Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

október 16, 2010 havi archívum

2010. október 16. B év, évközi idő, 28. hét, szombat (Szent Hedvig, Alacoque Szent Margit Mária) A nap liturgikus színe: zöld

Hedvig Szent Erzsébet anyai nagynénje, a sziléziai herceg felesége, a szegények és betegek gondozója. Hite megmutatta számára, hogy lehetőségeit hogyan használja az emberek szolgálatában.

SZILÉZIAI SZENT HEDVIG Bajorországban, Burg Andechs-ben született 1174 körül, nővére volt II. Endre királyunk feleségének, Gertrúdnak. Anyai nagynénje volt Szent Erzsébetnek. Apja andechsi gróf volt, IV. Berthold, anyja groitzschi Ágnes. Ötéves korától kezdve a kitzingeni bencés nővéreknél tanult, hogy minden szempontból alkalmas lehessen fejedelemasszonyi feladatai ellátására.
1186 tájékán, 12 éves korában kikerült a zárdából és házasságot kötött. Férje Henrik sziléziai herceg lett, hét gyermekük született. Nagyon vallásos életet élt, sokakat segített, betegotthonokat épített. Női ciszterci kolostorokat hoztak férje segítségével létre.
Sok megpróbáltatást jelentett számára a idegen ország, de hat gyermeke is meghalt. A tatárok támadásakor, 1238-ban csatában elesett a férje, 1241-ben Lignitznél elesett fia is, atyjának, Henriknek az utóda.
Amikor férje meghalt, 1238-ban belépett a trebnitzi kolostorba, de nem tett fogadalmat. Itt halt meg 1243.. október 15-én. A kolostor templomába temették. Szentté avatási eljárása közvetlenül halála után megindult. 1267-ben emelte IV. Kelemen pápa a szentek sorába
Figyelj fel erre!
Családanya, családapa is lehet szent! Bárki! Még Te is!!!

ALACOQUE SZENT MARGIT MÁRIA 1647. július 22-én született Franciaországban, Clunytől nem messze, Verosvres közelében. Itt, a Leuthecourt nevű tanya volt az Alacoque-család nemesi kúriája. Alacoque Kolos királyi jegyző felesége Lamyn Filiberta volt. Hét gyermekük közül Margit az ötödik. Nyolcéves korában, 1655-ben elvesztette édesapját, édesanyja ekkor igen nehéz helyzetbe került. Margitot ekkor klarissza nővérekhez, Charolles-ba helyezte el édesanyja. A nővéreknél kapta meg elemi kiképzését. Itt érezte meg, hogy Isten őt a szerzetesi életre hívja. Kilenc évesen lett elsőáldozó. Súlyos betegen, gyermekbénulással ezután el kellett hagynia a zárdát, de a Szűzanya közbenjárásával felgyógyult.
16-17 éves koráig sok szenvedés kínozta: szegénységük, nélkülözés, megszégyenítés, kiszolgáltatottság. Azután anyagi körülményeik rendeződtek, ő is kereste a szórakozást, csinosította magát, lelki élete is ellanyhult. Csaknem férjhez is ment, de 1667 táján ismét felébredt benne a szerzetesi élet iránti vágy. 1669-ben bérmálkozott meg. 1671. augusztus 25-én Paray-le-Monial-ban Sarlós Boldogasszony rendjébe, a vizitációs nővérek közé lépett, újonc lett. Nevét Mária-Margitra változtatta. Teljesen átszellemülten élt, a világ felé feledékenynek látszott. Emiatt elöljárói keményen bántak vele. Türelme azonban mindvégig kifogyhatatlan. Fogadalmát 1672. november 6-án tehette le. Vérével írta le, hogy teljesen az Üdvözítőnek szenteli életét. Így is élt. Három, az egész Egyházra nézve nagy jelentőségű kinyilatkoztatása volt.
1673-ban az első látomásban Margit Jánosként az Úr keblén pihenhetett. Azután látta az isteni Szívet. Végül az Úr szólt hozzá és Margit szívét lángra lobbantva átadta az isteni Szív fájdalmát Margitnak, amit ezután (különösen első péntekenként) sajgó fájdalommal érzett, azt hitte, hogy hamuvá ég.
A második látomásban, 1674-ben az Üdvözítő ragyogó dicsőségben tűnt fel Margit előtt és Szívét feltárva szólt hozzá. Kérte, hogy az emberek hálátlanságáért engeszteljen: minden első pénteken járuljon szentáldozáshoz, és minden csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy órát virrasszon. A jelenés megrázó hatása alatt halálosan beteg lett, ám amikor felgyógyulásáért imádkozott, hirtelen meggyógyult. Ettől kezdve felettesei nem nézték különcnek, hanem 1675. februárjában kapcsolatba lépett a jezsuita De la Colombiére Boldog Kolossal, a Szent Szív tisztelet későbbi nagy apostolával.
A harmadik jelenésben, 1675. június 16-án az Úr feltárta előtte szívét és Szent Szívének tiszteletére külön ünnepet kért. A következő pénteken felajánlotta magát a Szent szívnek, Kolos atya hasonlókép tett.
Nehéz tíz esztendő következett ezután. Egészsége megromlott, állandó fájdalmai voltak, környezete is gyanakodva nézte. Kinyilatkoztatásait 1684 után kezdték hitelesnek tekinteni, ugyanis Kolos atya halála előtt a “Retraite spirituelle” (Lelki magány) című könyvében széles körben ismertté tette Margit Mária magán-kinyilatkoztatásait. Élete utolsó szakaszában ujoncmesternő és a főnöknő asszisztense lett. 1690. október 17-én hunyt el, arcára ekkor csodálatos szépség ült ki. Az ott térdelő orvos csak így jellemezte: “Szeretetből élt, nem csoda, ha szeretettől halt meg”:
1685-ben egy érdekes önéletrajzot írt, ezt szerencsére nem tudta megsemmisíteni utolsó betegsége alatt. 1864-ben boldoggá, 1920. május 13-án pedig szentté avatták.

Ef 1,15-23

Ezért én is, miután hallottam az Úr Jézusban való hitetekről és az összes szent iránti szeretetetekről, nem szűnök meg hálát adni értetek, megemlékezve rólatok imádságaimban, hogy Urunk, Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt. Világosítsa meg lelki szemeteket, hogy tudjátok, milyen reményre hívott meg titeket, milyen gazdag dicsőséges öröksége a szentek számára, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, akik hiszünk. Hatalmas erejének hatékonyságát Krisztusban mutatta meg, amikor feltámasztotta halottaiból és jobbjára [Zsolt 110,1] állította a mennyekben, minden fejedelemség és hatalmasság, erő és uralom, és minden név fölé, amelyet nemcsak ezen a világon említenek, hanem a jövendőben is. Mindent a lába alá vetett [Zsolt 8,7], s megtette őt mindenek fölött álló főnek az egyházban, amely az ő teste, és annak a teljessége, aki mindent mindenben betölt.
Lk 12,8-12

Mondom pedig nektek: Aki megvall engem az emberek előtt, azt az Emberfia is megvallja Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt Isten is megtagadja angyalai előtt. Ha valaki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer; de aki a Szentlelket káromolja, annak nincs bocsánat. Mikor pedig a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket, ne aggódjatok azon, hogy hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek megtanít benneteket abban az órában, hogy mit kell mondanotok.”

2010. október 16. – Szombat

Jézus egy alkalommal így beszélt tanítványaihoz: Mondom nektek, hogy
mindazt, aki megvall engem az emberek elott, az Emberfia is megvallja
Isten angyalai elott. Aki pedig megtagad engem az emberek elott, azt én is
megtagadom Isten angyalai elott. Aki az Emberfia ellen szól, bocsánatot
nyer, de aki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot. Amikor a
zsinagógák, elöljárók vagy hatóságok elé hurcolnak titeket, ne aggódjatok,
hogy miképpen és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok! A Szentlélek
abban az órában megtanít majd titeket, hogy mit kell mondanotok.
Lk 12,8-12

Elmélkedés:

Miután az elozo napokban Jézus farizeusokról mondott kijelentéseit
olvastuk, a mai napon Lukács evangélista a Jézussal szemben tanúsított
ellenállásról átvezet minket arra a témára, hogy tanítványai és követoi
szintén szembenállással fognak találkozni. Jézus tanítványait és
apostolait nem éri majd késobb teljesen váratlanul az üldözés, hiszen az
Úr távozása után visszaemlékeznek arra, hogy mesterük mindezt elore
jelezte nekik. De arra is emlékezni fognak majd, hogy tanácsokat is adott
nekik, hogyan viselkedjenek az ilyen helyzetekben.
Mindenekelott nincs okuk félelemre, hiszen Isten Szentlelke mindig velük
lesz, hogy megerosítse oket a tanúságtételben. Szükségük is lesz e
támogató kegyelemre, amely azt biztosíthatja, hogy a hívo ne tagadja meg
Jézust hanem megorizze a huséget.
Jézus nem ígér könnyu életet senkinek, és nem állítja, hogy követoi
mentesek maradnak a támadásoktól. De azt megígéri, hogy mindvégig
tanítványaival marad. Még az elore láthatatlan és kiszámíthatatlan
helyzetekben is övéivel van.
Jézus megígéri továbbá, hogy aki bátran tanúságot tesz róla ebben a
világban az emberek elott, azt o is megvallja majd a mennyben. Ez tehát az
üdvösség útja számunkra.
(c) Horváth István Sándor

Imádság:

Teremto Istenünk, te úgy rendezel mindent, hogy aki felfuvalkodhatna a
neki juttatott ajándék miatt, az alázkodjék meg hiányai miatt. Egyszer
kegyelmeddel fölemelsz valakit, más dologban meg megalázod.
Uram, add, hogy jól gazdálkodjunk sokféle kegyelmeddel, legyünk
meggyozodve arról, hogy a nekünk juttatott adományok voltaképp másokéi,
mivel az o javukra adattak. Add, hogy a szeretet által kölcsönösen
szolgáljuk egymást.
Ennek során megértjük, hogy mások adományai egyben a mieink is, és saját
adottságainkat is úgy ajánljuk fel másoknak, mintha valamennyi az övék
volna.
Nagy Szent Gergely

16. szombat (Szent Hedvig, Alacoque Szent Margit)

Ef 1,15-23; Zs 8; Lk 12,8-12
Isten nagyszerű erejének hatását Krisztuson mutatta meg

Ef 1,15-23

Ezért én is, miután hallottam az Úr Jézusban való hitetekről és az összes szent iránti szeretetetekről, nem szűnök meg hálát adni értetek, megemlékezve rólatok imádságaimban, hogy Urunk, Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt. Világosítsa meg lelki szemeteket, hogy tudjátok, milyen reményre hívott meg titeket, milyen gazdag dicsőséges öröksége a szentek számára, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, akik hiszünk. Hatalmas erejének hatékonyságát Krisztusban mutatta meg, amikor feltámasztotta halottaiból és jobbjára [Zsolt 110,1] állította a mennyekben, minden fejedelemség és hatalmasság, erő és uralom, és minden név fölé, amelyet nemcsak ezen a világon említenek, hanem a jövendőben is. Mindent a lába alá vetett [Zsolt 8,7], s megtette őt mindenek fölött álló főnek az egyházban, amely az ő teste, és annak a teljessége, aki mindent mindenben betölt.

Zs 8

A karvezetőnek. A ,,Szőlőprések’ dallama szerint. Dávid zsoltára. Uram, mi Urunk, Milyen csodálatos neved szerte a világon! Hisz az egeknél fenségesebb dicsőséged. Kisdedek és csecsemők szájával hirdetteted dicséretedet ellenségeid előtt, hogy tönkretedd az ellenséget s a bosszúra kelőt. Hiszen ha nézem az eget, kezed művét, a holdat és a csillagokat, amelyeket alkottál, mi az ember, hogy figyelemre méltatod, és mi az emberfia, hogy meglátogatod? Kevéssel tetted őt kisebbé az angyaloknál, dicsőséggel és tisztelettel koronáztad, és kezed művei fölé állítottad.Lába alá vetettél mindent: minden juhot és marhát, és hozzá a mezei vadakat, az ég madarait s a tengeri halat, mindazt, ami a tenger ösvényein jár. Uram, mi Urunk, milyen csodálatos neved szerte a világon!

Lk 12,8-12

Mondom pedig nektek: Aki megvall engem az emberek előtt, azt az Emberfia is megvallja Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt Isten is megtagadja angyalai előtt. Ha valaki az Emberfia ellen szól, bocsánatot nyer; de aki a Szentlelket káromolja, annak nincs bocsánat. Mikor pedig a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket, ne aggódjatok azon, hogy hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek megtanít benneteket abban az órában, hogy mit kell mondanotok.’