Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

augusztus 21, 2010 havi archívum

2010. augusztus 21. Szent X. Piusz pápa A nap liturgikus színe: fehér

1903-ban választották pápává, bár nem szerepelt az esélyesek között. Isten kiválasztó kegyelmét egész életében arra fordította, hogy róla tanúságot tegyen. Lángoló tűz volt egész életében, a legkisebb falutól kezdve egészen a pápai trónig. Példája nyomán az Istenszeretet lángját akarjuk magunkban hordani, és másoknak átadni.

Veneto tartományban, Riese falucskában született 1835-ben. Családi neve Giuseppe Sarto volt. Páduában tanult, 1855-ben szentelték pappá és 29 év múlva mantuai püspökké. 1893-ban velencei pátriárka lett. 1903-ban, mint bíboros, Rómába indult a pápaválasztásra. Szerénységében gondolni sem mert arra, hogy őt választják meg Szent Péter utódává. Pápai jelmondata: “Mindent megújítani Krisztusban.” Ezt tettekre is váltotta a lélek egyszerűségében, szegénységben és bátorságban. Ő vezette be a gyakori szentáldozás lehetőségét, megreformálta az egyházi életet, a liturgiát és a jogot. Felszította a keresztény életet a hívek között; kora tévedéseivel bátran szembeszállt. A pápai trónon is lelkipásztor maradt, nagy imádkozó és segítő. 1914. augusztus 20-án halt meg.

B év, évközi idő, 20. hét, szombat
Ez 43,1-7a

Aztán elvitt engem a kelet felé néző kapuhoz. És íme, Izrael Istenének dicsősége bevonult kelet felől. A zúgása olyan volt, mint sok víz zúgása, és fölségétől felragyogott a föld. Láttam a jelenést, amely hasonló volt ahhoz, amelyet akkor láttam, amikor eljött, hogy elpusztítsa a várost. Olyan volt a jelenés, mint az a jelenés, amelyet a Kobár folyó mellett láttam; és arcomra borultam. Akkor az Úr fölsége a kelet felé néző kapun át bevonult a templomba. A lélek pedig felemelt engem és bevitt a belső udvarba; és íme, a ház betelt az Úr dicsőségével. Hallottam, hogy valaki a házból hozzám beszélt, és a férfi, aki mellettem állt, így szólt hozzám: ,,Emberfia, ez az én királyi székem helye és lábam nyomának helye, ahol örökké lakom majd Izrael fiai között. Izrael háza nem szentségteleníti meg többé szent nevemet — ők és királyaik — paráznaságaikkal, királyaik holttesteivel és magaslataikkal.
Mt 23,1-12

Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: ,,Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg — de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.

2010. augusztus 21. – Szombat

Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: Mózes
tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és
tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne
kövessétek oket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sot
elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára,
de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért
teszik, hogy lássák oket az emberek. Szélesre szabják imaszíjukat, és
köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a fohelyekre
ülni, a zsinagógában pedig az elso székekbe. Elvárják, hogy az emberek
köszönjenek nekik a fotereken és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák
oket. Ti ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti
pedig mindnyájan testvérek vagytok. De Atyának se hívjatok senkit a
földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És Tanítónak se hívassátok
magatokat, hisz egy a ti Tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek,
az legyen a többi szolgája. Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és
aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.
Mt 23,1-12

Elmélkedés:

Miután Jézus világossá tette, hogy az Isten iránti és az embertársak felé
irányuló szeretet a legfobb parancs, azzal folytatja tanítását, hogy e
kettos irányú szeretet soha nem maradhat meg az elmélet szintjén, hanem a
gyakorlatban kell megvalósítani. A farizeusok ugyan jól ismerik a
törvényeket, de tetteikben inkább a felszínességre és a látványra
törekszenek. Jézus arra kéri követoit, hogy ne kövessék tetteikben ezt a
farizeusi lelkületet.
Jézus szerint a farizeusok inkább az emberek tetszését keresik bizonyos
külso cselekedetek megtartásával, és nem Isten kedvében akarnak járni, és
nem a szívükbe írt belso törvény szerint élnek. Könnyen észrevesszük
másokban a farizeusi lelkületet és hamar fel szoktunk háborodni az ilyen
magatartáson. De vajon észrevesszük-e a bennünk élo farizeust?
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Szeretet nélkül a kötelesség elkedvetlenít,
Szeretet nélkül a felelosség kíméletlenné tesz,
Szeretet nélkül az igazságosság keménnyé tesz,
Szeretet nélkül a kedvesség képmutatóvá tesz,
Szeretet nélkül az okosság kegyetlenné tesz,
Szeretet nélkül a rend kicsinyessé tesz,
Szeretet nélkül a becsületesség kevéllyé tesz,
Szeretet nélkül a tulajdon kapzsivá tesz,
Szeretet nélkül a hit fanatikussá tesz,
Szeretet nélkül az élet értelmetlen,
Ám szeretetben élni: boldogság és öröm!

21. szombat: SZENT X.PIUSZ PÁPA

Ez 43,1-7a; Zs 84; Mt 23,1-12
Az Úr dicsősége bement a templomba

Ez 43,1-7a

Aztán elvitt engem a kelet felé néző kapuhoz. És íme, Izrael Istenének dicsősége bevonult kelet felől. A zúgása olyan volt, mint sok víz zúgása, és fölségétől felragyogott a föld. Láttam a jelenést, amely hasonló volt ahhoz, amelyet akkor láttam, amikor eljött, hogy elpusztítsa a várost. Olyan volt a jelenés, mint az a jelenés, amelyet a Kobár folyó mellett láttam; és arcomra borultam. Akkor az Úr fölsége a kelet felé néző kapun át bevonult a templomba. A lélek pedig felemelt engem és bevitt a belső udvarba; és íme, a ház betelt az Úr dicsőségével. Hallottam, hogy valaki a házból hozzám beszélt, és a férfi, aki mellettem állt, így szólt hozzám: ,,Emberfia, ez az én királyi székem helye és lábam nyomának helye, ahol örökké lakom majd Izrael fiai között. Izrael háza nem szentségteleníti meg többé szent nevemet — ők és királyaik — paráznaságaikkal, királyaik holttesteivel és magaslataikkal.

Zs 84

A karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Megkegyelmeztél országodnak, Uram, véget vetettél Jákob fogságának. Megbocsátottad néped vétkét, betakartad minden bűnét. Visszatartottad nagy haragodat, elfordítottad felindulásod hevét. Állíts helyre minket, szabadító Istenünk, s fordítsd el rólunk haragodat! Vagy örökre haragszol ránk, és kiterjeszted haragodat nemzedékről nemzedékre? Ugye felénk fordulsz és életre keltesz minket és néped örvendezhet majd tebenned? Mutasd meg nekünk, Uram, irgalmasságodat, és szabadításodat add meg nekünk. Hadd halljam meg, mit szól hozzám az Úr Isten, hisz ő békét hirdet nemzetének, szentjeinek, s mindazoknak, akik megtérnek szívükben. Bizony, közel van üdvössége azokhoz, akik félik őt, hogy dicsőség lakozzék országunkban. Az irgalom és az igazság egymásra lelnek, csókot vált az igazságosság és a béke. Hűség sarjad a földből és igazság tekint le az égből. Valóban, az Úr megadja kegyelmét, és földünk megtermi gyümölcsét. Igazságosság jár előtte, s követi az úton lépteit.

Mt 23,1-12

Jézus ezután így beszélt a tömeghez és tanítványaihoz: ,,Az írástudók és farizeusok Mózes székében ülnek. Ezért mindazt, amit mondanak nektek, tegyétek meg és tartsátok meg — de a tetteiket ne kövessétek, mert mondják ők, de nem teszik. Súlyos és elviselhetetlen terheket kötöznek össze és raknak az emberek vállára, de ők maguk egy ujjukkal sem mozdítják meg azokat. Minden tettüket azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Imaszíjaikat szélesre szabják, bojtjaikat megnagyobbítják. Szeretik a főhelyeket a lakomákon, az első helyeket a zsinagógákban, a köszöntéseket a főtéren, s azt, ha az emberek rabbinak hívják őket. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti Tanítótok, ti pedig mind testvérek vagytok. Atyátoknak se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. Ne hívassátok magatokat mesternek se, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus. Aki közületek a legnagyobb, legyen a ti szolgátok. Mert aki önmagát felmagasztalja, azt megalázzák, s aki megalázza önmagát, azt felmagasztalják.