Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

augusztus 24, 2010 havi archívum

2010. augusztus 24. Szent Bertalan apostol A nap liturgikus színe: piros

“… Jöhet valami jó Názáretből? … Íme egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság …”

Ez az igaz ember sem volt mentes a helyi szóbeszéd hatásától. Ízig vérig benne élt kora és társadalma anyagi és szellemi világában. Nem volt föld fölött lebegő, nem volt beképzelt farizeus, nem volt semmi más, mint “igaz ember”. Kevesekről mondja az evangélium, hogy igaz ember. Mi is éljünk csak teljesen ebben a világban, ám (mindennek ellenére) igaz emberként.

Jel 21,9b-14

Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, akiknél az utolsó hét csapással teli csésze volt [Lev 26,21G], és így szólt hozzám: ,,Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány jegyesét!” Lélekben elvitt egy nagy és magas hegyre [Ez 40,2], és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet [Iz 52,1], amely a mennyből szállt alá Istentől, ahol Isten fényessége volt, és amelynek világossága hasonló volt a drágakőhöz, a kristálytiszta jáspishoz. Nagy és magas fala volt, tizenkét kapuval, és a kapuk fölött tizenkét angyal. A kapukra nevek voltak írva, amelyek Izrael fiainak tizenkét törzsének nevei [Ez 48,31; Kiv 28,21]. Keletről három kapu, és északról három kapu, és délről három kapu, és nyugatról három kapu [Ez 48,31-35]. A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.
Jn 1,45-51

Fülöp találkozott Natanaellel, és elmondta neki: Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben és a próféták: Jézust, József fiát Názáretből. Natanael erre megjegyezte: Jöhet valami jó Názáretből? Fülöp azt felelte neki: Gyere és lásd! Amikor Jézus meglátta a közeledő Natanaelt, azt mondta róla: Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság. Natanael megkérdezte: Honnan ismersz engem? Jézus azt felelte: Mielőtt Fülöp hívott volna téged, láttalak, amikor a fügefa alatt voltál. Natanael azt válaszolta: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya! Jézus erre így szólt: Mivel azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat fogsz majd látni ezeknél. Aztán hozzátette: Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget, s hogy az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.

2010. augusztus 24. – Kedd, Szent Bertalan apostol

Egy alkalommal: Fülöp találkozott Nátánáellel, és közölte vele:
“Megtaláltuk, akirol Mózes törvénye és a próféták szólnak, a názáreti
Jézust, József fiát.” “Jöhet-e valami jó Názáretbol” – kérdezte Nátánáel.
“Jöjj, nézd meg!” – felelte Fülöp.

Amikor Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik hozzá, így szólt: “Nézzétek,
ez egy igaz izraelita! Nincs benne kétszínuség!” Nátánáel megkérdezte:
“Honnan ismersz engem?” Jézus így felelt: “Még mielott Fülöp hívott volna,
láttalak a fügefa alatt.” Nátánáel erre elismerte: “Rabbi, te vagy az
Isten Fia, te vagy Izrael Királya.” Jézus így szólt: “Azért hiszel, mert
azt mondtam: Láttalak a fügefa alatt. Nagyobb dolgokat is fogsz látni
ennél.” Majd így folytatta: “Bizony, bizony, mondom nektek: látni
fogjátok, hogy megnyílik az ég, és Isten angyalai fel-alá szállnak az
Emberfia felett.”
Jn 1,45-51

Elmélkedés:

Az evangéliumban szereplo Nátánáel most találkozik eloször Jézussal, de ez
az elso élmény is hitvallásra készteti. Bizonyára a személyes találkozás
hatása ez, hiszen ez a zsidó férfi már sokat hallhatott Jézusról, de eddig
még nem találkozott vele. Mi is oly sokat hallunk Jézusról, rendszeresen
olvassuk életének történetét és tanítását, de vajon mit ébreszt bennünk,
amikor személyesen találkozhatunk vele? Mit érzünk, amikor szentségimádást
végzünk vagy szentáldozáshoz járulunk? Mit érzünk, amikor megbocsátja
buneinket? Jézus jól ismer bennünket és ismeri életünket. Akkor is tudja,
mit csinálunk, amikor mi nem vesszük észre közelségét és jelenlétét. A
vele való találkozások pedig megújítják elkötelezettségünket.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Jézusom, vezess engem a te utadon.
Ne engedjem el soha a te kezedet.
A Te kegyelmed éltessen engem.
A Te szereteted lakjék bennem.
A Te tisztaságod költözzék belém.
Ne a test legyen a szemem elott, hanem a lélek.
Ne a jelen, hanem az örök élet.
Ne csak másoknak, de magamnak is szívbol megbocsássak.
Mindig és mindenért, Neked hálát adni tudjak,
és ha választanom kell kettonk között Jézusom,
mindig csak Te, Te és sohasem én legyek az elso!

24. kedd: SZENT BERTALAN APOSTOL (ünnep)

Jel 21,9b-14; Zs 144; Jn 1,45-51
Az alapköveken a Bárány tizenkét apostolának neve volt

Jel 21,9b-14

Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, akiknél az utolsó hét csapással teli csésze volt [Lev 26,21G], és így szólt hozzám: ,,Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány jegyesét!’ Lélekben elvitt egy nagy és magas hegyre [Ez 40,2], és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet [Iz 52,1], amely a mennyből szállt alá Istentől, ahol Isten fényessége volt, és amelynek világossága hasonló volt a drágakőhöz, a kristálytiszta jáspishoz. Nagy és magas fala volt, tizenkét kapuval, és a kapuk fölött tizenkét angyal. A kapukra nevek voltak írva, amelyek Izrael fiainak tizenkét törzsének nevei [Ez 48,31; Kiv 28,21]. Keletről három kapu, és északról három kapu, és délről három kapu, és nyugatról három kapu [Ez 48,31-35]. A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.

Zs 144

Dicséret. Dávidtól. Magasztallak téged, Istenem, királyom, s áldom nevedet örökkön örökké. Áldalak téged mindennap, és dicsérem nevedet örökkön örökké. Nagy az Úr és méltó a dicséretre, nagysága fölfoghatatlan. Nemzedék nemzedéknek dicséri alkotásaidat és hirdeti hatalmadat. Elmondják szentséged fölséges dicsőségét, elbeszélik csodáidat. Elmondják félelmetes erődet, és hirdetik nagyságodat. Megemlékeznek túláradó jóságodról, igazságodat ujjongva ünneplik. Irgalmas az Úr és könyörületes, hosszantűrő és nagyirgalmú. Jó az Úr mindenkihez, és könyörületes minden teremtményéhez. Magasztaljon téged, Uram, minden műved, és áldjanak szentjeid. Országod dicsőségét hirdessék és beszéljék el hatalmadat, hogy megismertessék az emberek fiaival hatalmadat, és országodnak fölséges dicsőségét. A te országod örökké tartó ország, és uralmad nemzedékről nemzedékre fönnáll. Hűséges az Úr minden igéjében, és szentséges minden tettében. Fölemel az Úr mindenkit, aki elesik, és minden elnyomottat fölsegít. Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Úristen, mert te adsz nekik eledelt. Alkalmas időben. megnyitod kezedet, és betöltesz minden élőt áldásoddal. Igazságos az Úr minden útjában, és szent minden művében. Közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják, akik segítségül hívják őt igazságban. Teljesíti akaratát azoknak, akik őt félik, meghallgatja könyörgésüket és megszabadítja őket. Megőrzi az Úr mindazokat, akik őt szeretik, de elpusztítja mind a bűnösöket. Hirdesse szám az Úr dicséretét, és minden élő áldja szent nevét örökkön-örökké.

Jn 1,45-51

Fülöp találkozott Natanaellel, és elmondta neki: ,,Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben és a próféták: Jézust, József fiát Názáretből.’ Natanael erre megjegyezte: ,,Jöhet valami jó Názáretből?’ Fülöp azt felelte neki: ,,Gyere és lásd!’ Amikor Jézus meglátta a közeledő Natanaelt, azt mondta róla: ,,Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság.’ Natanael megkérdezte: ,,Honnan ismersz engem?’ Jézus azt felelte: ,,Mielőtt Fülöp hívott volna téged, láttalak, amikor a fügefa alatt voltál.’ Natanael azt válaszolta: ,,Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!’ Jézus erre így szólt: ,,Mivel azt mondtam neked: láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat fogsz majd látni ezeknél.’ Aztán hozzátette: ,,Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget, s hogy az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.’