Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

december 2, 2010 havi archívum

2010. december 2. Ádvent, 1. hét, csütörtök A nap liturgikus színe: lila

Amikor Urunk Jézus újra eljön, az üdvösség személyes ajándékát hozza el nekünk. Ezt az üdvösséget késlelteti a bűn, ezért szükségünk van az Ő könyörülő kegyelmére, hogy segítse bennünk a felkészülést. A mi feladatunk, hogy teljesítsük a mennyei Atya akaratát, legyen meg bennünk a feltétlen bizalom és a szüntelen imádság lelkülete.

Iz 26,1-6

Azon a napon majd ezt az éneket éneklik Júda földjén: ,,Erős városunk van nekünk, oltalmul szolgál kőfal és bástya. Nyissátok ki a kapukat, hadd vonuljon be az igaz nemzet, mely megtartja a hűséget! Szándéka szilárd: megőrzöd a békét, a békét, mert benned bízik. Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örök Kőszikla! Mert ledönti a hegyen lakókat, a kérkedő várost megalázza, földig alázza, porba sújtja. Láb tapossa, szegények lába, szűkölködők léptei.
Mt 7,21.24-27

Nem mindenki, aki azt mondja nekem: ,,Uram, Uram!”, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása.

Reklámok

2010. december 2. – Csütörtök

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: ?Nem mindaz, aki azt
mondja nekem: Uram, Uram! ? jut be a mennyek országába, hanem csak az, aki
teljesíti mennyei Atyám akaratát. Aki hallgatja tanításomat, és tettekre is
váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Szakadt a
zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dolt
össze, mert sziklára épült. Mindaz pedig, aki hallgatja ugyan tanításomat,
de tettekre nem váltja, hasonlít a balga emberhez, aki házát homokra
építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a
házra. Az összedolt, és nagy romhalmaz lett belole.?
Mt 7,21. 24-27

Elmélkedés:
Aki Jézus tanítását hallgatja vagy olvassa az Evangéliumban, döntés elé
kerül. A bölcs nem elégszik meg a szavak hallgatásával, hanem életében azok
tettekre váltására törekszik. Az oktalan csak a fülét nyitja meg a tanítás
elott, de a szívét zárva tartja. A bölcs megérti, hogy egyedül Krisztusra, a
sziklaszilárd alapra érdemes életet építeni, amely majd ki fogja állni a
kísértések viharait. Csak akkor válhatunk élo kövekké Krisztus sziklára
épült Egyházában, ha életünkben maradéktalanul betartjuk Jézus tanítását.
Krisztus igaz tanítása kiállta az évszázadok történelmi viharait, minden
korban idotállónak bizonyult, s ma is idoszeru. Ajándékozzuk önmagunkat
egészen Istennek, aki szeretetbol nekünk ajándékozta a betlehemi Gyermeket!
? Horváth István Sándor

Imádság:
Jöjj el, Úr Jézus, akire a népek várakoznak, s akire mi is várakozunk!
Örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel! Nagy szükségünk van arra, hogy
fényt hozz bunös életünk sötétségébe. Saját eronkbol képtelenek vagyunk
arra, hogy legyozzük a sötétséget. Nehezen tudjuk megkülönböztetni a világ
csalóka fényeit a te világosságodtól, amely most még oly erotlennek látszik.
Jézus, legyél Te bennünk a Fény! Növekedjél bennünk Te, az igazi fény! És
add, hogy Téged, az igazi fényt sugározzunk a világba!

2010. december 02.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy… Ó mily jó, gyermekeim, hogy Atyánk van a mennyben!

2. csütörtök (Szent Lúciusz, Szent Szilvánusz)

Iz 26,1-6; Zs 117; Mt 7,21.24-27
Bízzatok az Úrban, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre

Iz 26,1-6

Azon a napon majd ezt az éneket éneklik Júda földjén: ,,Erős városunk van nekünk, oltalmul szolgál kőfal és bástya. Nyissátok ki a kapukat, hadd vonuljon be az igaz nemzet, mely megtartja a hűséget! Szándéka szilárd: megőrzöd a békét, a békét, mert benned bízik. Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örök Kőszikla! Mert ledönti a hegyen lakókat, a kérkedő várost megalázza, földig alázza, porba sújtja. Láb tapossa, szegények lába, szűkölködők léptei.

Zs 117

ALLELUJA! Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló! Mondja hát Izrael, hogy jó, hogy irgalma örökkévaló! Mondja hát Áron háza, hogy irgalma örökkévaló! Mondják hát, akik félik az Urat, hogy irgalma örökkévaló! Szorongatásomban segítségül hívtam az Urat, s az Úr meghallgatott és tágas térre vezetett. Az Úr velem van, nem félek, ember mit árthatna nekem? Az Úr az én segítőm, s én lenézhetem ellenségeimet. Jobb az Úrhoz menekülni, mint emberben reménykedni. Jobb az Úrhoz menekülni, mint fejedelmekben reménykedni. Mind körülvettek engem a nemzetek, de én az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Körülvettek, bizony körülvettek engem, de én az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Körülvettek engem, mint a méhek, föllobbantak, mint a tűz a bozótban, de az Úr nevében diadalmaskodtam rajtuk! Meglöktek, bizony meglöktek, hogy elessem, de az Úr megsegített engem! Az Úr az én erőm és dicsőségem, ő lett az én szabadítóm. Ujjongás és diadal szava hangzik az igazak sátraiban: ,,Az Úr jobbja győzelmet szerzett, az Úr jobbja fölmagasztalt engem, az Úr jobbja győzelmet szerzett!’ Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit. Az Úr nagyon megfenyített engem, de nem engedett át a halálnak. Nyissátok meg előttem az igazság kapuit, hadd lépjek be rajtuk, hogy dicsérjem az Urat. Ez az Úr kapuja, az igazak lépnek be rajta. Hálát adok neked, hogy meghallgattál engem, és szabadítóm lettél. A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr műve ez, csodálatos a mi szemünkben. Ezt a napot az Úr adta, ujjongjunk és vigadjunk rajta! Nyújts, ó Uram, segítséget, adj, ó Uram, jó sikert! Áldott, aki az Úr nevében jön! Áldunk az Úr házából titeket. Az Úr Isten világosított meg minket. Álljatok sort az ünnepi lombokkal, egészen az oltár szarváig. Istenem vagy te, hálát adok neked, Istenem vagy te, magasztallak téged. Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.

Mt 7,21.24-27

Nem mindenki, aki azt mondja nekem: ?,,Uram, Uram!?”, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van. Mert mindenki, aki hallgatja ezeket a szavaimat és követi azokat, hasonló az okos emberhez, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. De az nem dőlt össze, mert az alapjait sziklára rakták. Mindaz pedig, aki hallgatja ezeket a szavaimat, de nem cselekszi meg azokat, hasonlít majd a balga emberhez, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, jöttek a folyamok, fújtak a szelek és nekizúdultak a háznak. Az összedőlt, és nagy lett a romlása.