Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

december 5, 2010 havi archívum

2010. december 5. ? Advent 2. vasárnapja

Abban az idoben: Keresztelo János megjelent Judea pusztájában, és így
tanított: ?Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa!? O volt az, akirol
Izajás próféta ezt mondta: A pusztában kiáltónak szava:
Készítsétek elo az Úr útját,
tegyétek egyenessé ösvényeit!
János öltözéke teveszorbol készült, és borövet viselt a derekán. Sáska és
vadméz volt az étele. Kivonult hozzá Jeruzsálem, egész Judea és a Jordán
vidéke. Megvallották buneiket, és o megkeresztelte oket a Jordán folyóban.
Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus is jön hozzá
megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: ?Viperák fajzata! Ki indított
benneteket arra, hogy meneküljetek a közelgo harag elol? Teremjétek hát a
bunbánat méltó gyümölcsét! És ne higgyétek, hogy közben azt gondolhatjátok:
A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek: Isten ezekbol a kövekbol is tud
Ábrahámnak fiakat támasztani. A fejszét ráhelyezték már a fák gyökerére:
Kivágnak és tuzre vetnek minden fát, mely jó gyümölcsöt nem terem! Én csak
vízzel keresztellek titeket a bunbánatra, de aki énutánam jön, az erosebb
nálam; arra sem vagyok méltó, hogy a saruit hordozzam. O Szentlélekkel és
tuzzel keresztel meg titeket; kezében tartja már a lapátot, hogy kitakarítsa
szérujét. A búzát magtárba gyujti, a pelyvát pedig olthatatlan tuzben
elégeti!?
Mt 3,1-12

Elmélkedés:
Egyedül a pusztában
A mai adventi vasárnapon is egy történettel szeretném kezdeni
elmélkedésünket. Eszter nagymamája egy, a falutól legalább négy kilométernyi
távolságra fekvo majorságban lakik. Hajdanában önálló kis település volt e
hely, a háborút követoen még 50 család lakott itt, de lassan
elnéptelenedett, mivel a fiatalok inkább a faluba vagy a városba költöztek.
Néhány éve még szentmise is volt évente egyszer, a búcsú napján a kis
kápolnában, sot még a harang is megszólalt naponta délben egészen addig,
amíg valaki el nem lopta a kötelet. Egy évvel késobb, amikor a harangot is
ellopták, meghalt az ott lakó idos ember, így Eszter mamája egyedül maradt a
majorságban. Egyedül a pusztában. Nem félt egyedül lenni. Mindene megvolt, a
kemencében tudott kenyeret sütni, a kertben pedig minden megtermett. Tavaly
decemberben, a karácsony elotti napokban az egyetemista Eszter hazajött és
elhatározta, hogy meglátogatja nagymamáját. Gyalog indult neki az útnak,
hogy útközben is legyen ideje gondolkozni. A nagy tudományok után szüksége
is volt erre, de még inkább a mama egyszeru bölcsességének hallgatására. A
kis érkezvén nyitva találta a kertkaput, s a házba belépvén, a konyhában
terített asztal fogadta, kedvenc ételével. ?Már vártalak? ? fogadta ot a
nagymama, s a jelek alapján ebben nem volt érdemes kételkedni. A közös ebéd
sötétedésig tartott, s közben a mama mesélt, csak mesélt unokájának a régi
adventekrol és karácsonyokról, s Eszternek éppen erre volt szüksége.
Advent 2. vasárnapján gondolatban, lélekben mi is elmegyünk egy, a pusztában
egyedül élo személyhez, Keresztelo Jánoshoz. Bizonyára nekünk is szükségünk
van erre a találkozásra egy mozgalmas esztendo végéhez közeledvén. Bizonyára
tud nekünk valami hasznosat mondani most, a karácsony elotti idoben. Igen,
nekünk is szükségünk lehet arra, hogy a földi kötodésektol függetlenül és a
mulandóktól mentesen pusztai csendben figyeljünk arra, aki elofutárként
rámutat a Megváltóra és odafigyeljünk a lelkünk mélyén megszólaló Istenre.
Keresztelo János szavai ma nekünk szólnak: Teremjétek a bunbánat méltó
gyümölcsét!
Keresztelo János tehát tanítja az embereket, prédikál, és az emberek
felfigyeltek szavára. Nem csupán arról van szó, hogy különleges öltözéke,
mindennapi étele és egyszeru életvitele feltunést keltett, hanem arról, hogy
az ot pusztai magányában felkereso emberek tanácsot vártak tole és készek
voltak arra, hogy megfogadják, megtegyék mindazt, amit János mond nekik.
János prédikációinak nagy hatása volt az emberekre, sot, olyannyira mély
hatást gyakorolt kortársaira, hogy egyesek azt gondolták róla, hogy o a
Messiás. János természetesen visszautasítja ezt, mert tisztában van
önmagával, saját küldetésével. Nem száll a fejébe a dicsoség, nem szédítik
meg az elismerések és az eredmények, nem akar Jézus helyébe lépni, hanem
csak egyszeruen megteszi azt, ami az o feladata. Tudunk-e Krisztusra
mutatni, Krisztusról tanúságot tenni, ahogyan ezt Keresztelo János is tette?
Bár Isten Fiának földre jövetele sok embert váratlanul ért, mégsem volt
egészen váratlan. A mennyei Atya évszázadokon keresztül a próféták által
készítette fel a választott népet a megváltó jövetelére. Tolük tudta meg a
nép azt az ígéretet, amely aztán Jézus eljövetelével valósult meg. A
prófétai ígéretek és jövendölések korszaka Keresztelo János személyével
zárult le. O volt az, aki a messiás közvetlen elofutáraként lépett fel, s
azt hirdette, hogy már nem kell sokáig várni a megváltó érkezésére. Napról
napra közelebb kerülünk Jézus születésének ünnepéhez. Idoben feltétlenül
közelebb kerülünk. De vajon a bánbánat és felébred bennünk? Vajon lélekben
is közelebb kerülünk Istenhez?
? Horváth István Sándor

Imádság:
Istenem, a te irgalmas tekintetedet keresem, amely rám tekint. Nem elítélni
és megbüntetni akarsz, hanem megbocsátani. A Te Fiad Jézus eljön a mi bunös
emberi világunkban, hogy irgalmad jelen legyen köztünk. Megbocsátó szavad
lelkünkig hatol, átalakít minket, hogy tiszta szívvel várjuk Megváltónkat.

Reklámok