Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

december 3, 2010 havi archívum

2010. december 3. Xavéri Szent Ferenc áldozópap A nap liturgikus színe: fehér

Szent Ferenc, a missziós pap, Istent mutatta fel azokon a területeken, ahova eljutott. Isten hegyére, Isten lakomájához vezette a népeket. Adventi utunkon mi is szeretnénk meglátni azokat, akik körülöttünk éhezik és szomjazzák Isten igéjét.

FERENC 1506-ban született Spanyolországban, Javier (Navarra) várában. Apja a királyi tanács elnöke volt. Ő maga előkelő megjelenésű és büszke magatartású volt, nagy tudományos karrierről álmodott, erre minden adottsága meg is volt.
Párizsban tanult, és csak nehezen tudta megoldani, hogy egy rosszszándékú tanára hatására az erényes életútjáról le ne térjen. Szerencséjére egy másik tanára keze alá került, aki nagyon nagytudású és jámboréletű volt, az ő vezetésével egyetemi tanár lett.
Lelki fejlődését szobatársai is segítették, ott ismerkedett meg Loyolai Szent Ignáccal, akivel mély barátságba került, és lelki vezetését elfogadva társai közé lépett. A barátságuk nyomán ő is a jezsuita rend egyik alapítója lett, 1534. augusztus 15-én a montmartre-i Chapelle du Saint kriptájában ő is megfogadta, hogy a Szentföldre zarándokol, majd onnan visszatérve minden erejét és tehetségét a pápa rendelkezésére bocsátja.
A zarándokút elején Velencében pappá szentelték 1537-ben, de a török-velencei háború miatt nem mehetett a Szentföldre. Bolognában, majd Rómában volt lelkipásztor, ekkor a szeretetszolgálatban dolgozott eredményesen. A lelkekért mindenre kész volt, tudott mindenkinek mindene lenni. Állandó imája volt: “Lelkeket, lelkeket adj nekem Uram!” Nagy buzgósága és kiváló szervező tehetsége sokat használt az induló rendnek.
A portugál király kérésére és Loyolai Szent Ignác döntése alapján hosszú fárasztó és veszélyes utazással Indiába utazott. Missziós tevékenységével óriási eredményeket ért el Indiában, Indonéziában, Japánban. 1541-től tíz éven át dolgozott a misszióban. Tanította a gyermekeket, gyóntatott, kolégiumot szervezett misszionáriusok képzésére. Egész falvakat térített meg, a keresztelésbe sokszor belefájdult már a karja, torka berekedt a sok szertartásba és imatanításba.
Kínába is elindult, mert látta, hogy a japánok teljesen a kínaiak hatása alatt állnak, azonban a csempész aki a kínai határon kellett volna, hogy átvigye, cserben hagyta, egyedül maradt Sancian szigetén, és ott halálos betegségben meghalt 1552 -ben
Teste Goában nyugszik. A missziók védőszentje.

Ádvent, 1. hét, péntek
Iz 29,17-24

Íme, még egy kevés kis idő, és Libanon gyümölcsöskertté változik, a gyümölcsöskert pedig hatalmas erdővé. Meghallják majd azon a napon a süketek a könyv igéit, s a homály és sötétség után a vakok szeme látni fog. Az alázatosak egyre jobban örvendeznek az Úrban, és a szegény emberek Izrael Szentjében ujjonganak. Mert vége lesz az erőszakosnak, és eltűnik az öntelt, kipusztulnak mind, akik gonoszságon törik fejüket; akik vétkesnek nyilvánítják szavukkal az embereket, az ítélőnek tőrt vetnek a kapuban, és hamis ürügyekkel elutasítják az igazat. Így szól Jákob házához az Úr, aki megváltotta Ábrahámot: ,,Most már nem szégyenkezik Jákob, és most már nem sápad el az arca, hanem, ha meglátja gyermekeit, kezem művét körében, szentnek mondják nevemet, szentnek mondják Jákob Szentjét, és Izrael Istenét félik. Akkor megismerik a tévelygő lelkűek a bölcsességet, és a zúgolódók belátást tanulnak.”
Mt 9,27-31

Amikor Jézus továbbment onnan, két vak követte őt és így kiáltozott: ,,Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!” Amint hazaérkezett, odamentek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: ,,Hiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?” Azok ezt válaszolták neki: ,,Igen, Uram!” Erre ő megérintette a szemüket és így szólt: ,,Legyen nektek hitetek szerint.” Ekkor megnyílt a szemük. Jézus pedig komolyan rájuk parancsolt: ,,Vigyázzatok, senki meg ne tudja!” De ők, mihelyt kimentek, szétvitték a hírét azon az egész vidéken.

Reklámok

2010. december 3. – Péntek

Tanító útján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt kiáltozták:
?Könyörülj rajtunk, Dávid fia!? Amint hazaérkezett, bementek hozzá a vakok.
Jézus megkérdezte tolük: ?Hiszitek-e, hogy tudok segíteni rajtatok??
?Hisszük, Uram!? ? felelték azok. Akkor megérintette szemüket, és így szólt:
?Legyen a hitetek szerint!? Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk
parancsolt: ?Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!? Ám azok elmenvén,
elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.
Mt 9,27-31

Elmélkedés:
A két vak a nekik feltett kérdésre azt válaszolja, hogy hiszik, hogy Jézus
tud segíteni rajtuk. Amikor e hitvallás után Jézus megérinti szemüket,
beteljesedik hitük és visszanyerik látásukat. A testi vakságot már az egyház
kezdeti idoszakában is szívesen alkalmazták a lelki tompultság és
érzéketlenség jelképeként. Ez utóbbiból is képes Jézus meggyógyítani minket.
A gyógyulás feltétele a mi számunkra is az, hogy felismerjük bajunkat,
Jézushoz forduljunk segítségért, és higgyük azt, hogy velünk is tud csodát
tenni. Ha e három feltétel közül valamelyik hiányzik, Jézus semmit sem tud
tenni érdekünkben.
Az Advent a bunbánattartás ideje. Gyónjuk meg buneinket és szabaduljunk meg
a lelki vakságtól, hogy a szentestén megláthassuk Megváltónkat!
? Horváth István Sándor

Imádság:
Ó örök Ige, Isten és Mária Fia, újítsd meg a lelkek rejtekében születésed
csodáját! Megváltott fiaidat öltöztesd halhatatlanságba, gyújts bennük
szeretetet, egyesítsd valamennyit titokzatos Tested kötelékeivel, hogy
eljöveteled meghozza a biztos békét, az egyesek és a népek közötti testvéri
összefogást! Ámen.
Boldog XXIII. János pápa

2010. december 03.

Jöjjön el a te országod! … Ha én uralomra juttatom szívemben a jó Istent, Ő uralomra segít engem a maga dicsőségében.

3. péntek: XAVÉRI SZENT FERENC (Szent Szofoniás)

Iz 29,17-24; Zs 26; Mt 9,27-31
Azon a napon a vakok szemei látni fognak

Iz 29,17-24

Íme, még egy kevés kis idő, és Libanon gyümölcsöskertté változik, a gyümölcsöskert pedig hatalmas erdővé. Meghallják majd azon a napon a süketek a könyv igéit, s a homály és sötétség után a vakok szeme látni fog. Az alázatosak egyre jobban örvendeznek az Úrban, és a szegény emberek Izrael Szentjében ujjonganak. Mert vége lesz az erőszakosnak, és eltűnik az öntelt, kipusztulnak mind, akik gonoszságon törik fejüket; akik vétkesnek nyilvánítják szavukkal az embereket, az ítélőnek tőrt vetnek a kapuban, és hamis ürügyekkel elutasítják az igazat. Így szól Jákob házához az Úr, aki megváltotta Ábrahámot: ,,Most már nem szégyenkezik Jákob, és most már nem sápad el az arca, hanem, ha meglátja gyermekeit, kezem művét körében, szentnek mondják nevemet, szentnek mondják Jákob Szentjét, és Izrael Istenét félik. Akkor megismerik a tévelygő lelkűek a bölcsességet, és a zúgolódók belátást tanulnak.’

Zs 26

Dávidtól. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől kellene félnem? Az Úr oltalmazza életemet: kitől kellene remegnem? Ha közelednek felém a gonoszok, hogy egyék húsomat, ellenségeim, akik szorongatnak, maguk botlanak meg és elesnek. Ha táborok kelnek is ellenem, nem ijed meg szívem; Ha harc támad is ellenem, akkor is reménykedem. Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hadd lakjam az Úr házában életemnek minden napján, hadd lássam az Úr pompáját, hadd látogassam templomát. Mert ő elrejt hajlékában a veszedelem idején, elbújtat sátra rejtekében, kősziklára emel fel engem. Így fölemeli fejemet ellenségeim fölé, akik körülvesznek. Én pedig diadalkiáltással áldozatot mutatok be hajlékában, éneklek és zsoltárt zengek az Úrnak. Halld meg, Uram, szózatomat, amellyel hozzád kiáltok, könyörülj rajtam és hallgass meg engem! Rólad mondja a szívem: ,,Téged keres tekintetem!’ A te arcodat keresem, Uram! Ne fordítsd el tőlem arcodat, ne fordulj el haragodban szolgádtól, te vagy segítőm; Ne hagyj el és ne vess meg engem, üdvözítő Istenem! Hisz atyám és anyám is elhagyott, de az Úr fölkarolt engem. Mutasd meg nekem, Uram, utadat, és vezess engem a helyes ösvényre ellenségeim miatt. Ne adj át ellenségeim akaratának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, akik erőszakot lihegnek. Hiszem, hogy meglátom az Úr javait az élők földjén. Remélj az Úrban, légy férfias, bátor legyen szíved, és bízzál az Úrban!

Mt 9,27-31

Amikor Jézus továbbment onnan, két vak követte őt és így kiáltozott: ,,Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!’ Amint hazaérkezett, odamentek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: ,,Hiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?’ Azok ezt válaszolták neki: ,,Igen, Uram!’ Erre ő megérintette a szemüket és így szólt: ,,Legyen nektek hitetek szerint.’ Ekkor megnyílt a szemük. Jézus pedig komolyan rájuk parancsolt: ,,Vigyázzatok, senki meg ne tudja!’ De ők, mihelyt kimentek, szétvitték a hírét azon az egész vidéken.