Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

november 9, 2010 havi archívum

2010. november 9. A Lateráni Bazilika felszentelése A nap liturgikus színe: fehér

A Város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje – olvassuk a Lateráni Bazilika homlokzatán. Isten épülete vagyunk, halljuk Pál apostol szavait. A kőből épült templom felszentelésének ünnepén jusson eszünkbe, hogy testünk a Szentlélek temploma, és közösséget alkotva építjük Isten épületét. Törekedjünk arra, hogy a mi közösségünkből is a kegyelem élő vize áradhasson.

Lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett. Nagy Konstantin megtérése után Miltiadesz pápának adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette. 313-ban már itt tartott zsinatot. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére szentelte. Ez a római püspöknek mint pátriárkának székhelye, és ezért a templomot “az összes templom anyja és feje” címmel ruházták fel. A XIV. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumba helyezte el Szent Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az apostol-oltár maradványa. A templom hajójában egy dombormű őrzi emlékét annak a történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek az első királyunknak küldött koronát.
A mai szentmise megtanít arra, hogy a templom szent és Istennek szentelt hely; a mennyország kapuja, mert összeköti a földet az éggel. Egyben az egész Anyaszentegyházat is jelképezi, melynek élő építőkövei az Egyház tagjai. Előre jelzi a feltámadás utáni állapotot, és úgy mutatja be a Jelenések könyve alapján, mint a mennyország jelképét. Végül figyelmeztet saját méltóságunkra is, mert a keresztség révén a Szentlélek templomai lettünk.
A templomszentelés miséje az eljövendő időre mutat, és a jövendőt mondja a a szentmise Kezdőéneke:

Láttam, a szent Várost, a mennyei Jeruzsálemet;
Istentől szállt alá,
menyegzős ruhába öltözött,
mint a vőlegénye elé készülő menyasszony.

Dr. Benyik György gondolatai 2003

32.évközi vasárnap
Lateráni Bazilika felszentelése

Jn 2,13-22

„Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká.”

A templom megtisztításának jelente az evangéliumban, csak János írásában található a szenvedéstörténeten kívül. Márknál Jézus a jeruzsálemi bevonulás után előbb körülnéz a templomban, és csak másnap következik be az árusok kiűzése. Máté és Lukács evangéliuma nem említi az „előzetes terepszemlét”, hanem azonnal rátér a templom megtisztításának leírására.

Egyesek szerint János evangéliumának szerzője, tudatos teológiai meggondolásból helyezte Jézus nyilvános működésének kezdetére a templom megtisztítását. Tehát a szinoptikusok közvetítik a történeti igazságot, hogy mindezt Jézus halála előtt tette. Ne feledjük János, inkább Jézus tetteiben ismeri fel a teológiai jelentést, mint teológiai céllal változtat a látottakon és hallottakon. Jézusnak előbb, mint Jánosnak lehettek a cselekedetei végzésénél teológiai meggondolásai. Ezen felül, a János-féle leírás érthetővé teszi, miért is figyelték a főpapi rendőrség tagjai Jézust, Jeruzsálemen kívül is, nyilvános működése kezdetétől. Ha ez a „Galilea vidéki” próféta, nem csinált volna valami felejthetetlent Jeruzsálemben nyilvános működése elején, nehéz megmagyarázni miért figyelték kezdettől a főpapok és az írástudók.

A jeruzsálemi lakosság a „szent idegenforgalomból” nagy hasznot húzott ebben az időben. Az ünnepek idejében a lakosság tízszeresére növekedett a zarándokok miatt. A templomadót csak olyan „szent pénzben” lehetett megfizetni, amelyen nem volt a császár képe. Ezt a főpapi családok állították elő. Az átváltás Annás és Kaifás alkalmazottjai 4-5 %-os kamattal tették, amely tetemes hasznot jelentett a főpapi családnak. A diaszpórából érkezők az áldozati bárányokat is itt vásárolták meg. Ezt is gyarapította a főpapság jövedelmét. Ezeket az ünnephez tartozó pénzügyi és kereskedelmi ügyleteket, korábban a templommal szemben, az olajfák hegyén bonyolították le, csak Annás és Kaifás idején települtek be a pénzváltók a templomnak a pogányokról elnevezett udvarába, és a bárányokat is kezdték ott eladni. Az üzlet tehát bevonult a templomba.

A Jézus korabeli vallásos rétegek közül nem csak a Názáretinek, hanem például a qumráni közösség tagjainak is komoly problémáik voltak a templomi kultusz tisztaságával és szent, üdvösségközvetítő jellegével. Ők annyira felháborodtak az ott látottakon, hogy inkább kivonultak a pusztába és ott imádsággal, aszkézissel és az írás állandó tanulmányozásával igyekeztek egy szent gyülekezetet teremteni.

A templom jelentése közel keleten valami szent hely volt, amely kizárólag az Istennek van lefoglalva. Ide belépni átlag ember nem léphetett. A zsidóknál mindenki beléphetett, aki a választott néphez tartozott, de bizonyos vallási előírásoknak eleget kellett tenni. Az üzletelés és a bakok és kosok vérének feláldozása, kétségtelen ellentmondott annak a vallásosságnak, amely már a babiloni fogság idején kezdett kialakulni. Ott kultusz nélkül pusztán az ajkak imádságával mutattak be szívbeli áldozatot az Istennek. Ezen a szívbéli vallásosságon felnövekedett jámbor emberek, a templomi gyakorlatban nem csupán felháborító üzletet láttak, hanem úgy látták, itt nem istentisztelet folyik, hanem üzletelni akarnak az Istennel is, vagyis az áldozatokkal lekötelezni őket a maguk számára.

Ez a tendencia azonban nem csak az ószövetségre jellemző. Wöres Sándor a „Holtak kórusa” ciklusában azt írja, a halottak szájába adva a fájdalmas felismerést: „Pult volt nekünk az oltár, hol Istennel üzletelni akartunk.”

A keresztény templomok az imádság házai, belépni bármilyen szívvel lehetséges, mint ahogyan a Lateráni bazilikába és más nagy római bazilikákba a turisták hada lép be csodálkozó szívvel, az imádkozó szándéka nélkül. Az Isten tiszteletére épített legszebb templomainkat ilyen emberek látogatják nagy számban, szabadidő tevékenységként. Azonban a templomok csak azok számára tárulnak fel igazán, akik a csodálkozóból a templomban imádkozóvá tudnak válni. Aki az imádság, a reflexió és a megtérés helyének használják a templomot. Ők őrzik a templom csendjét, és felháborodnak, ha vásárcsarnokká teszik a kíváncsi látogatók.

Ez 47,1-2.8-9.12

Ezután visszavitt engem a ház kapujához, és íme, víz fakadt a ház küszöbe alatt a keleti oldalon; a ház homlokzata ugyanis kelet felé nézett. A víz a templom jobb oldalán folyt le, az oltártól dél felé. Aztán kivitt az északi kapun, és körülvezetett a külső kapun kívül levő úton a kelet felé néző útra; és íme, víz tört elő a jobb oldalon. Azt mondta nekem: ,,Ez a víz a keleti homokdombok felé indul, majd lefolyik a sivatag síkságára és a tengerbe ömlik; amikor beleömlik, annak a vize egészséges lesz. Amerre ez a folyó ér, minden élő és mozgó lény élni fog. Ahová eljut a víz, igen sok lesz a hal; ahová elér a folyó, egészséges lesz és élni fog minden lény. A folyó mentén pedig, annak mindkét partján mindenféle gyümölcsfa nő; lombjuk le nem hull, s a gyümölcsük el nem fogy. Havonta friss gyümölcsöt teremnek, mert vizük a szentélyből fakad. Gyümölcsük eledelül szolgál, a lombjuk pedig orvosságul.
1Kor 3,9c-11.16-17

Mert Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Isten nekem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem; más pedig arra épít. De mindenki ügyeljen, hogyan épít rá. Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat. Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek? Azt pedig, aki Isten templomát lerombolja, lerombolja az Isten. Mert Isten temploma szent, s ti vagytok az.
Jn 2,13-22

Közel volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban ökör-, juh- és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. Akkor kötelekből ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta. A galambárusoknak pedig azt mondta: ,,Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: ,,Emészt engem a buzgóság házadért” [Zsolt 69,10]. A zsidók azonban megszólították, és azt kérdezték tőle: ,,Milyen jelet mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?” Jézus azt felelte nekik: ,,Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!” A zsidók erre így szóltak: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépítenéd?” De ő a saját testének templomáról mondta ezt. Amikor föltámadt halottaiból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott.

2010. november 9. – Kedd, a Lateráni bazilika felszentelése

Abban az idoben:
Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban
árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint
pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekbol ostort font, és kikergette
mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók
pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg
azt mondta: ?Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát
vásárcsarnokká!? Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: ?Emészt a
házadért való buzgóság.?
A zsidók erre így szóltak: ?Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket
teszed?? Jézus azt válaszolta: ?Romboljátok le ezt a templomot, és én három
nap alatt fölépítem!? A zsidók azt felelték: ?Negyvenhat esztendeig épült ez
a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?? O azonban testének
templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe
jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
Jn 2,13-22

Elmélkedés:
?Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!? ?
olvassuk a mai evangéliumban. Egykori ellenfelei nem értik Jézus szavait, és
még a tanítványok számára is rejtve marad egy ideig e kijelentés értelme és
tartalma. Hogyan kell értenünk Jézus rejtélyes szavait? Jézus ellenfelei nem
felejtik el e szavakat és ezt hozzák fel vádként, amikor halálát akarják. De
a tanítványok sem felejtik el a mondást, csak ok egészen másként értelmezik.
Számukra csak a feltámadást követoen válik világossá mesterük kijelentése, s
megértik, hogy Jézus saját halálát és feltámadását jövendölte meg elore. A
feltámadásba vetett hit számos kijelentés helyes értelmét tárja fel
számunkra.
? Horváth István Sándor

Imádság:
Teljenek be ajkaink dicséreteddel, hogy énekeljük, Uram, a te dicsoséged;
mert arra méltattál minket, hogy részesüljünk halhatatlan, élteto, szent,
égi titkaidban. Erosíts meg minket szentséged által, hogy egész nap
elmélkedjünk igazságaid felett. Alleluja!

9. kedd: A LATERÁNI BAZILIKA FELSZENTELÉSE (ünnep)

Ez 47,1-2.8-9.12 vagy 1Kor 3,9c-11.16-17 Zs 45 Jn 2, 13-22 Zs 45 Jn 2,13-22
Víz fakad a templom küszöbe alól: élni fog benne minden

Ez 47,1-2.8-9.12

Ezután visszavitt engem a ház kapujához, és íme, víz fakadt a ház küszöbe alatt a keleti oldalon; a ház homlokzata ugyanis kelet felé nézett. A víz a templom jobb oldalán folyt le, az oltártól dél felé. Aztán kivitt az északi kapun, és körülvezetett a külső kapun kívül levő úton a kelet felé néző útra; és íme, víz tört elő a jobb oldalon. Azt mondta nekem: ,,Ez a víz a keleti homokdombok felé indul, majd lefolyik a sivatag síkságára és a tengerbe ömlik; amikor beleömlik, annak a vize egészséges lesz. Amerre ez a folyó ér, minden élő és mozgó lény élni fog. Ahová eljut a víz, igen sok lesz a hal; ahová elér a folyó, egészséges lesz és élni fog minden lény. A folyó mentén pedig, annak mindkét partján mindenféle gyümölcsfa nő; lombjuk le nem hull, s a gyümölcsük el nem fogy. Havonta friss gyümölcsöt teremnek, mert vizük a szentélyből fakad. Gyümölcsük eledelül szolgál, a lombjuk pedig orvosságul.

vagy

1Kor 3,9c-11.16-17

Mert Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Isten nekem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem; más pedig arra épít. De mindenki ügyeljen, hogyan épít rá. Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat. Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek? Azt pedig, aki Isten templomát lerombolja, lerombolja az Isten. Mert Isten temploma szent, s ti vagytok az.

Zs 45

A karvezetőnek. Kóré fiaitól. A ,,Szüzek’ szerint. Ének. Menedékünk és erőnk az Isten, a ránk zúdult számos bajban ő a mi segítőnk. Nem félünk tehát, rendüljön bár meg a föld, merüljenek bár a tenger mélyére a hegyek. Zúgjanak bár és háborogjanak vizei, rendüljenek meg bár erejétől a hegyek. Folyó árja örvendezteti meg Isten városát, a Fölséges megszentelt hajlékát. Isten lakik benne: nem inog meg, mielőtt megvirrad, megsegíti őt Isten. Nemzetek háborogtak, országok inogtak, de ő hangját hallatta és megrendült a föld. Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk! Jöjjetek és lássátok az Úr műveit, csodáit, amelyeket a földön végbevitt. Megszünteti a háborúkat mindenütt a föld széléig, széttöri az íjakat és összezúzza a fegyvereket, tűzben égeti el a pajzsokat. Álljatok meg és lássátok, hogy én vagyok az Isten: magasztalni fognak engem a nemzeteknek, s magasztalni fog a föld. Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk!

Jn 2, 13-22

Zs 45

A karvezetőnek. Kóré fiaitól. A ,,Szüzek’ szerint. Ének. Menedékünk és erőnk az Isten, a ránk zúdult számos bajban ő a mi segítőnk. Nem félünk tehát, rendüljön bár meg a föld, merüljenek bár a tenger mélyére a hegyek. Zúgjanak bár és háborogjanak vizei, rendüljenek meg bár erejétől a hegyek. Folyó árja örvendezteti meg Isten városát, a Fölséges megszentelt hajlékát. Isten lakik benne: nem inog meg, mielőtt megvirrad, megsegíti őt Isten. Nemzetek háborogtak, országok inogtak, de ő hangját hallatta és megrendült a föld. Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk! Jöjjetek és lássátok az Úr műveit, csodáit, amelyeket a földön végbevitt. Megszünteti a háborúkat mindenütt a föld széléig, széttöri az íjakat és összezúzza a fegyvereket, tűzben égeti el a pajzsokat. Álljatok meg és lássátok, hogy én vagyok az Isten: magasztalni fognak engem a nemzeteknek, s magasztalni fog a föld. Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk!

Jn 2,13-22

Közel volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban ökör-, juh- és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. Akkor kötelekből ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta. A galambárusoknak pedig azt mondta: ,,Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!’ Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: ,,Emészt engem a buzgóság házadért’ [Zsolt 69,10]. A zsidók azonban megszólították, és azt kérdezték tőle: ,,Milyen jelet mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?’ Jézus azt felelte nekik: ,,Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!’ A zsidók erre így szóltak: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépítenéd?’ De ő a saját testének templomáról mondta ezt. Amikor föltámadt halottaiból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott.