Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

augusztus 6, 2010 havi archívum

2010. augusztus 6. Urunk színeváltozása A nap liturgikus színe: fehér

A Tábor-hegyi megdicsőülés ünnepét eredetileg csak a keleti keresztények ülték meg. A nyugati egyházban III. Kallixtus pápa rendelte el hálaünnepül annak emlékére, hogy Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezetésével a magyar seregek, 1456-ban Nándorfehérvárnál győzelmet arattak a törökök felett. Ennek emlékét hirdeti az egész világon a déli harangszó. Jézus megdicsőülésének helye, a régi hagyomány szerint, a Tábor-hegye volt. Ide ment fel három tanítványával: Péterrel, Jakabbal és Jánossal.

Dán 7,9-10.13-14

Néztem, és egyszer csak trónokat állítottak fel, s egy Ősöreg leült; a ruházata fehér volt, mint a hó, és fején a haj olyan, mint a tiszta gyapjú; trónja lángoló tűz, kerekei égő tűz. Tüzes és sebes folyó jött ki színe előtt; ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer százezren hódoltak neki; a bíróság leült és a könyveket felnyitották. Majd azt láttam az éjszakai látomásban, hogy íme, az ég felhőiben valaki jött, aki olyan volt, mint az Emberfia, s amikor az Ősöregig eljutott, az ő színe elé vitték, és ő hatalmat, méltóságot és országot adott neki, hogy minden nép, törzs és nyelv neki szolgáljon, és hatalma örök hatalom legyen, amely meg nem szűnik, és országa olyan, amely el nem pusztul.
2Pét 1,16-19

Mert nem mesterségesen kiagyalt meséket követve adtuk tudtotokra a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem mint akik szemtanúi voltunk az ő nagyságának. Mikor ugyanis az Atyaistentől tiszteletet és dicsőséget nyert, ez a szózat hangzott hozzá a magasztos dicsőségből: Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik! Mi hallottuk ezt az égből jövő szózatot, amikor vele voltunk a szent hegyen. És súlyos prófétai beszéd birtokában vagyunk, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg a nap fel nem virrad, és a hajnalcsillag fel nem kél szívetekben.
Lk 9,28b-36

Történt pedig e beszéd után mintegy nyolc nappal, hogy maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felment a hegyre imádkozni. Miközben imádkozott, arcának színe elváltozott, a ruházata fehér lett és fényben sugárzó. És íme, két férfi beszélgetett vele, Mózes és Illés, akik dicsőségben megjelentek, és beszéltek az ő eltávozásáról, amelyet Jeruzsálemben készült beteljesíteni. Pétert és a vele lévőket elnyomta az álom. Amikor felébredtek, látták dicsőségét, és a két férfit, akik ott álltak vele. És történt, hogy amikor eltávoztak tőle, Péter ezt mondta Jézusnak: Mester! Jó nekünk itt lenni! Hadd csináljunk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet! Nem tudta ugyanis, hogy mit mond. Amíg ezeket mondta, felhő szállt le, és elborította őket. Amint a felhőbe jutottak, félelem fogta el őket. A felhőből szózat hallatszott: Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok [MTörv 18,15; Iz 42,1]. Mikor a szózat elhangzott, Jézus egyedül maradt. Ők pedig hallgattak, és senkinek sem szóltak azokban a napokban mindarról, amit láttak.

2010. augusztus 6. – Péntek, Urunk színeváltozása

Abban az idoben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét,
Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott elottük:
az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett,
mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal
beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: Uram, jó nekünk itt lennünk!
Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és
Illésnek egyet! Még beszélt, amikor íme, fényes felho borította el oket,
és a felhobol egy hang hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem
telik. Ot hallgassátok! Ennek hallatára a tanítványok földre borultak és
nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette oket, és ezt
mondta: Keljetek fel és ne féljetek! Amikor szemüket fölemelték, nem
láttak mást, csak Jézust egymagát. A hegyrol lejövet Jézus a lelkükre
kötötte: Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak
közül fel nem támad!
Mt 17,1-9

Elmélkedés:

Jézus nem csak szenvedésének titkáról beszél nyíltan az apostoloknak,
hanem dicsoségét is feltárja elottük. Isteni dicsosége a maga
teljességében a feltámadáskor mutatkozik majd meg, ameddig a színeváltozás
élményében részesülo három apostolnak hallgatnia kell. Jó, ha lélekben
néha mi is vállaljuk a hegymászást, mert részesülhetünk az Isten-látás
élményében és megtapasztalhatjuk, hogy milyen jó Jézussal lenni. Ez a
dicsoség és a Jézussal való boldog együttlét lesz az osztályrészünk, ha
kitartunk az Úrral a kereszthordozásban, és elfogadjuk, hogy a szenvedések
és a próbatételek is ugyanúgy erosíthetik hitünket, mint a találkozások.
Legyünk együtt Jézussal a kereszthordozásban, mert ha készek vagyunk vele
meghalni, akkor vele együtt fogunk feltámadni.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Istenem, szükségem van rád, hogy taníts napról napra, minden napnak a
követelménye és szükséglete szerint. Add meg nekem, Uram, a
lelkiismeretemnek azt a tisztaságát, amely csak a te sugallatodat érzi és
fogja fel. Fülem süket, nem hallom hangodat. Szemem homályos, nem látom
jeleidet. Csak te tudod élessé tenni szememet, megtisztítani és megújítani
szívemet. Taníts meg arra, hogy ott üljek lábadnál, és hallgassam a
szavadat.
John Henry Newman

6. péntek: URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA (ünnep)

Dán 7,9-10.13-14; Zs 96; 2Pét 1,16-19; Lk 9,28b-36
Ruhája fehér volt mint a hó

Dán 7,9-10.13-14

Néztem, és egyszer csak trónokat állítottak fel, s egy Ősöreg leült; a ruházata fehér volt, mint a hó, és fején a haj olyan, mint a tiszta gyapjú; trónja lángoló tűz, kerekei égő tűz. Tüzes és sebes folyó jött ki színe előtt; ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer százezren hódoltak neki; a bíróság leült és a könyveket felnyitották. Majd azt láttam az éjszakai látomásban, hogy íme, az ég felhőiben valaki jött, aki olyan volt, mint az Emberfia, s amikor az Ősöregig eljutott, az ő színe elé vitték, és ő hatalmat, méltóságot és országot adott neki, hogy minden nép, törzs és nyelv neki szolgáljon, és hatalma örök hatalom legyen, amely meg nem szűnik, és országa olyan, amely el nem pusztul.

Zs 96

Király az Úr! Ujjongjon a föld, örvendezzék a temérdek sziget! Felhő és homály van körülötte, igazság és jog trónjának alapja. Tűz halad előtte, s körös-körül felperzseli ellenségeit. Villámai beragyogják a föld kerekségét, láttára megrendül a föld. Viaszként olvadoznak a hegyek az Úr előtt, az egész föld Ura előtt. Az egek hirdetik igazságát, minden nemzet látja dicsőségét. Jussanak szégyenbe mindazok, akik faragott képeket imádnak, és bálványaikkal kérkednek. Imádjátok őt, angyalai mind! Hallja ezt Sion és örvendezik, és ujjonganak Júda leányai ítéleteiden, Uram. Mert te vagy, Uram, a legfölségesebb az egész földön, messze magasan állsz minden isten fölött. Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a rosszat; szentjeinek lelkét megőrzi, a gonoszok kezéből megszabadítja őket. Világosság támad az igaznak, s öröm az igaz szívűeknek. Örvendezzetek, igazak, az Úrban, és dicsérjétek szent emlékezetét!

2Pét 1,16-19

Mert nem mesterségesen kiagyalt meséket követve adtuk tudtotokra a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem mint akik szemtanúi voltunk az ő nagyságának. Mikor ugyanis az Atyaistentől tiszteletet és dicsőséget nyert, ez a szózat hangzott hozzá a magasztos dicsőségből: ,,Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik!’ Mi hallottuk ezt az égből jövő szózatot, amikor vele voltunk a szent hegyen. És súlyos prófétai beszéd birtokában vagyunk, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg a nap fel nem virrad, és a hajnalcsillag fel nem kél szívetekben.

Lk 9,28b-36

Történt pedig e beszéd után mintegy nyolc nappal, hogy maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felment a hegyre imádkozni. Miközben imádkozott, arcának színe elváltozott, a ruházata fehér lett és fényben sugárzó. És íme, két férfi beszélgetett vele, Mózes és Illés, akik dicsőségben megjelentek, és beszéltek az ő eltávozásáról, amelyet Jeruzsálemben készült beteljesíteni. Pétert és a vele lévőket elnyomta az álom. Amikor felébredtek, látták dicsőségét, és a két férfit, akik ott álltak vele. És történt, hogy amikor eltávoztak tőle, Péter ezt mondta Jézusnak: ,,Mester! Jó nekünk itt lenni! Hadd csináljunk három sátrat: neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!’ Nem tudta ugyanis, hogy mit mond. Amíg ezeket mondta, felhő szállt le, és elborította őket. Amint a felhőbe jutottak, félelem fogta el őket. A felhőből szózat hallatszott: ,,Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok’ [MTörv 18,15; Iz 42,1]. Mikor a szózat elhangzott, Jézus egyedül maradt. Ők pedig hallgattak, és senkinek sem szóltak azokban a napokban mindarról, amit láttak.