Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

2010. augusztus 7. – Szombat

Egy alkalommal egy ember járult Jézushoz, és térdre borulva így kérlelte
ot: “Uram, könyörülj fiamon! Holdkóros szegény, és sokat szenved. Hol
tuzbe esik, hol meg vízbe. Elvittem tanítványaidhoz, de nem tudták
meggyógyítani.” Jézus így válaszolt: “Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig
leszek még veletek? Meddig turjelek titeket? Hozzátok ide a gyermeket!”
Jézus ráparancsolt az ördögre, az kiment belole, és a gyermek azonnal
meggyógyult.
Amikor Jézus egyedül volt, a tanítványok hozzá mentek, és megkérdezték:
“Miért nem tudtuk mi kiuzni?” O így válaszolt: “Mert gyönge a hitetek.
Bizony, mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag,
és azt mondjátok e hegynek itt: Menj innét amoda! – átmegy, és semmi sem
lesz számotokra lehetetlen.”
Mt 17,14-19

Elmélkedés:

A mai evangéliumban Jézus egy holdkórosnak nevezett fiút gyógyít meg.
Jézus korában holdkórosságnak valószínuleg az epilepsziát vagy egy ahhoz
hasonló idegrendszeri betegséget neveztek, amely idonként eros rohamokat
okozhatott. Ha az ilyen rohamok idején nem kapott segítséget a beteg,
akkor könnyen vízbe fulladhatott vagy tuzben lelhette halálát. A leírásban
utalás történik arra, hogy Jézus tanítványai nem tudták meggyógyítani a
beteget, amelynek kicsinyhituségük lehetett az oka, vagy az, hogy gyógyító
hatalmuk kisebb, mint Jézusé. Úgy tunik tehát, hogy nem lehet hatékony a
Jézus nélküli gyógyítás vagy gyógyítási kísérlet.
A történet szerint a csodás gyógyulás feltétele a hit és a bizalom. De
beszédében Jézus kiszélesíti a bizalom és a hit területét, hiszen nem csak
a csodáknak, hanem a tanítványok és Jézus közti kapcsolatnak is ez az
alapja. Aki hisz Jézusban és feltétel nélkül megbízik benne, az rendkívüli
dolgokra lesz képes Jézus segítségével.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Te megadod nekünk, hogy mindig újra kezdhetünk! Te ajándékozod
nekünk a jövot. Minden nap érezzük, hogy múlik az ido, éveink száma véges.
Urunk, mindannyian szeretnénk végtelen távlatokban élni. Szeretnénk
megtapasztalni a soha el nem múló fényt, szeretnénk, ha mienk lehetne az
élet teljessége. Kérünk, add, hogy az elottünk álló idot igazi
gazdagodásra használhassuk. Add, hogy azt keressük mindig, ami soha véget
nem ér. Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el
nem múlik.

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: