Gondolkodtató melankólia
Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.április 12, 2010 havi archívum
2010. április 12. Húsvét, 2. hét, hétfő A nap liturgikus színe: fehér
Öreg vagyok én már ehhez, szoktuk mondani. Sokszor érezzük az éveket, a betegségek, a kudarcok súlyát. A fiatalon szerzett tragikus tapasztalatok is koravénné tehetnek. Jézus szavai figyelmeztetnek: fiatal az Isten! A tőle származó ajándék képes megújítani életünket. De csak akkor, ha mi is hajlandóak vagyunk az újjászületésre.
ApCsel 4, 23-31 Mindnyájukat eltöltötte a Szentlélek, és bátran hirdették Isten szavát.
Jn 3, 1-8 Aki nem születik újjá, nem láthatja meg Isten Országát
A Feltámadott Jézusba vetett hit és a Szentlélek ereje tartotta össze a
tanítványok közösséget. Ez olyan erőt adott, amely mind fizikailag, mind
lelkileg rendkívüli erőfeszítésekre is ösztönözte őket.
ApCsel 4,23-31
Elbocsátásuk után övéikhez mentek, és hírül vitték nekik, hogy mi mindent mondtak nekik a főpapok és a vének. Mikor azok meghallották ezt, egy szívvel-lélekkel így fohászkodtak Istenhez: ,,Urunk, te vagy az, aki alkottad az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van [Zsolt 146,6; Kiv 20,11], aki Dávidnak, a mi atyánknak, a te szolgádnak szájával, a Szentlélek által azt mondtad: ,,Miért acsarkodnak a nemzetek s terveznek hiúságokat a népek? A föld királyai felkeltek, egybegyűltek mind a fejedelmek az Úr ellen s az ő Fölkentje ellen” [Zsolt 2,1-2]. Mert valóban egybegyűltek ebben a városban a te szent Fiad, Jézus ellen, akit fölkentél: Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népeivel, hogy végrehajtsák, amiről kezed és akaratod elhatározta, hogy megtörténjék. Most tehát, Urunk, tekints fenyegetéseikre, s add meg szolgáidnak, hogy teljes bizodalommal hirdessék igédet. Te pedig nyújtsd ki kezedet gyógyításokra, hogy jelek és csodák történjenek szent Fiadnak, Jézusnak neve által.” Miután így imádkoztak, megremegett a hely, ahol egybegyűltek. Mindnyájan beteltek Szentlélekkel, s bátran hirdették Isten igéjét.
Jn 3,1-8
Volt a farizeusok közt egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik főembere. Éjszaka elment Jézushoz, és így szólt hozzá: ,,Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, mert senki nem tudja ezeket a jeleket véghezvinni, amelyeket te cselekszel, hacsak nincs vele az Isten.” Jézus azt felelte neki: ,,Bizony, bizony mondom neked: ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg Isten országát.” Nikodémus megkérdezte: ,,Hogyan születhet meg az ember, ha már vén? Csak nem mehet be ismét anyja méhébe, hogy megszülessék?” Jézus azt válaszolta: ,,Bizony, bizony mondom neked: ha valaki nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be Isten országába. Ami a testből született, az test, és ami a lélekből született, az lélek. Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: szükséges újra születnetek. A szél ott fúj, ahol akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindaz, aki a Lélektől született.”
2010. április 12., hétfő Körülöttünk az egész világ
Miért szorongtak az Arsba zarándoklók egy szívként és egy lélekként az oltár körül, amelyen Vianney Szent János bemutatta a szentmisét? És miért történt, hogy San Giovanni Rotondóban a Pio atya szentmiséjén részt vevőket annyira megragadta az előttük lejátszódó misztérium, hogy nem vették észre az idő múlását?
Mert a keresztre feszített Krisztussal annyira eggyé forrott papot láttak maguk előtt, aki Szent Pálhoz hasonlóan elmondhatta: „Testemben kiegészítem, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből testének, az Egyháznak javára!” (Kol 1,24)
Minden szentmisénkben – ahogy az arsi plébánost vagy Pió atyát – körülvesz bennünket az egész világ, beleértve azokat a helyeket, ahol „Isten sír”, beleértve az emberiség minden bűnét és szenvedését. Mindent egyesíthetünk a keresztre feszített Jézussal, aki jelen van az oltáron.
Van Thuan bíboros
2010. április 12. – Hétfo
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevu férfi, aki a zsidók egyik
foembere volt. Éjnek idején fölkereste Jézust, és ezt mondta neki:
“Mester, tudjuk, hogy te Istentol jött tanító vagy. Senki sem tud ugyanis
ilyen csodajeleket tenni, amilyeneket te muvelsz, ha az Isten nincs vele.”
Jézus így felelt neki: “Bizony, bizony, mondom neked, ha valaki újra nem
születik, nem láthatja meg az Isten országát.” Erre Nikodémus megkérdezte:
“Hogyan születhetik valaki újra, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza
anyja méhébe, hogy újra szülessék?” Jézus így felelt: “Bizony, bizony,
mondom neked: aki újjá nem születik vízbol és Szentlélekbol, nem mehet be
az Isten országába. Ami testbol születik, az test, – ami viszont Lélekbol
születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy ezt mondtam neked: újjá kell
születnetek! A szél ott fúj, ahol akar; hallod ugyan a zúgását, de nem
tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a Lélekbol
született.”
Jn 3,1-8
Elmélkedés:
Jézus a lelki újjászületésrol beszél Nikodémusnak, aki egy éjszaka keresi
fel ot. A vízbol és a Szentlélekbol való újjászületést nyugodtan
vonatkoztathatjuk a keresztség és a bérmálás szentségére.
A vízzel való keresztség, amelyet az Egyház Húsvét éjszakáján szolgáltat
ki a hittanulóknak, igazi lelki újjászületést jelent. A megkeresztelt
meghal a bunnek, szakít korábbi bunös életével, és feltámad, újjászületik
Krisztusban. A bérmálás szentsége, amely a Szentlélekajándékának
elnyerése, szintén újjászületést jelent abban az értelemben, hogy a
bérmálandó személy ekkor kötelezi el magát teljes felelosséggel a
keresztény életre.
A lelki újjászületés harmadik lehetosége a bunbocsánat szentsége, amelyben
a megtéro és bunbánó ember vétkeit Isten eltörli. A keresztségben és a
bérmálásban csak egyszer részesedhetünk, de a bunbocsánat szentségében
értelemszeruen többször is. Éljünk minél gyakrabban és rendszeresen ezzel
a lehetoséggel, amely által az irgalmas Atya szeretett gyermekeiként fogad
vissza minket házába.
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Velem voltál jó Szuz Anyám, fájdalmamban vigasztaltál
Átöleltél, rám hajoltál, éjjel nappal erot adtál.
Te voltál a menedékem, fájdalmamban segítségem.
Szent Fiadat érted értem, adja vissza egészségem.
Ó szuz anyám állj mellettem a kezemet, ne engedd el.
Kétségbe esni ne hagyj, szívembe békességet adj.
És ha eljön a nagy óra, ha indulok a nagy útra,
Térden állva, leborulva, szent nevedet magasztalva,
Sóhajtom ki lelkemet.
12. hétfő (Szent I.Gyula)
ApCsel 4,23-31; Zs 2; Jn 3,1-8
Megteltek mindnyájan Szentlélekkel, bátran hirdették az igét
ApCsel 4,23-31
Elbocsátásuk után övéikhez mentek, és hírül vitték nekik, hogy mi mindent mondtak nekik a főpapok és a vének. Mikor azok meghallották ezt, egy szívvel-lélekkel így fohászkodtak Istenhez: ,,Urunk, te vagy az, aki alkottad az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van [Zsolt 146,6; Kiv 20,11], aki Dávidnak, a mi atyánknak, a te szolgádnak szájával, a Szentlélek által azt mondtad: ?,,Miért acsarkodnak a nemzetek s terveznek hiúságokat a népek? A föld királyai felkeltek, egybegyűltek mind a fejedelmek az Úr ellen s az ő Fölkentje ellen?” [Zsolt 2,1-2]. Mert valóban egybegyűltek ebben a városban a te szent Fiad, Jézus ellen, akit fölkentél: Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népeivel, hogy végrehajtsák, amiről kezed és akaratod elhatározta, hogy megtörténjék. Most tehát, Urunk, tekints fenyegetéseikre, s add meg szolgáidnak, hogy teljes bizodalommal hirdessék igédet. Te pedig nyújtsd ki kezedet gyógyításokra, hogy jelek és csodák történjenek szent Fiadnak, Jézusnak neve által.’ Miután így imádkoztak, megremegett a hely, ahol egybegyűltek. Mindnyájan beteltek Szentlélekkel, s bátran hirdették Isten igéjét.
Zs 2
Miért dühöngenek a nemzetek, terveznek hiúságokat a népek? Fölkelnek a föld királyai, egybegyűlnek mind a fejedelmek az Úr ellen, s az ő Fölkentje ellen: ,,Szakítsuk széjjel láncukat, igájukat rázzuk le magunkról!’ A mennyekben lakó kineveti őket, az Úr kigúnyolja őket. Haragjában így szól majd hozzájuk, bosszúságában szétzavarja őket: ,,Fölkentem királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!’ Hirdetem az Úr rendeletét.Mert így szólt hozzám az Úr: ,,Fiam vagy te, a mai napon nemzettelek téged. Kérd tőlem, és odaadom neked a nemzeteket örökségedül, s osztályrészedül a föld határait. Kormányozd őket vasvesszővel, cserépedényként törd össze őket.’ Nos hát, királyok, okuljatok, tanuljatok, ti földi bírák! Szolgáljátok az Úrat félelemmel, ujjongjatok előtte remegve. Tanuljatok fegyelmet, hogy fel ne gerjedjen az Úr haragja, s az igaz útról el ne vesszetek, amikor haragja hirtelen fellobban. Boldogok mindazok, akik benne bíznak!
Jn 3,1-8
Volt a farizeusok közt egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik főembere. Éjszaka elment Jézushoz, és így szólt hozzá: ,,Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, mert senki nem tudja ezeket a jeleket véghezvinni, amelyeket te cselekszel, hacsak nincs vele az Isten.’ Jézus azt felelte neki: ,,Bizony, bizony mondom neked: ha valaki újra nem születik, nem láthatja meg Isten országát.’ Nikodémus megkérdezte: ,,Hogyan születhet meg az ember, ha már vén? Csak nem mehet be ismét anyja méhébe, hogy megszülessék?’ Jézus azt válaszolta: ,,Bizony, bizony mondom neked: ha valaki nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be Isten országába. Ami a testből született, az test, és ami a lélekből született, az lélek. Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: szükséges újra születnetek. A szél ott fúj, ahol akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindaz, aki a Lélektől született.’
2010. április 11., vasárnap Isten maga válik táplálékká
Az élethez minden teremtett lénynek szüksége van táplálkozásra, ezért a jóságos Isten kisarjasztotta a fákat és a növényeket. Ez egy gazdagon megterített asztal, ahol minden állat megtalálja a neki megfelelő táplálékot.
De a léleknek is táplálkoznia kell… Amikor Isten táplálékot keresett a lelkünk számára, hogy az élet zarándokútját végig tudjuk járni, körülhordozta tekintetét a teremtményeken, de nem talált semmit, ami ahoz méltó lett volna. Akkor önmagára tekintett, és úgy döntött, hogy magát adja oda…
Ó lelkem, mennyire nagy vagy, hogy csupán Isten képes téged kielégíteni!
Vianney Szent János
Gondolkodtató melankólia 