóvá legyél hozzánk, a bűnt kivéve:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki megszabadítottál minket a bűn és halál törvényétől:
Uram, irgalmazz!
A SZENTLECKÉHEZ (Róm 8, 1-4)
A lélek törvénye, amely a Krisztus Jézusban való életből fakad, megszabadít minket a bűnnek és a halálnak törvényétől, hogy a megigazulás törvénye teljesedjék rajtunk.
AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mt 5, 13-19)
Jézus példabeszéde figyelmeztet arra, hogy jellé, példaképpé kell válnunk az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteinket, és dicsőítsék érte a mennyei Atyát.
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Kérjük, Testvéreim, mennyei Atyánkat, adja kegyelmét, hogy Szent Alfonz példájára a mi cselekedeteink is szüntelenül Isten dicsőségét szolgálják.
1. Add, Urunk, hogy a világ dicsősége helyett a Te szolgálatodban leljük örömünket.
2. Add, hogy egész életünk a szeretet szolgálata gyakorlásában legyen egyre tökéletesebb.
3. Világosítsd meg Szentlelkeddel értelmünket, hogy mindig felismerjük az akaratod szerinti helyes cselekvés módját.
4. Adj engedelmes akaratot, hogy Szent Alfonz példájára mi is engedelmes lélekkel fogadjuk földi helytartód, a pápa rendelkezéseit.
5. Add, Urunk, hogy földi életünk minden percét kihasználva juthassunk Szent Színed elé.
Gondviselő Atyánk! Egyházadat újra és újra szentekkel áldod meg, hogy az idők viharaiban életük példájával és a Szentlélek megvilágosító kegyelmével tanítsák az embereket. Kérünk, adj új szenteket Egyházadnak, akik Szent Alfonz példája szerint egész életükkel a kegyelem gazdagodását és az emberek üdvösségét mozdítják elő. Krisztus, a mi Urunk által.

Igen kényes és aktuális témáról szól a mai evangélium. De valójában mindig aktuális ez a téma, mert a történelem során mindig találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az ember hajlamos úgy berendezkedni itt a földön, úgy körülvenni magát anyagi javakkal, mintha örökké itt élne. Királyok, uralkodók, földesurak, gyárosok és napjaink multimilliomosai követik el újra és újra ezt a hibát megfeledkezve arról azt egyszerű tényről, hogy mindazt a vagyont és javakat, amit e földi életben felhalmoznak és magukénak tudhatnak, egészen egyszerűen nem vihetik át az örökkévalóságba.
Itt egy fontos tévedést kell tisztázni: nem az anyagiak, az anyagvilág a rossz. Jézus soha nem tett ilyen kijelentést. Ez már egy másik véglet lenne, egyfajta dualizmus, miszerint a világunk két összetevőjéből a szellemi és az anyagi dolgok közül az anyagi mindenestől rossz és a rossz forrása. Ez már nemcsak az ember által alkotott anyagiakra, hanem az egész anyagvilágra vonatkozik. Eszerint nemcsak a pénz, hanem az anyagból álló természet is rossz lenne alapvetően.
Az anyag nem lehet rossz, mert azt is Isten teremtette, s amit Isten teremtett az jó, mert ő csak jót képes teremteni. Gondoljatok arra, hogy Jézus is ő is megcsodálta a mező egyszerű liliomát, mert fel tudta fedezni benne Atyja teremtő kezét. Az anyag rosszá akkor válhat, ha mi emberek ezt az Istentől kapott anyagvilágot rosszul használjuk. Ha a természetben felfedezett vasércből fegyvereket és nem kombájnokat, vagy más hasznos gépeket készítünk.
A mai evangéliumban is pontosan erről van szó. Jézus nem azt mondja, hogy ne szerezzetek magatoknak anyagiakat, hanem azt, hogy “Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” Tehát különösen arra kel vigyázni, hogy hogyan viszonyulok a pénzhez, az anyagi javakhoz. Eszerint nemcsak a multimilliomost fenyegeti a kapzsiság veszélye, hanem a nincstelen koldust is, akinek minden vagyona egy szatyor összeguberált holmi, de azt senkivel nem hajlandó megosztani.
A keresztény ember tudja az élet igazi értelmét és ennek fényében nézi és kezeli az anyagi dolgokat. Az élet értelme az, hogy Isten szeret minket és isteni életében akar részesíteni minket mindörökre. Olyan életben, amelyet “Szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” Isten szeretete féltékeny. Ezt a féltékeny szeretetet azonban helyesen kell érteni. Azt jeleni, hogy nem tűr meg mást maga mellett egyenrangúként, kizárólagosan, mert ő a teremtő Isten. Nincs értelme mást vele egy sorba helyezni, mert minden tőle függ. Isten tehát életünk gyökere és célja, s ha Őt kifelejtjük életünkből, akkor életünk tulajdonképpen értelmetlenné válik. S ha bármi mást, pénzt vagy jólétet megpróbálunk vele egy sorba tenni, vagy Istennel helyettesíteni, teljesen elhibázhatjuk életünket.
Az elmúlt hetekben olvastam egy könyvet egy hitetlen pszichológustól, Csíkszentmihályi Mihálytól, ami arról szólt, hogy hogyan találhatunk élményt abban, amit teszünk, akár kényszeredetten, akár szabad választás alapján. Mindenféle területét vizsgálja az ember életének, hogy végül is életünk hogyan válhat élménnyé, vagy másképpen fogalmazva boldoggá. A krisztusi tanítástól függetlenül ez a pszichológus felismerte, hogy önmagában még a pénz, az anyagi jólét megléte nem jelenti azt, hogy automatikusan boldogokká is válunk. A bűnözési statisztikáknak van egy érdekes pontja. Sok olyant lehet találni, akik anyagi jólétben élnek, s mégis a bűnözés útjára léptek. Gondoljatok a maffiákra. Miért ez a furcsaság. Minden bizonnyal annak a megnyilvánulása ez, hogy a pénz egyedül nem tesz boldoggá. Sőt, akinek minden az ölébe hullik, lassan semmi örömet, mozgást nem lát az életben, s ilyenkor inkább a bűnözés útjára lép, mert az izgalmasabb.
Jézus mai példabeszéde a gazdag emberről erről szól: az anyagi javak bűvöletében a gazdag ember megfeledkezett Istenről. Istenről, aki élete gyökere és célja, s akinek tulajdonképpen köszönheti a jó termést, mellyel nem tud mit kezdeni.
Milyen sokan vagyunk ebben a helyzetben! Mert ha talán nem is vagyunk milliomosak, ha nem is engedhetünk meg magunknak akármit, de azért valahogy titkon erre vágyunk, hogy ilyen életünk legyen. Ezért hajtunk, hogy a jól megérdemelt pihenésben részünk legyen, s amikor pedig odajutunk, hogy élvezhetnénk a jól megérdemelt pihenést, már nem is érdekel az egész. S közben elveszítjük a legfontosabbat, az Isten szeretetét, s ezzel együtt az élet értelmét. Ha erre gondoltok, akkor mindjárt érthetőbb lesz Krisztus Urunk mondata. “Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” S megviláglik egy másik mondásának értelme: “Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok!”
Kedves testvérek! Mennyivel boldogabbak lennének az emberek, ha megszívlelnék ezt a jézusi mondást és eszerint alakítanák életüket. Ha nem az olcsó élvezethajhászó reklámok csábításának engednének, melyek arról harsognak, hogy bizonyos dolgok birtoklása teszi boldoggá az ember. Ezen a világon csak egyetlen dolgot kell birtokolni: Istent és a szeretetet, amely maga Isten. Persze ezt a szót is, hogy szeretet elhasználták és lejáratták. A legtöbb ember nem arra gondol e szó hallatán, mint például Szent Pál, aki a csodálatos szeretethimnuszában foglalta össze az igazi szeretet jellemzőit.
Ne engedjétek tehát, hogy a világ kapzsisága eluralkodják életeteken, hanem bízzátok rá magatokat Krisztus Istenünkre, aki egyedül tud adni minden embernek igazi, emberhez méltó boldogságot.

Préd 1,2; 2,21-23

Minden hiúság, mondja a Prédikátor, csupa hiúság, minden csak hiúság! … hisz megesik, hogy valaki bölcsességgel, okosan és sikerrel végzi munkáját, azután keresetét átengedi olyannak, aki mit sem fáradt. Ez is hiúság, sőt nagy baj! Mert mi haszna van az embernek minden fáradságából és a szíve gondjából, amellyel emészti magát a nap alatt? Minden napja csupa szenvedés és bosszúság, és szíve még éjjel sem tud megnyugodni. Nemde, ez is csak hiúság?
Kol 3,1-5.9-11

Ezért tehát, ha feltámadtatok Krisztussal, keressétek az odafent valókat, ahol Krisztus van, Isten jobbján ülve [Zsolt 110,1]. Az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a földiekkel. Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve Istenben. Amikor pedig Krisztus, a ti életetek, megjelenik, akkor majd ti is megjelentek vele együtt a dicsőségben. Irtsátok ki tehát tagjaitokból azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a bujaságot, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás. Ne hazudjatok egymásnak, ti, akik levetettétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és magatokra öltöttétek az újat, aki teremtőjének képmására állandóan megújul a teljes megismerésig. Itt nincs már többé görög és zsidó, nincs körülmetéltség és körülmetéletlenség, nincs barbár, szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenben Krisztus.
Lk 12,13-21

Valaki megszólította a tömegből: Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget! Ő azt felelte neki: Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek? Aztán így szólt hozzájuk: Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete. Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.’ Majd azt mondta: Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet! Isten azonban így szólt hozzá: Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.