Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

2010. augusztus 1. C év, évközi idő, 18. vasárnap (Ligouri Szent Alfonz Mária püspök és egyháztanító) A nap liturgikus színe: zöld

1696-ban született nápolyi nemes családból. Az ügyvédi pályára lépett. Egy perrel kapcsolatban tévedésre jött rá, és ez meggyőzte a világi dolgok hiábavalóságáról. A papi pályára lépett, hivatása lett a nép nagyarányú, rendszeres és korszerű lelki gondozása. A bűnösök és lanyha keresztények is tömegesen tértek meg hatására. A népmissziók szolgálatára társulatot szervezett. XIV. Benedek pápa – látva áldozatos működésüket – jóváhagyta, és Redemptorista szervezet néven terjedt el.

Később engedelmességből elfogadta a püspöki kinevezést. Egyházmegyéjében minden plébánián missziót tartott, megszüntette az egyházi visszaéléseket: sokat tett a papság életszentségének és képzettségének érdekében. 79 élves korában visszamehetett szerzetébe, és azt vezette, még ágyhoz kötötten is. 94 éves korában halt meg; 1839-ben szentté, 1871-ben egyháztanítóvá avatták. Írásai 60 kötetet tesznek ki. Legnevezetesebb műve a Theologia Moralis, melyet a gyóntatók számára írt. Ma is népszerűek az Oltáriszentség és Szűz Mária dicsőítésére írt imái.

Méltán imádkozzuk a Zsoltáros szavával a szentmise Kezdőénekében:
Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban,
a bölcsesség és értelem lelkével
töltötte be őt az Úr,
a dicsőség ruháját adta reá!
FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Isten nem ítéli el a jó szándékú embert. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy megszabaduljunk a büntető ítélettől.
KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Aki eljöttél, hogy a világ Üdvözítője legyél:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki a bűn testében jöttél el, hogy mindenben hasonlóvá legyél hozzánk, a bűnt kivéve:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki megszabadítottál minket a bűn és halál törvényétől:
Uram, irgalmazz!
A SZENTLECKÉHEZ (Róm 8, 1-4)
A lélek törvénye, amely a Krisztus Jézusban való életből fakad, megszabadít minket a bűnnek és a halálnak törvényétől, hogy a megigazulás törvénye teljesedjék rajtunk.
AZ EVANGÉLIUMHOZ (Mt 5, 13-19)
Jézus példabeszéde figyelmeztet arra, hogy jellé, példaképpé kell válnunk az emberek előtt, hogy lássák jócselekedeteinket, és dicsőítsék érte a mennyei Atyát.
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Kérjük, Testvéreim, mennyei Atyánkat, adja kegyelmét, hogy Szent Alfonz példájára a mi cselekedeteink is szüntelenül Isten dicsőségét szolgálják.
1. Add, Urunk, hogy a világ dicsősége helyett a Te szolgálatodban leljük örömünket.
2. Add, hogy egész életünk a szeretet szolgálata gyakorlásában legyen egyre tökéletesebb.
3. Világosítsd meg Szentlelkeddel értelmünket, hogy mindig felismerjük az akaratod szerinti helyes cselekvés módját.
4. Adj engedelmes akaratot, hogy Szent Alfonz példájára mi is engedelmes lélekkel fogadjuk földi helytartód, a pápa rendelkezéseit.
5. Add, Urunk, hogy földi életünk minden percét kihasználva juthassunk Szent Színed elé.
Gondviselő Atyánk! Egyházadat újra és újra szentekkel áldod meg, hogy az idők viharaiban életük példájával és a Szentlélek megvilágosító kegyelmével tanítsák az embereket. Kérünk, adj új szenteket Egyházadnak, akik Szent Alfonz példája szerint egész életükkel a kegyelem gazdagodását és az emberek üdvösségét mozdítják elő. Krisztus, a mi Urunk által.

Igen kényes és aktuális témáról szól a mai evangélium. De valójában mindig aktuális ez a téma, mert a történelem során mindig találkozunk azzal a jelenséggel, hogy az ember hajlamos úgy berendezkedni itt a földön, úgy körülvenni magát anyagi javakkal, mintha örökké itt élne. Királyok, uralkodók, földesurak, gyárosok és napjaink multimilliomosai követik el újra és újra ezt a hibát megfeledkezve arról azt egyszerű tényről, hogy mindazt a vagyont és javakat, amit e földi életben felhalmoznak és magukénak tudhatnak, egészen egyszerűen nem vihetik át az örökkévalóságba.
Itt egy fontos tévedést kell tisztázni: nem az anyagiak, az anyagvilág a rossz. Jézus soha nem tett ilyen kijelentést. Ez már egy másik véglet lenne, egyfajta dualizmus, miszerint a világunk két összetevőjéből a szellemi és az anyagi dolgok közül az anyagi mindenestől rossz és a rossz forrása. Ez már nemcsak az ember által alkotott anyagiakra, hanem az egész anyagvilágra vonatkozik. Eszerint nemcsak a pénz, hanem az anyagból álló természet is rossz lenne alapvetően.
Az anyag nem lehet rossz, mert azt is Isten teremtette, s amit Isten teremtett az jó, mert ő csak jót képes teremteni. Gondoljatok arra, hogy Jézus is ő is megcsodálta a mező egyszerű liliomát, mert fel tudta fedezni benne Atyja teremtő kezét. Az anyag rosszá akkor válhat, ha mi emberek ezt az Istentől kapott anyagvilágot rosszul használjuk. Ha a természetben felfedezett vasércből fegyvereket és nem kombájnokat, vagy más hasznos gépeket készítünk.
A mai evangéliumban is pontosan erről van szó. Jézus nem azt mondja, hogy ne szerezzetek magatoknak anyagiakat, hanem azt, hogy “Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” Tehát különösen arra kel vigyázni, hogy hogyan viszonyulok a pénzhez, az anyagi javakhoz. Eszerint nemcsak a multimilliomost fenyegeti a kapzsiság veszélye, hanem a nincstelen koldust is, akinek minden vagyona egy szatyor összeguberált holmi, de azt senkivel nem hajlandó megosztani.
A keresztény ember tudja az élet igazi értelmét és ennek fényében nézi és kezeli az anyagi dolgokat. Az élet értelme az, hogy Isten szeret minket és isteni életében akar részesíteni minket mindörökre. Olyan életben, amelyet “Szem nem látott, fül nem hallott, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” Isten szeretete féltékeny. Ezt a féltékeny szeretetet azonban helyesen kell érteni. Azt jeleni, hogy nem tűr meg mást maga mellett egyenrangúként, kizárólagosan, mert ő a teremtő Isten. Nincs értelme mást vele egy sorba helyezni, mert minden tőle függ. Isten tehát életünk gyökere és célja, s ha Őt kifelejtjük életünkből, akkor életünk tulajdonképpen értelmetlenné válik. S ha bármi mást, pénzt vagy jólétet megpróbálunk vele egy sorba tenni, vagy Istennel helyettesíteni, teljesen elhibázhatjuk életünket.
Az elmúlt hetekben olvastam egy könyvet egy hitetlen pszichológustól, Csíkszentmihályi Mihálytól, ami arról szólt, hogy hogyan találhatunk élményt abban, amit teszünk, akár kényszeredetten, akár szabad választás alapján. Mindenféle területét vizsgálja az ember életének, hogy végül is életünk hogyan válhat élménnyé, vagy másképpen fogalmazva boldoggá. A krisztusi tanítástól függetlenül ez a pszichológus felismerte, hogy önmagában még a pénz, az anyagi jólét megléte nem jelenti azt, hogy automatikusan boldogokká is válunk. A bűnözési statisztikáknak van egy érdekes pontja. Sok olyant lehet találni, akik anyagi jólétben élnek, s mégis a bűnözés útjára léptek. Gondoljatok a maffiákra. Miért ez a furcsaság. Minden bizonnyal annak a megnyilvánulása ez, hogy a pénz egyedül nem tesz boldoggá. Sőt, akinek minden az ölébe hullik, lassan semmi örömet, mozgást nem lát az életben, s ilyenkor inkább a bűnözés útjára lép, mert az izgalmasabb.
Jézus mai példabeszéde a gazdag emberről erről szól: az anyagi javak bűvöletében a gazdag ember megfeledkezett Istenről. Istenről, aki élete gyökere és célja, s akinek tulajdonképpen köszönheti a jó termést, mellyel nem tud mit kezdeni.
Milyen sokan vagyunk ebben a helyzetben! Mert ha talán nem is vagyunk milliomosak, ha nem is engedhetünk meg magunknak akármit, de azért valahogy titkon erre vágyunk, hogy ilyen életünk legyen. Ezért hajtunk, hogy a jól megérdemelt pihenésben részünk legyen, s amikor pedig odajutunk, hogy élvezhetnénk a jól megérdemelt pihenést, már nem is érdekel az egész. S közben elveszítjük a legfontosabbat, az Isten szeretetét, s ezzel együtt az élet értelmét. Ha erre gondoltok, akkor mindjárt érthetőbb lesz Krisztus Urunk mondata. “Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” S megviláglik egy másik mondásának értelme: “Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok!”
Kedves testvérek! Mennyivel boldogabbak lennének az emberek, ha megszívlelnék ezt a jézusi mondást és eszerint alakítanák életüket. Ha nem az olcsó élvezethajhászó reklámok csábításának engednének, melyek arról harsognak, hogy bizonyos dolgok birtoklása teszi boldoggá az ember. Ezen a világon csak egyetlen dolgot kell birtokolni: Istent és a szeretetet, amely maga Isten. Persze ezt a szót is, hogy szeretet elhasználták és lejáratták. A legtöbb ember nem arra gondol e szó hallatán, mint például Szent Pál, aki a csodálatos szeretethimnuszában foglalta össze az igazi szeretet jellemzőit.
Ne engedjétek tehát, hogy a világ kapzsisága eluralkodják életeteken, hanem bízzátok rá magatokat Krisztus Istenünkre, aki egyedül tud adni minden embernek igazi, emberhez méltó boldogságot.

Préd 1,2; 2,21-23

Minden hiúság, mondja a Prédikátor, csupa hiúság, minden csak hiúság! … hisz megesik, hogy valaki bölcsességgel, okosan és sikerrel végzi munkáját, azután keresetét átengedi olyannak, aki mit sem fáradt. Ez is hiúság, sőt nagy baj! Mert mi haszna van az embernek minden fáradságából és a szíve gondjából, amellyel emészti magát a nap alatt? Minden napja csupa szenvedés és bosszúság, és szíve még éjjel sem tud megnyugodni. Nemde, ez is csak hiúság?
Kol 3,1-5.9-11

Ezért tehát, ha feltámadtatok Krisztussal, keressétek az odafent valókat, ahol Krisztus van, Isten jobbján ülve [Zsolt 110,1]. Az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a földiekkel. Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve Istenben. Amikor pedig Krisztus, a ti életetek, megjelenik, akkor majd ti is megjelentek vele együtt a dicsőségben. Irtsátok ki tehát tagjaitokból azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a bujaságot, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás. Ne hazudjatok egymásnak, ti, akik levetettétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és magatokra öltöttétek az újat, aki teremtőjének képmására állandóan megújul a teljes megismerésig. Itt nincs már többé görög és zsidó, nincs körülmetéltség és körülmetéletlenség, nincs barbár, szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenben Krisztus.
Lk 12,13-21

Valaki megszólította a tömegből: Mester! Mondd testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget! Ő azt felelte neki: Ember! Ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek? Aztán így szólt hozzájuk: Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete. Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Akkor így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.’ Majd azt mondta: Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. Azután azt mondom lelkemnek: Én lelkem! Van sok javad, sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, élvezd az életet! Isten azonban így szólt hozzá: Esztelen! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem az Istenben gazdag.

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: