Gondolkodtató melankólia

Isten azért adta nekünk az Igéjét, hogy ismerjük meg azt, amink már megvan, — az örök életet — azután járjunk a világosságában.

Jézus Krisztus evangéliuma Lukács szerint * 10. fejezet

1. A hetvenkét tanítvány szétküldése. Ezután az Úr más hetvenkét tanítványt választott ki és kettenkint maga elõtt küldte õket azokba a városokba és falvakba, ahová készült. * 2. Így szólt hozzájuk: “Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába. * 3. Menjetek! Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. * 4. Ne hordjatok erszényt, se tarisznyát, se sarut. Útközben senkit se köszöntsetek. * 5. Ha betértek egy házba, elõször is azt mondjátok: békesség e háznak! * 6. Ha békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. * 7. Maradjatok ugyanabban a házban és egyétek-igyátok, amijük van. Megérdemli a munkás a maga bérét. Ne járjatok házról házra. * 8. Ha betértek egy városba és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek. * 9. Gyógyítsátok meg az ottani betegeket és hirdessétek: közel van hozzátok Isten országa. * 10. Ha pedig betértek egy városba és ott nem fogadnak be titeket, menjetek ki az utcára és mondjátok: * 11. még a port is lerázzuk rátok, amely várostokban ránk tapadt, de tudjátok meg: közel van Isten országa. * 12. Mondom nektek: Szodomának könnyebb sorsa lesz azon a napon, amint annak a városnak. * 13. A megátalkodott városok. Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Ha Tíruszban és Szidonban történtek volna a csodák, amelyek nálatok történtek, már régen szõrzsákban és hamuban tartottak volna bûnbánatot. * 14. Ezért Tírusznak és Szidonnak tûrhetõbb sorsa lesz az ítéleten, mint nektek. * 15. És te Kafarnaum! Vajon az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. * 16. Aki titeket hallgat, engem hallgat. Aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem.” * 17. A tanítványok visszatérése. A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza: “Uram, mondták, a te nevedre még az ördögök is engedelmeskednek nekünk.” * 18. Õ így válaszolt: “Láttam a sátánt: mint villám bukott le az égbõl. * 19. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hatalmat adtam nektek minden ellenséges erõ fölött: semmi sem fog ártani nektek. * 20. Mégse annak örüljetek, hogy a gonosz lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak, hogy nevetek föl van jegyezve a mennyben.” * 21. Jézus hálaadása. Abban az órában fölujjongott a Szentlélekben és így szólt: “Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elõl, és a kisdedeknek jelentetted ki. Igen Atyám, így tetszett neked. * 22. Mindent átadott nekem Atyám: senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” * 23. Aztán külön a tanítványokhoz fordult és így szólt: “Boldog a szem, mely látja, amit ti láttok. * 24. Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.” * 25. Az irgalmas szamaritánus. Akkor odalépett egy törvénytudó és próbára akarta tenni. “Mester, mondta, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?” * 26. Õ megkérdezte: “Mit szab meg a törvény? Hogyan olvasod?” * 27. Az így válaszolt: “Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl, minden erõdbõl és teljes elmédbõl; felebarátodat pedig, mint önmagadat.” * 28. “Helyesen feleltél, dicsérte meg, tégy így és élni fogsz.” * 29. Õ azonban igazolni akarta magát és tovább kérdezte Jézust: “De ki az én felebarátom?” * 30. Erre Jézus vette át a szót: “Egy ember lement Jeruzsálembõl Jerikóba. Rablók kezére került, azok kifosztották, véresre verték és félholtan otthagyták. * 31. Egy pap jött lefelé az úton, észrevette, de továbbment. * 32. Késõbb egy levita jött arra, meglátta, de õ is elment mellette. * 33. Végül egy szamaritánusnak is arra vitt az útja. Mikor megpillantotta, megesett rajta a szíve. * 34. Odament hozzá, olajat és bort öntött sebeire és bekötözte azokat. Aztán föltette teherhordó állatára, szállására vitte és gondját viselte. * 35. Másnap reggel elõvett két dénárt és a gazdának adta e szavakkal: viseld gondját. Amivel többet költesz rá, megadom neked, amikor visszatérek. * 36. Mit gondolsz, e három közül melyik a felebarátja annak, aki a rablók kezére került?” * 37. “Aki irgalmasságot cselekedett vele” – felelte az. Jézus így szólt hozzá: “Menj és tégy hasonlóképpen.” * 38. Mária és Márta. Útjuk közben betértek egy faluba. Egy Márta nevû asszony házába fogadta õt. * 39. Ennek nõvére, Mária, leült az Úr lábához és hallgatta szavait. * 40. Márta ellenben sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: “Uram, méltatlankodott, nem törõdöl vele, hogy nõvérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen.” * 41. Az Úr azonban így felelt: “Márta, Márta! Sok mindennel törõdöl, sok minden nyugtalanít. * 42. Pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszti el soha.”

No comments yet»

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: